Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Bognár István: Kerékpáros kirándulás a Fertő-Hansági Nemzeti Parkba

3. A vízminőségvédelmi intézkedések végrehajtása során a Balaton élővilágára és természetvédelmi értékére fokozott figyelmet kell fordítani. 4. A tavat érő külső terhelések mértékének és forrásainak hitelesebb meghatározása, valamint a megfelelő adatgyűjtés érdekében szükséges az észlelő rendszer kiépítésének bővítése és a kutatómunka fejlesztése. 5. A nádasok fokozott védelme érdekében új jogszabály, „nádvédelmi törvény" kiadása szükséges. 6. A környezetvédelmi célú beruházások kapjanak közgazdasági kedvezményezettséget (pl. adómentességet). 7. A Balaton, mint kiemelkedő természeti és nemzetgazdasági érték távlati célú védelmének megalapozása szükségessé teszi az alapkutatások feltételének folyamatos biztosítását, az ágazatok közötti koordinálását, és évente meg kell jelentetni ezek annotációját. 8. A megváltozott körülményekre és az eltelt időre való tekintettel javasoljuk a Balaton Atlasz kiadását. 9. Szükségesnek tartjuk a Balaton térségi hulladékgazdálkodási koncepcióterv kidolgozását a tó teljes vízgyűjtőjére. 10. A Balaton térségi víziközmű díjrendszert felül kell vizsgálni a lakosság teherviselésének és a tényleges érdekeltség figyelembevételével. 11. A parti sávban a meglevő szennyvíztisztító telepek intenzifikálását és korszerűsítését kiemelt feladatnak kell tekinteni. A főművekkel ellátott területen a csatornahálózatok bővítését lehetőleg teljes körűvé kell tenni. 12. Javasoljuk a III., V. és a VI. régióban szennyvíztisztító főművek állami forrásból történő mielőbbi megkezdését. 13. A csatornázás és szennyvíztisztítás területén az állami támogatási rendszert felül kell vizsgálni az érdekarányos teherviselés figyelembevételével. Javasoljuk a céltámogatás rendszerébe a Balaton térségét, mint kiemelt vízvédelmi területet bevonni. 14. A kárpótlás és a privatizáció során érvényesíteni kell a Balaton vízminőség-védelmének érdekeit. 15. A balatoni partvédőművek átalakítására kísérleti programot kell indítani, amely során értékelni kell az eddig megépített partvédőművek hatását és a kísérleti partfalépítések eredményeit. 16. Biztosítani kell a Balaton érdekében szükséges feladatok végrehajtásának pénzügyi hátterét oly módon, hogy abban tükröződjön az állami és helyi érdekviszonyok aránya. Javasoljuk az erre vonatkozó közgazdsági feltételrendszer kidolgozását. 17. Törekedni kell az üdülési szezon meghosszabbítására, mely javítaná a tókörnyéki infrastruktúra jobb kihasználtságát. Ezt a célt szolgálná a tókörnyéken található hévizek, ásványvizek és gyógyvizek feltárása és jobb kihasználása. 18. Szorgalmazni kell - különös tekintettel a földtulajdon privatizációjára - a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását, amely az elhelyezés és ártalmatlanítás optimális megoldása. 19. A Vándorgyűlés továbbra is követendőnek tartja a szennyvízelvezetés és -tisztítás BVFP-ben is elfogadott regionális koncepcióját. A vízgyűjtőn kisebb települések esetében, megfelelő adottságok mellett, alkalmazhatónak tartja a természetes biológiai tisztítási módszereket. 20. A kormányzat által elfogadásra kerülő ökológiai intézkedési terv ágazati feladatainak végrehajtásáról az érintett minisztériumok évente tájékoztassák a szakmai közvéleményt. 21. Jelen Vándorgyűlés ajánlásainak megismertetésére széles körű nyilvánosságot kell biztosítani. Kerékpáros kirándulás a Fertő-Hansági Nemzeti Parkba Az MHT Soproni Területi Szervezete 1994. május 28-ra az országos programfüzetben is meghirdetve, kerékpáros családi kirándulást szervezett Sopronból, illetve Fertődről a FertőHanság Nemzeti Park központi létesítményeinek megtekintésére. Az előző napok hűvös, esős időjárástól eltérően szerencsére előbújt a nap is, s csak kisebb időszakokra takarta el egy-egy az esőfrontból lemaradt, elténfergő felhőfolt. A Sopronból induló kerékpáros főcsapat tagjai fél tíz körül begurultak a fertődi kastélyparkoló elárusító standjaihoz. A 25 km-es táv próbára tett kicsit-nagyot, s jól esett az ismerkedés közben elfogyasztott néhány sör és üdítőital. A megérdemelt kis pihenő után, a budapesti vendégekkel is kiegészült csapat felszedelőzködött és Sarródnak vette az irányt, a Nemzeti Park központja felé. A pár km-es út első állomásán a Kócsagvárban (központi épület) Fersch Attila az Igazgatóság fiatal munkatársa fogadott bennünket. Részletes előadásából képet kaphattunk az Igazgatóság és a Nemzeti Park közeli múltjáról, tevékenységéről. Miközben megcsodálhattuk a PHARE támogatással épült, építészetileg is kuriózumnak számító, igényesen kialakított nádtetős épületet (1. kép). Az épületnek nem csak igazgatási funkciója van, hanem fogadja az érdeklődő vendégeket, diákcsoportokat szálláslehetőséggel és szakmai programokkal is. Távcsövekkel felszerelkezve újra nyeregbe szálltunk és vezetőnkkel megindultunk a László-major felé. A Hanság főcsatornát elérve megnézhettük a Fertő tó vízszintjét szabályozó új zsilipét amely az elmúlt évben a Hidrológiai Társaság Lampl Hugó-díját nyerte el. A csatorna töltésen haladva már szigorúan védett területen vezetett utunk. Egy mesterségesen visszaalakított élőhelyre érkeztünk (elárasztott rét), ahol a hangos madárzsivaj jelezte a népes populáció meglétét. Távcsöveinkkel hosszú ideig gyönyörködtünk a gulipánok, nyáriludak, gémek ritka példányaiban. Még batlát is láttunk, amely 30 év után újra a tónál költ. A csoport gyermektagjai különösen díjazták ezt a látványosságot. Lelkes vezetőnk jóvoltából, közben sok érdekes ismerettel lettünk gazdagabbak. 1. kép. A kerékpáros csoport Sarród-Kócsagvár előtt 69