Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A gerecsei- és a budai-hegységi pliocén-negyedidőszaki édesvízi mészkövet lerakó hévforrástavak paleo-hidrogeológiai viszonyainak vizsgálata

ABC DE 3. ábra. A hévforrástavak általánosított vízmélység szerinti zonalitása a kivált édesvízi mészkő kifejlődés jellemzőivel A. Forrásfeltörési zóna, B. Mélyvízi, C. Sekélyvízi, D. Parti hullámverései ártéri zóna, E. Forrásvízelfolyás A fentiek alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a gerecsei és a budai-hegységi hévfonástavak genetikailag háromfélék. Az egyik részük elgátolásból eredő lagúna tavak sorába tartoznak (Budapest Hármaskúttető - Sísánc), másik részük eróziós vagy depressziós hévforrástavak típusát képviselik és a hazai hévizes karsztok egyik érdekes megnyilvánulásformájaként értékelhetők. Kialakulásuk és a hozzájuk kapcsolódó édesvízi mészkőképződés, majd a megszűnésüket kiváltó folyamatok többször szakaszosan megújulva, a pliocéntől kezdődően, a pleisztocénen keresztül, egészen napjainkig követhetők. IRODALOM [1] Buccino G. et aL: I travertini della bassa valle del Tanagro studio geomorfologico sedimentologieo e geochimica. BolL Soc. GeoL Italiana, 97. 1987. 617-646. [2] Felföldi L.: A vizek környezettana. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Bp. 1981. 19-127. B zonalitása A. Helyhez kötött növényzettől mentes nyílt víz, B. Parti öv dús növényzettel, Bll. Nádas zóna, B12. Zsombékos zóna, B2. Növényzettől mentes parti öv, C. Forrás [3] Jakucs L: A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Könyvldadó, Bp. 1971. 13-251. [4] Kivár iné Gulyás E. et aL: A Gönyü-Nyergesújfalu közötti dunamenti magaspart vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 71.5.1991.277-289. [5] KronfeldJ. et aL: Age and Paleoclimatic Implication of the Bet Shean travertines. Quaternary Research, 30.1988. 298-303. [6] Lipmann M.-Vernet I. P.: Les travertine« holocens de Paestum (Italie meridionale). Mediterranie, 57.1-2.1986.45-51. [7] Maximovics G. A.: Osznovi karsztovegyenyija. n. kötet: Perm, 253-382. [8] Scheuer Gy.: A mediterrán országok jelentősebb édesvízi mészkő előfordulásai és összehasonlításuk a hazai adottságokkal. Mérnökgeológiai Szemle, 40.1992. 133-150. [9] Scheuer Gy.-Schweitzer F.: Tavi-mocsári típusú fonásvízi mészkövek kifejlődésformái és építőipari hasznosításuk. Építőanyag, 39. 9. 1987. 262-267. [10] Schréter Z.: A Budai- és a Gerecse-hegység peremi édesvízi mészkő előfordulások. A MÁFI Évi JeL az 1951. ívről, 1953.111-146. [11] Vitális Gy.: A Dunazug-hegység hévizeinekvízföldtana és természeti erőforrás potenciálja. Földrajzi Értesítő, 31.1.1982.67-81. [12] Vitális Gy.-Hegyi J-né: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62.2.1982. 73-84. [13] Wein Gy.: A Budai-hegység tektonikája. MÁFI kiadvány, Bp. 1977. 31