Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai

Dr. Hajós Béla a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára megnyitó előadásában röviden összefoglalta a holland-magyar vízgazdálkodási együttműködés eddigi eredményeit, elemezte és értékelte a tanulmányt, mint egy természetvédelmi célú és e célnak alárendelt vízrendezési tanulmánytervet. Kiemelte a folyószabályozási és hullámtéri beavatkozások hidrológiai megalapozásának dr. Zsuffa István irányításával kidolgozott módszertanát, és a megközelítés sokirányúságát. Hangsúlyozta a tervezett hidroökológiai monito­ring rendszer kiépítésének elsődlegességét, a beavatkozásokat megelőző állapotok és a következmények nyomon követése érdekében. Dr. Kemény Attila a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára üdvözölte és a tárca támogatásáról biztosította az ágazatok közötti együttműködés eredményeit közvetlenül hasznosító, és természetvédelmi érdeket szolgáló erőfeszítéseket. Kifejezte reményét, hogy a több éves kutatási munka első eredményeként ezen a példa értékű mintaterületen rövidesen a kivitelezés is megkezdődhet. Dr. Jan Lentvaar professzor a RIZA (Lelystad Hollandia) részéről, előadásában párhuzamot vont a Rajna, valamint a Duna vízjárása között, jellemezte a hullámterek lefolyási viszonyait, beszélt a hazai hullámtéri revitalizáció tapasztalatainak hollandiai hasznosítási terveiről. Dr. Bogárdi János a Wageningeni Agrártudományi Egyetem professzora tájékoztatta a konferencia résztvevőit a holland felsőoktatási intézmény graduális és posztgraduális képzésében adott környezeti és vízgazdálkodási ismeretkörről. Részletesen elemezte a tanszékén - az ifjabb Zsuffa István által kidolgozott cell-type modellel - végzett hidraulikai vizsgálatokat, az egyes beavatkozási változattervek hatásait. Dr. Zsuffa István egyetemi tanár, a kutatások irányítója, előadásában összefoglalta a PMMF Vízgazdálkodási Intézetben kidolgozott hidroökológiai terepgyakorlatok programját, tapasz­talatait, bemutatta a képzésben elfoglalt helyét, a hullámtér feltárás szükségességét, az oktatás nemzetközi vonatkozásait. Dr. Peter Nachtnebel professzor a Bécsi Agrártudományi Egyetemről, ausztriai példákon ismertette az általa irányított, hullámtéri vízrendszerek és életközösségek kapcsolatainak feltárására végzett kutatásokat, a hullámtér vízellátottságát közvetlenül javító megoldások eredményeit. Vörös Béla osztályvezető (ADUVÍZIG) hozzászólásában röviden ismertette a térség folyószabályozási problémáit és az ezek megoldására tett erőfeszítéseket. Kihangsúlyozta a Vén­Duna megnyitását előkészítő matematikai és fizikai modellkísér­letek fontosságát és egybeesését a gyakorlatokon lezajlott mérésekkel. Buzetzky Győző kirendeltségvezető (Természetvédelmi Kirendeltség, Baja) hangsúlyozta az aktív természetvédelem, és ebben a vízgazdálkodási feladatok fontosságát, az erdőgaz­dálkodás és a természetvédelem együttműködésének jelentőségét. Felső Barnabás csodálatos diaképeivel színesítette a szakmai programot. Végül a külföldi és a magyar hallgatók ismertették diplomater­veiket és dolgozataikat, amelyek a Gemenci Tájvédelmi Körzet rehabilitációs problémáival foglalkoztak. E diplomatervek magas színvonalú, jelentős egyéni terepmunkákat igénylő, önálló tervezési feladatokat tartalmaznak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy közülük kerültek ki az 1993. évi diplomaterv pályázaton főiskolai kategóriában II. és III. díjjal jutalmazott pályamunkák. Sziebert János-Zellei László A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai Az 1994. május 17-19-e között Siófokon megtartott vándor­gyűlés a Balatonnal és vízgyűjtőjével összefüggő, a tó és környéke vízgazdálkodásához, környezeti állapotához kapcsoló­dó, illetve azokat lényegesen befolyásoló kérdésköröket vizsgál­ta. Témacsoportok a következők voltak: I. A Balaton és vízgyűjtőjének vízgazdálkodása II. A Balaton és vízgyűjtőjén levő vízfolyások élővilága III. A Balaton környékének vízellátása IV. A Balaton térségének csatornázása és szennyvíztisztítása V. A mezőgazdaság és az állattartás a Balaton vízgyűjtőjén VI. Az ipar fejlesztése a Balaton vízgyűjtőjén VII. A Balaton és környékének üdülési és közlekedési vi­szonyai. A felsorolt kérdéscsoportokban beérkezett tanulmányok (összesen 79) magas szinten tárgyalták a sokrétű problémakör egy-egy fontos szeletét, s a feltárás mellett a teendők irányára is hasznos javaslatokat tettek. A Magyar Hidrológiai Társaság munkálkodásának kezdete óta megkülönböztetett figyelmet fordít a Balatonnal és vízgyűjtőjével összefüggő kérdésekre. Legutóbb az 1976. évi 12. Balatoni Ankét (Keszthely), az 1986. évi Hévízi VI. és az 1991. évi Székesfehér­vári IX. Vándorgyűlés kizárólagos, illetve kiemelt tárgya volt ez a témakör. Ez a különleges figyelem a jelentkező gondok valamennyi részterületén teljes körű megoldást ugyan nem eredményezett, de megállapítható, hogy mind a tó vízgazdálkodásában, mind a szennyvizek kezelésében és a környezetgazdálkodás viszonylatá­ban érzékelhető előrelépések történtek. A Társaság tagsága tudományos, gyakorlati ismereteinek bővítésével, cseréjével, a végrehajtásban való konkrét részvétellel mindebben jelentős szerepet töltött be. A 80-as évek elején tapasztalható súlyos, esetenként katasztro­fális vízminőségi gondok a 90-es évek elejére némileg enyhültek. A Keleti medencében a víz minőségének romlását sikerült megállítani, a Nyugati medencében azonban sajnos, csupán a romlási trend mérséklése volt lehetséges. Ezek a szerény eredmények - sok minden más mellett - visszavezethetők a Társaság által kialakított elvek, majd ajánlások és határozatok jelentős mértékű alkalmazására is. Ennek eredményeként lényegesen csökkent a tó kívülről jövő (elsősorban foszfor és nitrogén) terhelése. A Vándorgyűlés megállapítja, hogy a korábbi legfőbb ajánlások változatlanul helyesnek minősíthetők, s teljes körű megvalósításuk továbbra is időszerű. A Vándorgyűlés a tanulmányok, illetve a szekciókban és a plenárisan folytatott vita alapján az alábbi legfontosabb intéz­kedéseket javasolja: 1. A Kis-Balaton védőrendszer kiépítését mielőbb be kell fejezni. A megépült művek fenntartására és üzemeltetésére a pénzügyi fedezetet állami forrásból biztosítani kell. 2. A tavon kívül végzett intézkedések elsődlegessége mellett nélkülözhetetlen a belső terhelés csökkentése érdekében a tó fenékiszapjában felhalmozódott tápanyag eltávolítása, különösen a leginkább terhelt Keszthelyi-öbölben (lepelkotrás). Ennek keretében meg kell oldani a megfelelő zagyelhelyezést is. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom