Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Marczell Ferenc: Évfordulók, események, emlékek 1995-ben

megoldásánál, 1918-ban a Folyamőrsége műszaki vezetője, a Vámmentes kikötő építésének vezetője. 1935-44 között a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. Jótollú szakíró (*Nagykároly 1878). Március 31. írod.: A 75 éves MHTkitüntetettjei, 1992. Az aggteleki karsztban a vecsembükki Zsombolyban 245 méter mélyre sikerült lejutni. Ez hazánk legmélyebb barlangja, írod.: Kordos L.: Magyarország barlangjai 127. p. Egerben üzembe helyezték a kiemelt 33 méteres fedett uszodát, írod.: Hidr. Táj., 1979. október 10. p. Dávod-Püspökpusztán, két kútra alapozottan megnyílott a strandfürdő, írod.: Gál: Az Alföld gyógyfürdői... 365. p. Nyíregyházán a századforduló elején épült és lebontott gőzfürdő helyett átadták rendeltetésének a Malom utca 19. sz. alatt lévő termálfürdőt. írod.: Gál: Az Alföld gyógyfürdői... 160. p. Lakitelek-Tőserdőn megnyflott a termálfürdő, írod.: Gál: Az Alföld gyógyfürdői... 248. p. A Váci Strandfürdő termálvizet kapott, írod.: Cseke: Észak-Magyarország gyógyfürdői... 66. p. Sárvárott elkészült az 1360 m

3/nap teljesítményű mechanikai rendszerű szennyvíztisztító telep. írod.: 75 éves a Szombathelyi Vízmű, 56. p. 75 éve 1920-ban Május 4. Augusztus 27. Szeptember 16. bal parton 27 000 kh, a jobb parton 15 000 kh került víz alá. Bogyiszló községben a házak 3/4 része rombadőlt. írod.: Vízrajzi Évkönyv, 1945. 13. p. Székesfehérvárott az 1944-45-ös súlyos harci cselekmények után - a város III. 21-22-i végleges szovjet elfoglalása után - a Vízmű megkezdte a vízszolgáltatást. írod.: Fejér m-i Tört. Évkönyv, 3. 15. p. t Rohinger Sándor (Bp.) okleveles mérnök a Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének professzora, az MTA rendes tagja (*1868. III. 28. Kassa), írod.: MÉLII. 528. p. fÁlgyay Hubert Pál (Bp.) okleveles mérnök, egyetemi tanár az I. számú Hídépítési Tanszék vezetője, a Boráros téri Duna-híd tervezője (*1894. VI. 6. Szeged), írod.: MÉL I. 22. p. t Gálik István Dömötör (Bp.) okleveles mérnök, a Kereskedelmi Minisztérium Hídosztályának vezetője, helyettes államtitkár. Részt vett a Duna-hidak építésében, újjáépítésében (pl. Lánchíd 1913-16) (»Budapest, 1866. III. 2.). írod.: MÉL I. 566. p. 50 éve 1945-ben Január 2. Január 17. Január 18. Január Január vége Február 9. Február 12. t Mados (Kotzmann László) (Bp.) vegyészmérnök, talajvegyész, a Műegyetem tanára írod.: MÉL II: 116. p. A budapesti hidakat felrobbantják. (A Margit-híd 1944 őszén felrobban, a Lánchidat később robbantják fel.) írod.: Bp. Lex., 1053. p. A németek - utolsóként - felrobbantják a Lánchidat. írod.: Bp. Lex., 642. p. vége felé Debrecenben az Ideiglenes Kormány földművelési minisztere (Nagy Imre) megbízta Molnár Endrét a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal vezetőjét az FM „Vízrendészeti Főosztálya" ügyeinek ellátásával, írod.: Vízügyi Közlemények, 1945. 13. p. A szövetséges ellenőrző bizottság felhívta az Ideiglenes Kormányt Debrecenben a csapadékmérő és vízrajzi szolgálat megszervezésére. A munka „támogatására" Moszkva egy alezredest küldött. írod.: Vízügyi Közlemények, 1945.13. p. Víz alá került Csillaghegy község egész területe a HÉV állomásig, mert a felrobbantott vasúti híd roncsai felduzzasztották a Duna jegét. A víz magasságát a Fővárosi Vízművek üdülőjében öntöttvas árvíztábla jelzi, írod.: Tanúim. Budapest múltjából, XXI. 362. p. A Duna alsó szakaszán az összefüggő jégtakarót az árhullám felszakította és erős jégzajlás indult meg. Fájsz alatt hatalmas jégtorlasz keletkezett, a töltéseket a víz meghágta és mind a jobb parti, mind a bal parti védműveket több helyen átszakította. A Január 23. Február 1. Április 2. Május 13. Július Szeptember 15. Tél Az Aranyhegyi árok árvize - a Duna 6,54 méteres vízállása mellett - Óbudán elöntött 24 ha beépített és 90 ha mezőgazdasági területet. írod.: Hidrológiai Közlöny, 1922. 97. p. A szövetségközi Dunabizottság (1919. V.) olyan intézménnyé alakult, amely kereskedelmi forgalom újjászervezése érdekében a Dunán hajózási kérdésekben teljhatalommal rendelkezett, 1920. II. l-jétől, írod.: Vízügyi Közlemények, I. 213. p. t Daday Jenő (Bp.) hidrológus, hidrobiológus, az MTA rendes tagja (*Búzamező 1855. V. 24.). írod.: MÉL I. 340. p. t Id. Lóczy Lajos egyetemi tanár, az első magyar „mérnökgeológus" (*1849. XI. 4. Pozsony). írod.: Hidr. Tájékoztató, 1970. 9. p. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (BETE) közgyűlése kimondotta a Barlangkutató Szakosztály megalakulását. Elnöke Kadií Ottokár lett. írod.: Kordos L.: Mo. barlangjai 18. p. Az Aranyhegyi árok árhullámát (a Duna 648 cm-es vízállása mellett) sikerült a már majdnem kész új medrébe terelni és így Óbudát az elöntéstől megmenteni, írod.: Hidrológiai Közlöny, 1922. 98. p. A Tiszán Zsablyánál 1915-ben felépített hadihíd bal parti fajármait a jég nagyon megrongálta. A hidat 1921-ben lebontották, faanyagát elárverezték, vasanyagát a jugoszláv hadsereg vitte el. írod.: MMÉEKözl., 1944. 93. p. 76