Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bardóczyné Székely Emőke: Szennyvíztisztító tavak hazai alkalmazási lehetőségei

tását, de ez csak akkor valósítható meg, ha a szerkezet méretei és a fuvarozási mód kizárják a csőszerkezet sérülésének veszélyét. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a műtárgyak rövid időtartamú használatuknál fogva különleges méretezés alapján kerülnek betervezésre és ennélfogva funkciójuk betöltése után lebontandók. Ha ez a szerkezet-visszanyerés túlságosan költségesnek bizonyul például túl magas töltés esetében, akkor a műtárgyat vagy véglegesként kell előzőleg méretezni, vagy utólag gondosan be kell tölteni jól tömörített anyaggal. * Keresztmetszeti formák alapján megkülönböztetünk: kör, különböző lapultságú békaszáj, ellipszis és ívszerkezeteket. A hullámosítás szerint megkülönböztetünk kis, közepes és nagy hullámú szerkezeteket. A csőszerkezetek állagromlása korrózióból vagy kopásból ered, többnyire a víz koptatóhatásából, a töltés illetve a levegő agresszivitásából adódóan. A számos európai gyártó különféle szolgáltatásokkal is áll a tisztelt leendő és lehetséges megrendelő rendelkezésére. Többnyire ingyenes az ajánlatadás, amely általában már a helyszín és a beépítési körülményeket figyelembe véve méretezett, műszakilag megfelelő, de a lehető legtakarékosabb szerkezetet tartalmazza. Kérhető hidraulikai és élettartam számítás. Mennyire megbízhatóak ezek a hagyományossal összehasonlítva mindenképpen „karcsú" szerkezetek? Erre talán legmeggyőzőbb a világ sok országát érintő referencialista, amely a Philadelphiai Repülőtér 18 km hosszú 2.500 mm átmérőjű csapadékcsatorna rendszerén és a TVG — a francia gyorsvasút — alatti többszáz méternyi műtárgyon kívül a magyar M-l és M-3 autópályák alatti patakhidakat illetve füldút-átvezetéseket is tartalmazzák. Végezetül hadd idézzek egy, a Mélyépítéstudományi szemle 1965/8 számában Baksay Zoltán, Apáthy Árpád és Pál Tibor tollából megjelent, tűzihorganyzott, hullámosított acéllemezszerkezetekkel foglalkozó cikkből: „Példaként érdemes az egyik próbaterhelést, amelyet 1963 június havában a Német Szövetségi Köztársaságban számos szakember jelenlétében bonyolítottak le, részletesebben is ismertetni A 4,75 mm vastag lemezből készült 6,25 m nyílású békaszáj szelvény csőre a Német Szövetségi Vasutak 50 t teherbírást kívánt meg. A kavicsba ágyazott 1,05 m feltöltéssel borított ARMCO szerkezetet első menetben 3,0x2,6 m felületen elhelyezett 150 tonna súlyú nehezékkel terhelték. A terhelés hatására az első napon 6 mm, a másodikon további 2 nvtij a harmadikon 1 mm behajlás mutatkozott. További növekedés az egy heti terhelés alatt már nem volt észlelhető. Ezek után kívánták a szerkezetet törésig terhelni 953 tonna terhelésnél két enyhe behorpadási észleltek, a behajlás ekkor 150 mm volt. A következő napon a terhelést 1080 t-ig növelték. Ezen terhelés alatt sem az acél sem a talaj törése még nem következett be és az eredmény a szakemberek minden előrebecslését messze felülmúlta. A szerkezet tönkremeneteléig való terheléstől balesetbiztonsági okokból elálltak." Szennyvíztisztító tavak hazai alkalmazási lehetőségei DR BARDÓCZYNÉ SZÉKELY EMÓKE Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Bevezetés Magyarországon 3078 településünkön a jelenleg üzemelő szennyvíztelepek számát (332 db) már első ütemben is mintegy meg kell háromszorozni, melyek közül messze az 1000 m

}/d alattiak száma dominál (65-66%), előtérbe kerül tehát a kis települések szennyvízkezelésének megoldása [6]. A szennyvíz keletkezése egy adott földrajzi helyen azt jelenti, hogy ha csak lehet, környezetbe illesztve kell megoldani a tisztítását, „ mesterséges ", vagy „ természetes " elj árások alkalmazásával. A természetes biológiai szennyvíztisztítási eljárások lényege, hogy a talaj, vagy a tavas tisztítás esetében a vízrendszerek természetes szennyeződés lebontó képességét hasznosítják, jelentősebb műtárgyak és gépészeti berendezések alkalmazása nélkül. 1. A téma időszerűsége A szennyvíztisztító tavak hazai szerepének vizsgálata a következők miatt aktuális: 1. Francia és Németországban a szennyvíztisztító tó a mezőgazdasági jellegű kistelepülések, farmergazdaságok régóta kedvelt szennyvíztisztítási módja, főleg 100-500 m

3/d kapacitástartományban. A mezőgazdaság privatizációja hazánkban is létrehozza a kisebb gazdaságokat, felmerülhet az igény az egyszerű üzemeltetésű, energiatakarékos tavas szennyvíztisztítás alkalmazására. Tisztázandók tehát a tó hazai méretezési elvei, kialakítási feltételei, üzemeltetése és ellenőrzése, valamint alkalmazásának korlátai 2. Hazai példa: Debrecen Mivel a tavas szennyvíztisztítás erősen környezetfüggő technológia, lényeges kérdés, hogy a külföldi tapasztalatok hogyan adaptálhatóak magyarországi feltételek esetén, hogy alakul nálunk a tényleges tisztítási folyamat? A szennyvíztisztító tavat, mint biológiai tisztítóegységet alkalmazták pl. Debrecenben, 1989-92 között, mechanikai tisztítás után, az új, eleveniszapos szennyvíztisztítótelep megépüléséig, Q

d = 80000 m

3/d nagyságrendben. A tórendszert a már korábban létesült „Lovász-zugi tórendszer", névleges térfogata: 306 600 m\ és a Tócó-Kösely menti tórendszer, - névleges térfogata: 838605 m

3, - együttesen alkotja. A fent megjelölt időszakban havonta vizsgálták a tavak kémiai vízminőségét [2]. Az adatsor elemzéséből a következő legfontosabb megállapítások tehetők: Hatékonyságát tekintve, az irodalom szerint [7] napi felületi BŐI, terhelés: 25-60 kg/ha,d; tartózkodási idő = 70 nap; hatásfok: 80-85%; Debrecen megfelelő adatai: BOI

3 terhelés: 352 kg/ha,d; t = 10 nap; hatásfok: 44%. A terhelések és a hatásfok arányát tekintve feltételezhető, hogy egy kisebb nagyságrendű, nem túlterhelt tó a 80-85% BOI, eltávolítást biztosítani tudja. A kis tartózkodási idő miatt, az ülepedési folyamat dominál, bizonyos lebontódássál lehet számolni, de igazi stabilizáció még nem várható [8], A fakultatív tavakra jellemző évszakos teljesítményváltozás itt a KOI értékében határozottabban jelentkezik, (átlagos KOI 9