Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Tóth Árpád-dr. Lelkes János: Ismertető a "The 24th Advenced International Course on Irrigation and Soil Management" tanfolyamról és az izraeli vízgazdálkodásról

ipari víz nitrásodásának megakadályozására. Itt fejleszteni szükséges a szennyvizek tisztításának korszerűsítését, a tisztított szennyvizek mezőgazdasági hasznosítását. Dr. Balsai István polgármester, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke „Az önkormányzatok feladata a lakossági vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás területén" tárgyában tartotta meg előadását. 3152 önkormányzat működik hazánkban, amelyeknek széles körű feladatain belül a vízzel foglalkozó szakemberek a szakmai segítséget eddig megadták e testületnek. A testületek hatásköre a helyi közszolgáltató műveken keresztül kiterjed a vízellátásra, a csapadék- és szennyvízelvezetésre, szennyvíztisztításra, folyékony hulladékok kezelésére, a helyi ár- és belvízvédelmi művek fenntartására és a szükséges védekezésben való részvételre. E munkákat, a képviselőtestületek bevonásával, a polgármestereknek és jegyzőknek kell biztosítani. Új feladatként jelentkezik 1994. január l-jétől a képviselőtestületek részére a víz- és csatornadíj megállapítása. 2900 vízmű üzemel az önkormányzatok területén különböző fejlődési, ellátási fokozattal. A közszolgáltató művek átalakulása az elmúlt időszakban történt meg, szétválások mellett egyre erősebben jelentkeznek a helyi társulások, részvénytársasággá történő átalakulások. A vízbázisok védelme, a szennyvíztisztítások megoldása szükségessé teszi a térségi gondolkodás előtérbe kerülését. A növekvő vízárak nagymértékű díjhátralékkal jártak, amelyek kötött gazdálkodással működő közszolgáltató műveknél több helyen nehézséget okoztak, és így jó szakemberek kerültek válságos helyzetbe. A települési folyékony hulladék elhelyezés, a szennyvíziszap kezelés és elhelyezés döntéshozatali felelőssége nagy munkát okoz az önkormányzatoknál. Ezek jó megoldása hosszú távú közösségi befolyásoló tényezőt jelent. dr. Kertai Pál országos tisztifőorvos a Népjóléti Minisztérium megbízásából tartott előadást „A hazai ásvány- és gyógyvizek ésszerű felhasználása az egészségvédelemben és a gyógyidegenforgalom balneológiai megalapozása" tárgyában tartotta meg. Történelmi visszapillantásában rámutatott, hogy a gyógyfürdők szerepével először a barokk korban foglalkoztak, a Wesselényi-összeesküvés is összefüggött a gyógyfürdőzéssel. Az egészségügyi hálózat megalkotásával 1752-ben, Mária Terézia korában már foglalkoztak a hévizek és gyógyvizek kérdéseivel, ez lett egyik alapja a tervezett 1848-as közegészségügyi törvénynek, amelynek megvalósítását 1859-ben folytatták. Az első, 1876-os közegészségügyi törvény egyes fejezetei a gyógyvizekkel foglalkoznak. Ekkor már felvetődik, hogy a gyógyításnál szociális kérdéseket is figyelembe kell venni, úgy, hogy a gyógyfürdőkben a rászorultak részesüljenek ingyenes, illetve kedvezményes ellátásban. Nálunk Bellák Sándor egyetemi tanár a balneológia fejlesztője, a balneoterápia hő-, mechanikai-, kémiai hatásainak kutatója. A víz gyógyhatásánál probléma, hogy nem minden mérhető. Egészségügyi szolgálatunk így e természetgyógyászati eredményeket sokszor kétkedéssel fogadja. Átalakulóban van orvoslásunk a német rendszerről az angol rendszerre, szükséges ezért is e területen a kutatóbázis fejlesztése, az új módszerek bizonyításának vizsgálata. Olessák Dénes főosztályvezető, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium megbízásából „Az ipar vízigénye, vízgazdálkodása és vízikörnyezet védelme" tárgyában tartott előadást. Alapvetően megállapította, hogy az iparban a víz termelési tényező. Az országban felhasznált víz legnagyobb részét az ipar használja fel, a 60-as években a mennyiségi fejlődés extenzív volt, a 80-as években az árak emelkedése, a jogi szabályozás miatt előtérbe került a víztakarékosság, a többszöri vízhasználat biztosítása. így a vegyiparban a 80-as években a 6,9-szeres vízforgatás 8,3-ra nőtt, az energiaiparban 4 körüli az érték. A bányászat visszafejlesztése, főként a dunántúli karsztvízkészletek védelménél, pozitív változást jelent napjainkban. Negatív hatás, hogy az ipar privatizációj a következtében eltűnnek az ipari hidrológusok, ennek megfelelően nincs rendszerszemléletű irányítás a víz kérdésében az ipari üzemekben. A közüzemi vízdíjak emelése fokozottan helyezte előtérbe az ipari üzemek saját vízművének a fejlesztését. A keletkezett szennyvizeknél azok kezelésének csökkentésére az ipari technológiáknál kell már beavatkozni, a szennyvizek energiaforrását, hőenergiáját megfelelően hasznosítani. Az ipari szennyvíziszapok elhelyezésénél a szennyező anyagok gazdaságos és jó elhelyezését megfelelő kutatásokkal kell elősegíteni. Dr. Juhász József egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke zárszavában értékelte az előadásokat. Rámutatott, hogy a jelen ünnepélyes programon kívül a Társaság területi szervei vidéki előadásokat, ismeretterjesztéseket tartanak, nagyon üdvözlendő, hogy itt az ismertetést és az oktatást már az ifjúságnál kezdik. Társaságunk, amikor a Víz Világnapjának országos szervezését vállalta, tudatában volt annak, hogy nem várhat gyors és átütő sikereket. Sokéves, szívós munkával kell a nemzet közgondolkodását e téren átalakítani, mert csak az jelenthet hatékony segítséget az ésszerű vízgazdálkodás terén. Gondoskodni fogunk arról, hogy a mai felemelő kezdetnek folytatása legyen. Törekedni fogunk arra, hogy mindenki megértse a víz pazarlása, a víz szándékos vagy szándéktalan szennyezése nemcsak a mások, hanem a magunk jövőjét is nehezíti. Megköszönte a vízhez szorosan kapcsolódó tárcák vezetőinek, illetve munkatársainak előadását, köszöni a részvételt, és bezárta az ünnepi ülést. Befejezésként a résztvevők részére dr. Schamschula György miniszter úr állófogadást adott, ahol a megjelentek kicserélhették gondolataikat a fehér asztalok mellett. Környei László Ismertető a „The 24th Advanced International Course on Irrigation and Soil Management" tanfolyamról és az izraeli vízgazdálkodásról Izraelben 24. alkalommal került megrendezésre 1993. október 17. és december 10. között az a Nemzetközi Öntözési és Talajtani Tanfolyam, amelyet dr. Kurt M. Schallingertöl neveztek el. A résztvevő 23 ország 29 hallgatója mezőgazdasági tervezéssel, üzemeltetéssel, szaktanácsadással vagy kutatással foglalkozó szakember volt, akik a talaj-víz-növény kapcsolattal összefüggő tudományterületen egyetemi végzettséggel és gyakorlattal rendelkeztek. A hallgatók többsége Európán kívüli országból érkezett, Izrael állam ösztöndíjával. Az előadások és gyakorlatok témáit - a talaj fizikai és kémiai jellemzői, a víz és talaj minőségének megőrzése, a víz mozgása a talajban, az evapotranspiráció és a légkör kölcsönhatása, az öntözött növény tápanyagellátása, a növények fiziológiája, valamint az öntözés élettani hatása, az öntözés gazdasági, 64