Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Tóth Attila: A hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telep fejlesztése

c) A süllyedés okaként nem lehet egyetlen vízjárást befolyásoló tényezőt sem önmagában felelőssé tenni. A továbbiakban fontossági sorrend nélkül felsoroltam a kiváltó okokat, amelyek együttesen fejtik ki hatásukat: - az osztrák szakaszon az egyre több vízierőmű hatására a szállított hordalék mennyisége csökkent (hiányzik a szemeloszlási görbéből az a tartomány, amely eddig ezen a szakaszon lerakódott). - az ipari kavicskotrások - növekedett a keresztirányú vízmozgások sebessége is a gyorsabban lejátszódó napi vízállás változások hatására. - a határainkon kívül vízgyűjtő területen végbement változások, melyek a lefolyási viszonyokat befolyásolják. Csökkent a talaj tározó képessége, nőtt a lefolyás. (Ezért növekszik a napi vízállás változások mértéke, amely fokozottabban hat a meder geometriájára.) IRODALOM [1] A Duna Szob-Dunaföldvár közötti szakaszának hidrológiai statisztikai vizsgálata BME, Építőipari Kar, Vízgazdálkodási Tanszék Budapest, 1991. [2] Laczay I.: A folyamszabályozás és az ipari kotrás hatása a Nagymaros-Budapest közötti Duna-szakasz mederviszonyai. Vízügyi Közlemények, 1988. 4. füzet. A hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telep fejlesztése* TÓTH ATTILA A PMMF Vízgazdálkodási Intézetének végzős hallgatójaként szakdolgozatom témája a hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telep fejlesztése volt. A hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telepet a MÉLYÉPTERV tervezte, 8740 m

3/d szennyvízhozamra. A telepet jelenleg átlagosan 9000 m

3/d szárazidei szennyvízhozam terheli. A fejlődési trendek, iparszerkezet fejlődése, a közműfejlesztési célok szükségessé teszik a fejlesztést. A talajvízminőségi vizsgálatok kiderítették, hogy fekáliás szennyeződések mindenütt észlelhetők ami a csatornázás hiányára mutat. A házi szikkasztók közvetlenül az első vízadó réteget szennyezik, ami veszélyezteti a vízellátó hálózat üzemeltetését. Jelenlegi állapot A telep fogadó műtárgya egy kézi tisztítású rács, ezt követi a hosszanti átfolyású szivattyús kiemelésű homokfogó. A homokot ülepítős rendszerű homokmosóban mossák és víztartalmát homokszikkasztó ágyon csökkentik. A központi átemelőn keresztül az előülepítőbe (A=500 m

2, V=1600 m

3) kerül a szennyvíz. Ezt követi az előlevegőztető medence, ahol függőleges tengelyű aerátor biztosítja a levegőztetést, elkeverést. Az előülepítőből kiülepedett iszap a központi átemelő segítségével jut az aerob iszapfermentorba. Az előülepítőből a nyers szennyvíz-eleveniszap elegy gravitációsan folyik a 2 db egyenként 1200 m

3 hasznos térfogatú levegőztető medencébe. A levegőztető medencékben összesen 4 db M-2400 típusú pólusváltós motorral felszerelt levegőztető kerék biztosítja az oxigénbevitelt. A recirkulációs gépházon keresztül a 2 db egyenként 1250 m

3 hasznos térfogatú DORR típusú utóülepítőbe folyik a szennyvíz-eleveniszap elegy. A tisztított szennyvíz gravitációsan folyik a befogadó csatornába. A recirkulációs iszapot az előlevegőztető medencébe, a fölös iszapot az aerob iszapfermentálóba továbbítják a recirkulációs gépház szivattyúi. Az iszap stabilizálása a levegőztető medencével egy tömbbe épített iszapstabilizációs medencében történik. Az oxigénbevitelt itt is M-2400 típusú levegőztető kerék biztosítja. A stabilizált kevert iszap első szétválasztása egy 250 m

3 hasznos térfogatú, sűrítőként használt sugárirányú ülepítőben történik. A szennyvíztisztító telep a VI. vízminőségvédelmi területre előírt határértékeket teljesíti. A meglevő rács korszerűtlen és különösen csapadékos időben túlterhelt. Az előülepítő biztonsággal megfelelő, de az alkalmazott levegőztető rendszer energiafelhasználása nagy, cserére szorul. 'Az 1992. évi Lászlóffy Woldemár Diplomaterv Pályázaton főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonat. A nagyobb csapadékvizek a telep üzemét károsan befolyásolják, ilyenkor a levegőztető és ülepítő medencék hidraulikai terhelése károsan megnő. A hidraulikus terhelés megemelkedése a biológiai tisztító rendszer üzemét éves átlagban kb. 30 napon át is felborítja. A Polgármesteri Hivatal által megadott tervezett terhelésre való kiépítés 20000 m

3/d. Fejlesztési változatok Szakdolgozatomban két változatot dolgoztam ki: Az új mechanikai előtisztító egy légbefúvásos homokfogó és rács iker elrendezésben. A keletkező homok víztartalmát homokszikkasztó ágyakon csök kentjük. Mindkét változatban megépítésre kerül. Az „A" változatban a meglevő három levegőztető egység közül 2 db medence fog aerob iszapstabilizátorként működni, így a meglevő állapot figyelembevételével 3600 m

3 új levegőztető medence építése szükséges. Légbeviteli elemként Messner-panelek építendők be. A „B" változatban egy rothasztó is beépítésre kerül ezért a jelenlegi levegőztető egységek eleveniszapos levegőztetőként működhetnek, így csak 2400 m

3 új levegőztető medence építése szükséges. A levegőztetett szenyvíz-eleveniszap elegy az osztómúvön keresztül jut az utóülepítőbe. A meglevő DORR típusú ülepítők mellé az „A" változatban egy db 32 m névleges átmérőjű (V=1725 m

3), a „B" változatban 2 db 22 m névleges átmérőjű (V=840 m

3) szintén sugárirányú átfolyású ülepítő építendő. A meglevő iszapsűrítő mellé egy új 250 m

3 hasznos térfogatú építése szükséges. A telepen jelenleg a tisztított szennyvizek fertőtlenítése nem megoldott. A fertőtlenítő medence egy 880 m

3 hasznos térfogatú hosszanti átfolyású ülepítőként javasolt kialakítani. A szennyvíz és a klóros víz gyors összekeverésére egy 115 m

3 hasznos térfogatú reaktor szolgál. Mindkét változatban az iszapvíztelenítés RSDS szűrőlapokkal ellátott iszapágyakon történik. Az „A" változatban az iszap a sűrítőből, míg a „B" változatban az anaerob rothasztóból kerül az iszapágyakra. Szükség van a légellátó telep a recirkulációs gépház szivattyú számának bővítésére. Csak az „A" változatban van szükség aerob iszapstabilizációs medencékre, mert a „B" változatban anaerob úton történik. A sűrítő után a rothasztóba kerül az iszap, hasznos térfogata 3300 m

3. Elvileg a jelenlegi levegőztető szerkezetek oxigénbevitele megfelelő, de a gyakori meghibásodások, és a nagyméretű energiafelhasználás miatt megfontolandó a mélylégbefúvásos finombuborékos rendszerre való áttérés. Megvalósításra a „B" változatot javaslom. A tervezet technológia tisztítási hatásfoka eleget tesz a befogadóra érvényes VI. vízminőségvédelmi kategóriájú tisztított víz minőségére előírt határértékeknek. Az anaerob iszapstabilizáció során keletkező gáz felhasználásával a telep energiaigénye jelentősen csökkenthető. A jövőben a függőleges tengelyű levegőztetők selejtezése után 13