Hidrológiai tájékoztató, 1994
2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Sziebert János-Zellei László: Beszámoló "A hullámterek természetvédelmi rekonstrukciója" című konferenciáról
A vizsgálatok szerint a gyékényfélék, a nád és a sás adják a legkedvezőbb összetételt. A gyékényfélékkel eltávolított kémiai anyagok mennyisége nagyságrenddel nagyobb, mint a többi növény által felvett kémiai anyagok mértéke. A kísérletek nem voltak teljes körűek. (Nem mérték pl. a párolgást.) Polyák Klára-Hlavay József (Veszprémi Egyetem): „Új típusú, Mn0 2-vel borított adszorbens alkalmazása a víztisztításban ". A kutatók olyan, új adszorbenst állítottak elő, amely előnyösen használja ki a természetes vizekben előforduló mangán (IV) oxidok adszorpciós képességét. A kolloid állapotú csapadékot in situ reakcióban természetes tiloit felületén állították elő. A hordozóra felvitt Mn0 2/Cl adszorbens oszlopba tölthető, hosszú ideig gazdaságosan üzemeltethető és kimerítés után regenerálható. Az adszorbens felületi töltése olyan, hogy elsősorban igen kis mennyiségben jelenlévő fémionok eltávolítására alkalmas. A laboratóriumi kísérleteket Pb 2', Zn 2 +, Co 2*, Cu 2\ és Mn 2* ionokra végezték el. Bálint Mária (Környezetvédelmi Intézet): „Szénhidrogén szennyezés meghatározásának analitikai problémái". Az analitikai szekció nyitó előadásában a szerző elsősorban a talajban és talajvízben lévő olajtartalom meghatározását tárgyalta. A feladat a volt szovjet laktanyák talaj szennyezettségének felmérése során került előtérbe. Megállapította, hogy a hatályos szabványok nem alkalmasak az olajtartalom minőségi azonosítására, csak egy közelítő bruttó mennyiséget adnak meg. A technológiai beavatkozás így csak korlátozott mértékben alkalmazható. Kiss Gyula, Gelencsér András, Varga Istvánné (Veszprémi Egyetem): „Szilárd fázisú extrakció alkalmazása természetes vizek szerves szennyezőinek vizsgálatára ". A Veszprémi Egyetem Analitikai Tanszékének kutatói a vízszennyezés jellemzésére szolgáló analitikai módszer egyik legkritikusabb mintaelőkészítési lépését vizsgálták meg kísérleti munkájuk során. A természetes vizekben lévő igen kis mennyiségű szerves vegyületek folyadékkromatográfiás állófázison megköthetők, koncentrálhatok és alkalmasan megválasztott oldószerrel visszanyerhetők. A kísérletek célja az optimális paraméterek megtartása volt, modell vegyületként PAH-t (poliaromás szénhidrogéneket) használtak. Décsy Zoltán, Szokoli Ferenc (Veszprém Megyei Élelmiszervizsgáló Intézet): „ Klórozott illékony szénhidrogének meghatározása ivóvizekből és természetes vizekből". Ai. ivóvizek fertőtlenítése során keletkező klórozott szénhidrogének meghatározása GC-MS módszereket alkalmaztak. A szerves anyagokat a vízből folyadék-folyadék extrekcióval nyerték ki és a megfelelő tisztítási lépések után a dúsított vegyületeket határozták meg. Az előadásban néhány példán keresztül érzékeltették a kidolgozott módszer előnyeit és hátrányait. Kárpáti Zoltán, Csató Edit, Mayer Gábor (OKI): „Szerves nyomszennyezők korszerű meghatározási módszerei vízből". A szerzők az OKI-ban működő, a PHARE-program keretében beszerzésre került GC-GC-MS, HPLC műszerek alkalmazási lehetőségeit ismertették. A vizsgált mintákat az ország egész területéről, a kiemelt figyelmet érdemlő víznyerőkből gyűjtötték. Dr. Kaliczka László Beszámoló ,A hullámterek természetvédelmi rekonstrukciója" című konferenciáról A konferenciát a Pollack Mihály Műszaki Főiskola (PMMF) Vízgazdálkodási Intézet az MHT keretén belül szervezte 1994. május 3-4-én, abból az alkalomból, hogy elkészült a Vén-Duna és a Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának természetvédelmi rekonstrukciója című megvalósíthatósági tanulmány. A konferencia szervezésében (hasonlóan a megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez) részt vett az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVÍZIG) és a Természetvédelmi Kirendeltség (Baja). Néhány szót az előzményekről: A Holland-Magyar Közös Vízgadálkodási Bizottság látókörébe 1989-ben került Európa egyik legszebb hullámtéri erdeje a Gemenci Tájvédelmi Körzet. E terület vízgazdálkodási szempontból kevéssé ismert, de az erdészet számos vízgazdálkodási problémát vázolt fel. Ehhez hozzáadódott, hogy a holland szakemberek olyan hullámteret kerestek, amely éghajlatában, vízjárásában hasonló a Rajna alsó folyásvidékéhez és őrzi a természetes állapot elemeit, így alkalmas arra, hogy mintaterületként szolgáljon a Rajna menti rekonstrukciós munkákhoz. A holland-magyar együttműködés eredményeként 1993-ban a Delft Hydraulics, a RIZA (Institute for Inland Water Management and Waste Water Treatment) és a VITUKI által készített tanulmány a helyi szakemberek segítségével felvázolta a Gemenci Tájvédelmi Körzet vízellátásának lehetséges módozatait. A PMMF Vízgazdálkodási Intézet 1991-ben kapcsolatba került a Cousteau Alapítvánnyal, amelynek anyagi és szellemi segítségével sikerült kidolgozni a hullámterek feltárásának módszertanát, és elkészült egy rövid anyag az addigi feltárási munkákról, amely alapul szolgált a továbbiakhoz. Ezek a tények alapozták meg egy olyan megvalósíthatósági tanulmány készítését, amely a terület egy kisebb részével foglalkozik és mintaként szolgál a további rekonstrukciós munkálatokhoz. A tanulmány alapadatait a PMMF Vízgazdálkodási Intézet és a BME Vízgazdálkodási Tanszék által szervezett nemzetközi hidroökológiai terepgyakorlatok felmérési eredményei adták. Dr. Zsuffa István tanszékvezető egyetemi tanár szakmai irányítása és dr. Szlávik Lajos igazgató menedzselése, a KHVM anyagi segítsége és számos szakember munkája hozta létre. A megvalósíthatósági tanulmány folyószabályozással összefüggő részét az ADUVÍZIG tervezte. A Természetvédelmi Kirendeltség hathatós közreműködése biztosította a természetvédelmi szempontok messzemenő érvényesítését. A rekonstrukció megvalósításának további sorsa a HollandMagyar Közös Vízgazdálkodási Bizottság, a szakmai Főhatóságok, az államközi segélyezés kezében van. A konferencia nemzetközi részvétellel folyt, az említett tanulmányon túl, szélesebb körben a hullámterek kérdéseivel, az új ismeretanyagok oktatásba vitelével foglalkozott. Május 3-án délután a revitalizációs munkában érdekelt szakemberek helyszíni bejárásával és a további teendők megbeszélésével, mint nem hivatalos programmal indult a konferencia. Május 4-én a PMMF Vízgazdálkodási Intézetben széles körű érdeklődés mellett dr. Szlávik Lajos igazgató (PMMF Vízgazdálkodási Intézet) üdvözölte a megjelenteket. 67
