Hidrológiai tájékoztató, 1994
2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Marczell Ferenc: Évfordulók, események, emlékek 1995-ben
csak a Tisza torkolati szakaszán utolsó útbaeső padéi komp egykori és mai életét idézi. A Bánátot és a Bácskát összekötő tiszai révátkelőhelyek története, forgalmának változása hű tükre a környező régiók gazdasági fejlődésének, vagy éppen lemaradásának. Hasonlóan tanulságos történet kerekedett az écskai tógazdaság meg a pusztapéklai rizstelep sorsának nyomonkövetéséból. A tógazdaság tulajdonosa az akkori Magyarországon az elsők között létesített mesterséges ivadéknevelő pontyos tavat, amellyel a kezdeti időkben szép sikereket ért el. A tógazdaság extenzív fejlesztése időnként azonban a rablógazdálkodástól sem volt mentes. Napjainkban új probléma jelentkezik: a tó vízutánpótlása eddigi legfőbb forrásának, a Begának szennyezettsége ellehetetleníti a haltenyésztést. Szükségmegoldásként - jóval nagyobb költséggel - a Tiszából lehet csak a vízellátási gondokat megoldani. A vízrendezési munkák mellett a Tisza-völgyi öntözések elterjesztése számos kiváló mérnök álma volt az elmúlt másfél században. Ügyes, világlátott vállalkozókat is vonzották a délvidéki lehetőségek. Kalapis Zoltán, Tiirr István vállalkozásán keresztül mutatja be milyen környezetben és milyen korlátok között mozoghatott az országépítő gondolat. Türr István szemei előtt a Pó-medencei öntözéses gazdálkodás lebegett. Nagyszabású terveiben a mezőgazdasági többlettermékek vízi úton kerültek volna az adriai kikötőkbe és a világpiacra. Az első akadályt még sikerrel vette. 1872-75 között megépült a 68 km hosszú Ferencz József Öntöző és Hajózó Csatorna. Az ezt követő években azonban megfeneklett az ügy. Az öntözés költséges és ismeretlen kultúrájától idegenkedtek a gazdák és a birtokosok. Több sikert ér el e tájon a kiváló vízimérnök Péch József. A Szeged környéki kubikosokkal megépített és állami költséggel berendezett pusztapéklai telep évtizedeken át az öntözéses rizstermesztés reményteljes propagandájának számított. Napjainkban az öntözés ügye ugyan elmozdult a holtpontról, de még jó ideig napirenden marad, mint megoldandó feladat. A szerző e kérdésben optimista, de illúziói nincsenek: „A 19. század nyilván képtelen volt az öntözéses gazdálkodás ügyét tető alá hozni, a 20. század viszont elmulasztotta ezt megtenni, előbbre volt az első, a második, a harmadik háború, s ki tudja még mi minden más. Most marad a 21. század, marad a remény...". A szépen illusztrált kötetet az Újvidék FORUM Könyvkiadó jelentette meg az elmúlt esztendő utolsó napjaiban. Fejér László Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1995-ben 25 éve 1970-ben Január 14. Január 17. Február 10. Május-Június Június hó t Schréter Zoltán (Bp.) geológus, akadémikus. (»1882. X. 21., Dombóvár) írod.: MVM életrajzok; MÉL II. 689 p. t Hallósy Ferenc (Bp.) mérnök, folyammérnök. 1929-től a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa, 1945-48 között az FM miniszteri osztályfőnökeként a Vízügyi Műszaki Főosztály vezetője, a vízügyek legfőbb irányítója (*Bp„ 1890. XII. 31.) írod.: A 75 éves MHT kitüntetettjei, 1992. t Szilágyi Gyula (Bp.) mérnök, műegyetemi tanár, 1946-70 között - kis megszakítással oktat az egyetemen. Fiatal éveiben néhány évet Amerikában tölt. Az ottani statisztikai módszerek meghonosítója a hidrológiai valószínűségszámításokban. Mint osztályvezető működött a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben is. (*Marosújvár, 1888. XII. 15.) írod.: Vízügyi Közlemények, 1970. A Tiszának és mellékfolyóinak rendkívüli árvize. A Szamos romániai szakaszán történt gátszakadásokon kiömlött víz magyar területeket, településeket öntött el. A romániai Körös gátszakadások kiömlött vizeit a határmenti töltésekkel sikerült feltartóztatni. Maros veszélyeztetése miatt Makó városát kiürítették. A rendkívüli erőkkel végrehajtott védekezés eredményes volt, Magyarországon gátszakadás nem volt. írod.: Vízgazdálkodás, 1970.; Napi sajtó. Átadták rendeltetésének a Balaton új kikötőjét, a Zánkai Úttörővárosnál, 120 méteres mólóval a személyhajók, 160 méter parthossz a vitorlások részére, írod.: KertaiE. Tavi Kikötők... 139. p. Június 27. Tatabányai barlangkutatók egy víznyelő kibontása után felfedezték - a TatabányaAlsó feletti Farkas-völgyben - a Vértes Lászlóról elnevezett karsztos barlangot, írod.: Kordos L.: Magyarország barlangjai 221. p. Augusztus Befejeződött az agárdi kikötő mellett a Béke strandi partszakasz kiépítése és a mögötte lévő terület rendezése, írod.: Vízgazdálkodás, 1970. 196. p. Augusztus A nagymúltú keszthelyi és mosonmagyaróvári mezőgazdasági főiskolákat egyesítették és a Keszthelyit Egyetemmé szervezték. írod.: Oroszlány I.: Vízgazdálkodás és melioráció, Budapest 1984. Augusztus 7. A Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum átszervezésével Baján a Budapesti Műszaki Egyetem kebelében vízgazdálkodási főiskolai kar létesült, írod.: 1033/1970. sz. korm. hat. Augusztus 18. A Bükk hegység északi részén ünnepélyes keretek között üzembe helyezték a Lázbérci-víztározót a Sajó menti regionális vízellátó rendszer egyik vízbázisát, írod.: Vízgazdálkodás, 1970. 123. és 139. p. Október 13. A Velencei-tó vízszint-szabályozásának létesítményeként átadták rendeltetésének a Fejér megyei Császárvízen a Zámolyi tározót. November 1. Mátrában a Nagy patak völgyében átadták a Csór-réti víztározót. írod.: Fogarasi: Legértékesebb kis tavaink 120. p. - t Popp Ferenc (Bp.) mérnök, az osztrák-magyar haditengerészet mérnökkari tisztje. Dolgozott a pólai Hadi és Kereskedelmi Kikötő építésén, a város vízellátásának 75
