Hidrológiai tájékoztató, 1994
2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Éhn József: VIZITERV história 1978-91
fenntartása - az 1988. január l-jétől bevezetett adópolitika és az egyre szigorodó banki feltételek mellett - kritikussá vált. 1987-88-ban a kintlevőség közel 120 millió Ft-ra (közel 2 millió USD) duzzadt, ami ellenintézkedéseket igényelt. 1989-ben kénytelenek voltunk a közel két évtizede jól működő és igen eredményes külföldi munkavállalást, az ún. „prestation" tevékenységet felszámolni. Ugyanakkor meghoztuk azt a döntést, hogy bizonytalan belföldi finanszírozású versenypályázatokon nem veszünk részt, kizárólag a nemzetközi finanszírozású háttérrel rendelkező ajánlati felhívásokra válaszolunk. Ez az intézkedés 1989-91 között a közel-keleti export tevékenység csökkenésével járt, amelyet azonban akkor már kompenzált a vállalat európai export megrendeléseinek viszonylagos felfutása. Az 1989-91-es időszakban komoly erőfeszítéseket tettünk a közel-keleti, elsősorban algériai export kintlevőségeink csökkentésére, amelyek közel 80%-át sikerült behajtanunk, a fennmaradó részt pedig könyveinkből leírhattuk. 1990—91-től ismét visszatértünk a közel-keleti, ezen belül jelentősebb mértékben az algériai és tunéziai, majd jemeni piacra, de ezúttal már kizárólag a VILAGBANK által finanszírozott tenderekben. A piaci munka feltételei fokozatosan keményebbé váltak, alkalmazkodnunk kellett a nemzetközi versenyhez, a szolgáltatásainkkal összefüggő kötelezettségek és jogok betartását illetően. Ez a körülmény nem kevés ütközést jelentett a „puhább" működési körülményekhez szokott vállalati szervezet alkalmazkodásában és a külföldi megbízókkal folytatott kapcsolataink átalakításában is. Stabil piacaink maradtak továbbra is - a két évtizedes bevezetésnek köszönhetően - Algéria, Tunézia, a Jemeni Köztársaság, de számos ajánlatot adtunk be Marokkóban, Egyiptomban és esetenként Jordániában is. A fokozatosan mélyülő világgazdasági receszszióban azonban a piacok zártsága egyre inkább érezhetővé vált, ezért az utóbbi évek piacbővítési kísérletei már nem jártak eredménnyel. A vállalati export árbevételt ezekben az években is sikerült szinten tartani, mintegy 55-65 millió Ft/év, az összes árbevétel 12-13%-nak megfelelő mértékben. Az utolsó komoly változást a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer parlamenti leállítása jelentette, amikor is megszűnt a fővállalkozó Donaukraft A. G.-vel jól működő kooperációnk és export szerződésünk érvénye is. 5. A VIZITERV által tervezett nagyberuházások A jelen visszaemlékezés időszakában a két legjelentősebb beruházásnak a Balaton szennyvízkivezetési programja és a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházási programja és kiviteli tervei minősülhetnek. A szennyvízkivezetési programot módomban állt közelebbről ismerni, hiszen a nyolcvanas évek elején egyes munkarészek kidolgozásában részt vettem. A program célja - a Balaton tápanyag-tehermentesítése érdekében a tisztított szennyvizek idegen vízgyűjtőkre történő kivezetése - kétségtelenül pozitívak voltak. A megvalósításnál azonban két alapvető körülményt a beruházók, tervezők nem vehettek figyelembe: egyrészt a közműellátási költségnek az évtized végétől bekövetkező, s mind a mai napig tartó, drasztikus változását - növekedését -, valamint a társadalmi változásokkal együttjáró település-szerkezeti és idegenforgalmi használati változásokat. Mindkét tényező alapvetően befolyásolhat egy műszaki koncepciót, amelynek következményei évtizedekre meghatározóak. Az évtized folyamán kiépült nagy rendszereknek ma nincs, és a jelen helyzetben már nem is lehet alternatívájuk. Viszont a döntően idényjellegű használattal terhelt nagy rendszerek üzemeltetési problémái és költségei egyre kevésbé terhelhetők az állami költségvetésre és egyre nagyobb terhet jelentenek az érintett települések lakosságának. Megítélésem szerint az, hogy ez a helyzet előállhatott egyébként meggyőződésem szerint a műszaki szakmák más területein ugyanilyen vagy hasonló jelenségek állapíthatók meg; lásd az eocén programot vagy az elsősorban Budapesten „elfuserált" panel-lakótelepeket - részben a mérnöki szakma függetlenségének hiányából, részben az egyetemi oktatás hiányosságaiból következik, ahol hiányzott a közgazdasági és jogi ismeretek oktatása, valamint a mérnöki szakmával rokon társadalmi és természettudományi ismeretek egyenértékű kezelése. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdéseivel igazgatóvá történt megválasztásomat követően ismerkedtem meg közelebbről, hiszen 1988 nyarán már felforrósodtak a polgári mozgalmak által kezdeményezett viták. A probléma bonyolultságát jellemzi az a körülmény is, hogy mind a mai napig nem jutott, nem juthatott nyugvópontra a beruházás higgadt, tárgyilagos megítélése. A vita alapvető tanulságként bizonyíték arra, hogy egy közcélú programot prekoncepciókkal közelíteni nem lehet, ugyanakkor nélkülözhetetlen annak a bonyolult hatásmechanizmusnak az elemzése, amelyet a környezetbe történő beavatkozáskor a műszaki, természettudományos és társadalmi kérdések együttes vizsgálatánál el kell végezni. leviz 'Balatont űz fő tervn/ J AdBatatonke. íeszthely '&600nvYa"S5zánka ^Balatonfüred Tihany Balaton- ^ akarattya 5500 . laton berény! Badacsony V. R^vfuíöp | '"• ; " Boglárlelle Batatorvj 1 T^ter»^— -Jtr727 :ZZn—szemes Balaton földvár Balatonkeresztúr 12 000 nv/d Zamdrd 2 S 3 20000m 3/d U I. — VII 1. ábra. A balatoni regionális rendszerek 1. Régió határ, 2. Központi szennyvíztisztító telepek, 3. Távlati maximális kapacitás, 4. Regionális rendszerek 61
