Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Marczell Ferenc: Évfordulók, események, emlékek 1995-ben

Július 7. Július 23. Március 9. f Győri Sándor (Pest) mérnök, az MTA levelező tagja (»1795. IV. 15. Tarján), írod.: MÉL I. 646. p. Április 11. * Gillyén József (Szatmárnémeti) oki. mérnök, folyammérnök. Dolgozott a szatmárnémeti, aradi, pozsonyi folyammérnöki hivatalokban, az FM Vízrajzi Osztályán. Pozsonyban hivatalfőnök volt. (11918. VIII. 26. Bp.). írod.: MÉL III. 248. p. t Vörös László (Kaposvár) mérnök, Somogy megye hites földmérője. (*1790. III. 3. Hódmezővásárhely), írod.: MÉL II. 1014. p. * Cholnoky Jenő (Veszprém) földrajztudós, akadémikus, egyetemi tanár. Sokat foglalkozott morfológiai kérdésekkel, a folyók természetével, hidrológiával. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. (tl950. VII. 5. Bp.). Augusztus 3. * Horusitzky Henrik (Hoch Oujezd) oki. mezőgazda, geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet Igazgatója. Termékeny szakíró. Összeállította Magyarország barlangkataszterét. (fl944. VIII. 25. Bp.), írod.: MÉL /. 741. p. Október 3. Fiume 1848-tól a Kiegyezésig osztrák közigazgatás alatt állott és 1870-ben felállították a fiumei magyar királyi Tengerészeti Hatóságot. írod.: Gonda: A magyar tengerészet... 49. p. - A Tisza felső szakaszának árvize a Bereg megyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat töltését átszakította és 10 község területét érintve elöntött 12 125 kh-t. írod.: ZawadovszkyA.: I. 100. p. - Az 1750-ben felállított titeli határőrzászlóalj, hasonlóan a monarchiában mindenütt megszűnt. A leszerelt sajkások - hűek maradva a vízhez - „halászbandákba" (csoportokba) tömörültek és megkezdték mesterségszerűen űzni a halászatot a Dunán, a Száván, és a Begán. írod.: Dezsényi-Hernády: A magyar hajózás története 51. p. - Nyíregyházán 1870 táján épül az első csatornamű elválasztó rendszerben. írod.: Vidéki városaink, Bp. 1961. 313. p. - Budapesten a Deák Ferenc téren felállítják az első - Jennigs rendszerű - nyilvános illemhelyet. írod.: Budapest csatornázása, 1972. 319. p. - Az MTA kezdeményezésére létesült a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földdelej ességi (1893-tól Földmágnességi) Intézet, amely megnevezése 1950-től Országos Meteorológiai Intézet, 1970-től Országos Meteorológiai Szolgálat. írod.: BP: Lex., 899. p. \50 éve 1845-ben Január 12. * Gulden Gyula (Hof, Bajoro.) gépészmérnök. Nevéhez fűződik a Ganz Turbinagyár létrehozása, (t 1899. II. 8. Budapest), írod.: MÉL I. 629. p. Április-Június A Tisza árvize nagy árvizet okozott Hódmezővásárhelyen. A városi töltéseken megfeszített védekezés volt. Az ártérre kiömlött Június 12. Június 18. Július 8. Augusztus 10. Szeptember 11. Szeptember 30Október 15. víz miatt még nyáron is csak csónakkal lehetett Szegedre menni, írod.: Hódmezővásárhely története, III. 525. PJózsef nádor 1-26/45. számú rendeletével meghagyta az Országos Építési Igazgatóságnak, hogy a Tisza szabályozásának tervét mielőbb készíttesse el, s egyszersmind összehívta VI. 12-re a Tisza-völgyi érdekeltséget tanácskozásra. Az ülés elnöke Vay Miklós volt. Gróf Széchenyi István is ott volt, Vásárhelyi tervét ismertette, írod.: Zawadovszky: I. 220. p. A június 17-18-i esőzések a miskolci Szinván és Pecén nagy árvizet okoztak. Az ár sok házat rombadöntött, hidakat sodort el, mintegy 20 személy meghalt, írod.: Dobrossy: Miskolci árvíz 27-28. p. Vásárhelyi Pál benyújtotta a Nádori Bíróság elé a Széchenyi felkérésére készített FelsőTisza egységes szabályozásának tervét, írod.: Magyar Vlzgazd., 1978/4. 27. p. * Wallandt Ernő (Máriaradna) oki. mérnök, a Vaskapu szabályozásának egyik tervezője és a munkálatok vezetője. (fl912. IX. 27. Orsova). írod.: MÉL II. 1023. p. * Siegmenth Károly (Znaim, Csehszlovákia) gépészmérnök, MÁV igazgató, barlangfeltáró, turistaíró. Nevéhez fűződik az Aggteleki Cseppkőbarlang felmérése és a Vörös-tói mesterséges bejárat kiépítése. írod.: MEL I. 624. p. Széchenyi István 1845. évi őszi szervező útja. IX. 30-án Sátoraljaújhelyen, X. 3-án Vásárosnaményben, X. 9-én Tiszadobon, X. 12-én Szolnokon, X. 15-én Szegeden ismertette az érdekeltek előtt a Tisza egységes szabályozásának tervét. írod.: Vízügyi Tört. Füzetek, 8. 52. p. A Maros árvize gátszakadást okozott és az addig árvízmentes Földeák helység rombadőlt. írod.: Reizner: Makó város tört. 94. p. Nagy árvíz pusztított Jászberény környékén, írod.: Nemes G.: A Zagyva és Tarna... 105. PMegalakulnak az első ármentesítő társulatok. Elsőként az úgynevezett „Tiszadobi Társulat" Debrecen székhellyel, majd az „Ondova-tapoji Társulat" Tőketerebes és a „Törökszentmiklósi Egylet" Törökszentmiklósi székhellyel. írod.: Kolossváry: Magyarország mederrendező... 127 és 113. p. írod.: Vízügyi Tört. Füzetek, 8. 30. p. Sopronban az Ikva vizére alapozva megnyílott a város közkedvelt strandfürdője, a nagyuszoda, amely a II. világháborúig működött, írod.: Soproni Szemle, 1967.180. p. és 1966. 56. p. Pécsett a Tettye forrása oly bővizű, hogy 18 malmot hajt, s ezenkívül vizével papírgyár, serház, fűrészmalom, tabakosok, tímárok, kallósok, pokrócosok dolgoznak, írod.: Baranyai Helytörténetírás, 1974—75. 141—42. p. 78