Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai

Dr. Hajós Béla a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára megnyitó előadásában röviden összefoglalta a holland-magyar vízgazdálkodási együttműködés eddigi eredményeit, elemezte és értékelte a tanulmányt, mint egy természetvédelmi célú és e célnak alárendelt vízrendezési tanulmánytervet. Kiemelte a folyószabályozási és hullámtéri beavatkozások hidrológiai megalapozásának dr. Zsuffa István irányításával kidolgozott módszertanát, és a megközelítés sokirányúságát. Hangsúlyozta a tervezett hidroökológiai monitoring rendszer kiépítésének elsődlegességét, a beavatkozásokat megelőző állapotok és a következmények nyomon követése érdekében. Dr. Kemény Attila a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára üdvözölte és a tárca támogatásáról biztosította az ágazatok közötti együttműködés eredményeit közvetlenül hasznosító, és természetvédelmi érdeket szolgáló erőfeszítéseket. Kifejezte reményét, hogy a több éves kutatási munka első eredményeként ezen a példa értékű mintaterületen rövidesen a kivitelezés is megkezdődhet. Dr. Jan Lentvaar professzor a RIZA (Lelystad Hollandia) részéről, előadásában párhuzamot vont a Rajna, valamint a Duna vízjárása között, jellemezte a hullámterek lefolyási viszonyait, beszélt a hazai hullámtéri revitalizáció tapasztalatainak hollandiai hasznosítási terveiről. Dr. Bogárdi János a Wageningeni Agrártudományi Egyetem professzora tájékoztatta a konferencia résztvevőit a holland felsőoktatási intézmény graduális és posztgraduális képzésében adott környezeti és vízgazdálkodási ismeretkörről. Részletesen elemezte a tanszékén - az ifjabb Zsuffa István által kidolgozott cell-type modellel - végzett hidraulikai vizsgálatokat, az egyes beavatkozási változattervek hatásait. Dr. Zsuffa István egyetemi tanár, a kutatások irányítója, előadásában összefoglalta a PMMF Vízgazdálkodási Intézetben kidolgozott hidroökológiai terepgyakorlatok programját, tapasztalatait, bemutatta a képzésben elfoglalt helyét, a hullámtér feltárás szükségességét, az oktatás nemzetközi vonatkozásait. Dr. Peter Nachtnebel professzor a Bécsi Agrártudományi Egyetemről, ausztriai példákon ismertette az általa irányított, hullámtéri vízrendszerek és életközösségek kapcsolatainak feltárására végzett kutatásokat, a hullámtér vízellátottságát közvetlenül javító megoldások eredményeit. Vörös Béla osztályvezető (ADUVÍZIG) hozzászólásában röviden ismertette a térség folyószabályozási problémáit és az ezek megoldására tett erőfeszítéseket. Kihangsúlyozta a VénDuna megnyitását előkészítő matematikai és fizikai modellkísérletek fontosságát és egybeesését a gyakorlatokon lezajlott mérésekkel. Buzetzky Győző kirendeltségvezető (Természetvédelmi Kirendeltség, Baja) hangsúlyozta az aktív természetvédelem, és ebben a vízgazdálkodási feladatok fontosságát, az erdőgazdálkodás és a természetvédelem együttműködésének jelentőségét. Felső Barnabás csodálatos diaképeivel színesítette a szakmai programot. Végül a külföldi és a magyar hallgatók ismertették diplomaterveiket és dolgozataikat, amelyek a Gemenci Tájvédelmi Körzet rehabilitációs problémáival foglalkoztak. E diplomatervek magas színvonalú, jelentős egyéni terepmunkákat igénylő, önálló tervezési feladatokat tartalmaznak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy közülük kerültek ki az 1993. évi diplomaterv pályázaton főiskolai kategóriában II. és III. díjjal jutalmazott pályamunkák. Sziebert János-Zellei László A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai Az 1994. május 17-19-e között Siófokon megtartott vándorgyűlés a Balatonnal és vízgyűjtőjével összefüggő, a tó és környéke vízgazdálkodásához, környezeti állapotához kapcsolódó, illetve azokat lényegesen befolyásoló kérdésköröket vizsgálta. Témacsoportok a következők voltak: I. A Balaton és vízgyűjtőjének vízgazdálkodása II. A Balaton és vízgyűjtőjén levő vízfolyások élővilága III. A Balaton környékének vízellátása IV. A Balaton térségének csatornázása és szennyvíztisztítása V. A mezőgazdaság és az állattartás a Balaton vízgyűjtőjén VI. Az ipar fejlesztése a Balaton vízgyűjtőjén VII. A Balaton és környékének üdülési és közlekedési viszonyai. A felsorolt kérdéscsoportokban beérkezett tanulmányok (összesen 79) magas szinten tárgyalták a sokrétű problémakör egy-egy fontos szeletét, s a feltárás mellett a teendők irányára is hasznos javaslatokat tettek. A Magyar Hidrológiai Társaság munkálkodásának kezdete óta megkülönböztetett figyelmet fordít a Balatonnal és vízgyűjtőjével összefüggő kérdésekre. Legutóbb az 1976. évi 12. Balatoni Ankét (Keszthely), az 1986. évi Hévízi VI. és az 1991. évi Székesfehérvári IX. Vándorgyűlés kizárólagos, illetve kiemelt tárgya volt ez a témakör. Ez a különleges figyelem a jelentkező gondok valamennyi részterületén teljes körű megoldást ugyan nem eredményezett, de megállapítható, hogy mind a tó vízgazdálkodásában, mind a szennyvizek kezelésében és a környezetgazdálkodás viszonylatában érzékelhető előrelépések történtek. A Társaság tagsága tudományos, gyakorlati ismereteinek bővítésével, cseréjével, a végrehajtásban való konkrét részvétellel mindebben jelentős szerepet töltött be. A 80-as évek elején tapasztalható súlyos, esetenként katasztrofális vízminőségi gondok a 90-es évek elejére némileg enyhültek. A Keleti medencében a víz minőségének romlását sikerült megállítani, a Nyugati medencében azonban sajnos, csupán a romlási trend mérséklése volt lehetséges. Ezek a szerény eredmények - sok minden más mellett - visszavezethetők a Társaság által kialakított elvek, majd ajánlások és határozatok jelentős mértékű alkalmazására is. Ennek eredményeként lényegesen csökkent a tó kívülről jövő (elsősorban foszfor és nitrogén) terhelése. A Vándorgyűlés megállapítja, hogy a korábbi legfőbb ajánlások változatlanul helyesnek minősíthetők, s teljes körű megvalósításuk továbbra is időszerű. A Vándorgyűlés a tanulmányok, illetve a szekciókban és a plenárisan folytatott vita alapján az alábbi legfontosabb intézkedéseket javasolja: 1. A Kis-Balaton védőrendszer kiépítését mielőbb be kell fejezni. A megépült művek fenntartására és üzemeltetésére a pénzügyi fedezetet állami forrásból biztosítani kell. 2. A tavon kívül végzett intézkedések elsődlegessége mellett nélkülözhetetlen a belső terhelés csökkentése érdekében a tó fenékiszapjában felhalmozódott tápanyag eltávolítása, különösen a leginkább terhelt Keszthelyi-öbölben (lepelkotrás). Ennek keretében meg kell oldani a megfelelő zagyelhelyezést is. 68