Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Bénik László: Az Esztergom-Budapest közötti Duna-szakasz mederváltozásának vizsgálata

A diplomatervben ezért, miután elvégeztem a vízállás és vízhozam idősorokra a statisztikai vizsgálatokat, elsősorban a napi vízállás-változások elemzésével foglalkoztam. Ezenkívül kitértem a kotrások hatására is. Jelen ismertetőmben helyszűke miatt részletesebben csak a napi vízállásváltozások vizsgálatáról és a következtetéseimről írtam. 2. A statisztikai számítások ismertetése Az érintett folyószakaszon négy olyan állomás van, melyek adatsora elég hosszú a vizsgálatok elvégzésére. Ezek a következők: Esztergom, Nagymaros, Vác és Budapest. 2.1. A vízállás és vízhozam idősorok vizsgálatának összefoglalása. A vízállás adatsorok ciklikus homogenitás vizsgálata szerint egyetlen adatsor sem bizonyult egyöntetűnek, ezért elvégeztem az adatsorok lineáris trend vizsgálatait is. Minden állomáson mindhárom tényező (minimum, átlag, maximum) csökkenő trendet mutat. Budapestnél megfigyelhető, hogy a negyvenes évek közepéig tartó emelkedő trendet felváltja egy csökkenő. A trendek alapján kimondható, hogy a vizsgált időszakaszban az érintett szakaszon a vízállások csökkentek. Ennek oka az, hogy az éghajlat változás miatt kevesebb csapadék esik a vízgyűjtőn, és ezért csökken a lefolyás. A másik lehetséges ok pedig az, hogy változnak a meder geometriai paraméterei, jelen esetben a meder süllyed. Ezt eldöntendő, elemeztem a vízhozam idősorokat is. A trendvizsgálatok kimutatták, hogy a vízhozamokban csak elhanyagolható változások vannak, a váci változások oka (a nagy és közép vízhozamoknál) abban keresendő, hogy a két ág közötti vízhozam megoszlás a vízállás fügvényében változik. 2.2. A napi vízállás változások vizsgálata. A napi vízállás változásoknál négy változót hoztam létre: A napi áradások éves átlaga, a napi apadások éves átlaga, a napi áradások éves maximuma, és a napi apadások éves maximuma. A statisztikai vizsgálatok szerint az adatsorok egyike sem bizonyult homogénnek, mint azt pl. az ábrasor szemlélteti. A trendszámítások egyértelműen igazolták, hogy mind a négy állomásnál csökken a napi apadások maximuma, azaz lassul a meder kiürülése. A másik három változó egyértelműen növekedik, így tehát hevesebbé váltak az áradások. 3. Következtetések a vizsgálatok alapján a) A vízhozam csökkenést a trendek nem igazolták, tehát az éghajlati változások, amelyek kihatnak a vízgyűjtő terület csapadékviszonyaira, eddig inkább a lefolyás folyamatát módosították. b) Az Esztergom - Budapest közötti mederszakasz mélyül. Ez alól csak a dömösi geológiai küszöb kivétel (az anyaga kemény szikla). 12