Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Marczell Ferenc: Évfordulók, események, emlékek 1995-ben

100 éve 1895-ben Az országos Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztálya megkezdte ,A jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézete" c. térkép napi kiadását, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal - ma is megjelenik „Napi vízjárási térkép" címmel, írod.: Stelczer K.: A vízrajzi... 31. p. A tavaszi hóolvadásokból és a tavaszi esőkből rendkívüli árhullám alakult ki a Tiszán, amely Szolnok felett alatta maradt, Szolnok alatt meghaladta az 1888. évi árvíz magasságát. A Tisza alsóbb azakaszán több töltésszakadás (Cibakháza, Törökbecse, Gyálarét, Csurgói rét, stb.) volt. A Törökbecse, Gyálarét szakadásai a Tisza vízszintjét Szegednél 34 cm-rel csökkentették. Mintegy 35 000 kh került víz alá. A Körösökön három árhullám vonult le, az áprilisi meghaladta az 1888. évit, de itt gátszakadás nem történt. Megkezdték - a Főváros Törvényhatósági Közgyűlése határozata alapján - a Káposztásmegyeri Vízmű harmadik szakaszának megépítését, amely 60 000 m

3 vízhez juttatja a Fővárost. írod.: A 100 éves Fővárosi Vízművek, 46. p. Az 1886. X. 5-én megkezdett Rába-szabályozási munkálatokat befejezték. A munka során kereken 11,4 millió m

3 földmunkát végeztek. írod.: Szalacsy: A Rába-szab. Társulat... 241. p., 248. p. *Hankó Géza (Temesvár) oki. mérnök, műegyetemi tanár, a Geodéziai Tanszéken. 1923-tól a Térképészeti Intézet munkatársa. Fő munkaterülete a légifényképezés felhasználása a topográfiai térképészetben (Fotogrammetria) (t 1973.1. 19. Bp.) írod.: MÉL I: 291. p. A Rába-szabályozással kapcsolatos Hanságcsatorna építése 2,34 millió m

3 földmunka elvégzésével befejeződött, írod.: Szalacsy: A Rába-szab. Társ.... 204. és 243. p. *Irmédi Molnár László (Temerin) térképész, az ELTE Térképtudományi Tanszékének vezetője, térképtörténész, (t 1971. VIII. 22. Bp.). írod.: MÉL III. 331. p. *HilvertElek (Bp.) okleveles mérnök, kandidátus, neves statikus hídtervező, a faszerkezetek szakértője. 1950-58 között a MÉLYÉPTERV igazgatója (f 1977. VII. 26. Bp.), írod.: MÉL III. 308. p. - 1894-95-ben megépül Besztercebányán - a Felvidék első csatornamű létesítménye - az egyesített rendszerű városi csatornahálózat 3 vészkiömlővel, 154 aknával, 9 km hosszban, írod.: MMÉEKözl., 1897. 127. p. - 1894-95-ben elkészült Arad csatornázása, több mint 25 km hosszban, írod.: MMÉEKözl., 1897. 126. p. - 1894-95-ben megépül Nagyvárad vízvezetékhálózata, 63 km hosszban, a Körös mellé telepített 4 kútra alapozva, írod.: MMÉE Közi, 1897.19. p. - 1894-95-ben a Vízrajzi Osztály felmérte a Balatont és kiadta a tó 1:150 000 méretarányú mélységi térképét. 104,52 m Af.-i szinten a tó kiterjedése 591 km

2, átl. mélysége 3,1 m, víztömege 1,832 milliárd m

3 volt. írod.: Stelczer: A vízrajzi... 25. p. - Ikervárott a Rába vizére telepítve üzembe helyezték az 1200 LE teljesítményű vízerőtelepet, amelynek évi energiatermelése kb. 7,0 millió kWó (1919) írod.: Techn. Tört. Szemle, 1980/81.17. p. - Sárvár környékén Nagyöblű majorban a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat megfúratja a régió első artézi kútját. írod.: Hidr. Közlöny, 1930. 86. p. - Hódmezővásárhelyen megalakul az első Kúttársulat körzeti vízvezeték létesítésére, írod.: Vízügyi Közi, 1937. 84/b. p. - Abonyban és Cegléden megfúlják az első artézi kutat a Szent István téren, ill. a Rákóczi úton. írod.: Vízügyi Közi, 1914. II. 27. p. - Az 1895-ös évi XLVIII. tc. rendelkezik a Középső-Duna (Dunaradvány-Báziás) szabályozásáról és 12 évre 54 millió Ft-ot engedélyezett a munkálatokra. írod.: MMÉEKözl., 1943. 138. p. - Az ország mélyebb fekvésű területeinek belvízmentesítése során számos szivattyútelepet helyeztek üzembe. [Tóközei (200 l/s), Verseci (220 l/s), Berzavai (460 l/s), Milléri (2500 l/s), Vedresházi (600 l/s), Eleméri (185 l/s) szivattyútelepek.] írod.: Víztársulatokra... 56-62. p. - A Tisza Tiszapüspöki szelvényében - Hajós Sámuel vezetésével - nagyszabású tanulmányi vízhozam-méréseket végeztek. Kimutatták az áradó és apadó vízhozamok (ugyanazon vízállásnál) különbözőségét, írod.: Stelczer K.: A vízrajzi szolgálat 100 éve 37. p. - A Torjai Büdös Barlang déli oldalán az ásványvíz források környékén 1895-ben fejlődött ki Bálványos-Füred fürdő vagy Fidelis-fürdő. - A Balaton déli partján az első vízmű Fonyód-Bélatepen épült, galériás rendszerrel, a Várhegyen 68 m

3-es szolgálati medencével. Víztermelése 200 l/min. volt. írod.: Tóth K: Balaton mongráfia (Panoráma) 266. p. - Megalakul az Ármentesítő Társulatok Nyugdíjintézete. írod.: Soproni Szemle, 1980. 26. p. - Szécsi Antal szobrászművész „Zsigmondy Vilmos mérnök" - a neves artézi kút fúró bronzszobrát felállítják a Városligetben, majd 1929-ben a Széchenyi Fürdő főbejárata elé helyezik. írod.: Liber E.: Budapest szobrai és... 218., 219. p. 125 éve 1870-ben Március Felállították az 1870-es XX. tc. alapján - a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely 1948ig működött. Többek között a Tanács irányította a fővárosi Duna-szakasz kiépítését, ill. szabályozását, írod.: Bp. Lex., 353. p. Január 6. Március-Április Április 17. Június 25. Július 27. Augusztus 1. Október 17. November 25. 77