Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Szak Ferencné: Reaktor intenzifikálása csőkötegekkel

- Felszín: 45970 m 2 7 Tározókapacitás: 68955 m 3 így a tó már tudja tározni az oda érkező mértékadó vízmennyiséget. A víz útját egy gáttal kell elzárni, a tó alsó szakaszán. A kidolgozásra került vízelvezető csatornahálózat három részből áll: 1) A tóba való becsatlakozásnál a kezdeti 68 m-es szakaszon nyílt, trapézszelvényű, előregyártott betonlappal burkolt árok. 2) A község belterületi részén zárt, földalatti csatorna bukóaknákkal, mely 791 m hosszú (NA 160 ROCLA). 3) A Mendei út melletti területet védő csatornahálózat, melynek összhossza: 1834 m. Nyílt, terepszelvényű, előregyártott betonlapokkal burkolt árok. Az összegyűlő víz mennyiségének növekedésével arányosan bővül a trapéz keresztmetszet, így négyféle méretet alkalmazok. A csatornák lejtése: 1=0,0025-0,050 között változik. Csatlakozó műtárgyak: - Torkolati műtárgyak Minden egyes vízfolyás felé egy trapéz alakú, a csatorna szelvényéhez igazodó, 15,00 m hosszú és 10,00 m torkolati szélességű monolit beton, fogadó torkolati műtárgy épül. Ez az 5 db műtárgy hordalékfogóval készül. - Lejtéscsökkentő bukó műtárgyak - Gépkocsiátjáró (PT típusú mederelem és fedlap) - Hordalékfogó műtárgy 1. kép. Gyömrő, Mendei út melletti szántóföld domborzati viszonyai A nyílt csatornának a fójd alá bevitelekor hordalékfogó műtárgyat, egy 3,00 m x 2,40 m-es 4,00 m mély monolit betonból készült aknát alkalmaztam ráccsal lefedve. A csatornahálózat tervezett nyomvonalát az 1. ábra, a Mendei úti terület domborzati viszonyait az 1. kép szemlélteti. A diplomamunkám elkészítésében segítségemre volt: Dulovics Dezsőné dr. YMMF és Pusztai Pál oki. mérnök konzulens. Reaktor intenzifikálása csőkötegekkel SZAK FERENCNÉ Budapesti Erőmű Részvény Társasig 1. Bevezetés A PMMF Vízgazdálkodási Intézetének megbízásából a Budapesti Erőmű RT. Kelenföldi Erőművében a vízelőkészítési technológia során alkalmazott Klamár típusú meszes előlágyító reaktor intenzifikálásának, ennek hatékonyságáról számoltam be diploma dolgozatomban. 2. Előzmények Az üzem egyre növekvő igényeket lát el a gőz- és hőszolgáltatásban Dél-Buda területén. Vízellátása közvetlen Duna­víz kivétellel megoldott, de az erőmű technológia megkívánja a szabványban előírt minőségű, teljesen sótalanított víz előállítását, melynek igazodni kell a szezonáliságényekhez. Csúcsidényben * a vízüzemmel szemben támasztott sótalanított vízigény 10000 m 3/d, mely 500-550 m 3/h terhelést is jelenthet napszakonként. A víztisztítási technológia egy meszes előlágyítóból áll, mely egy Klamár típusú reaktor és ezt kiegészítő berendezésekből és a teljes sótalanítást végző ioncserélő oszlopokból tevődik össze. Az ioncserélő oszlopok H + ciklusú kationcserélők és OH- ciklusú anioncserélők. Az üzem fennállása óta a hőigények dinamikus emelkedése szükségessé tette a vízelőkészítő technológia többszöri bővítését, korszerűsítését. A csúcsigény kielégítése céljából 5000 m 3-es puffer sótalanított víz tároló került beépítésre. A kisebb vízelvétel időszakában töltik a tárolót újra. Jelen időszakban a vízelőkészítés legérzékenyebb pontja a 'Az 1992. évi Lészlóffy Woldemár Diplomaterv Pályázaton főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. meszes előlágyítás, mely 2 db iszapvisszaforgatással már 200-250 t/h-ra bővített Klamár típusú reaktor. A növekvő, ingadozó vízigény, az utóbbi időben egyre rosszabb minőségben rendelkezésre álló mész nem kedvez a reaktor üzemének. Az előlágyítás minőségének egyik meghatározó adata a lebegőanyag tartalom koncentrációja, melynek minél kisebbre szorítását szolgálja a FeS0 4 adagolás. Fűtési idényben a reaktorok nagy terhelése esetén 250-300 m 3/h a nagyobb mennyiségben átjutó lebegőanyag tartalom, mely mérete miatt túljutva a kavicsszűrőkön is, a kationcserélőknél a gyantán nagy ellenállás növekedést, nagyobb vegyszerfelhasználást eredményez. Ezt a szennyeződést a lazító mosatással, mely 6-8 m/h áramlási sebességgel történik, nem lehetett tökéletesen eltávolítani. A kationcserélő oszlopok töltetét a tél folyamán 1-2 alkalommal hordókba kellett lefejteni, kimosni és visszatölteni. E problémák indokolták a rendszer bővítését, illetve egy külső vállalkozó cég javaslata alapján a technológia módosítását, intenzifikálását ülepítő elemekkel. 3. Kivitelezés A szennyvíztisztításban már közismert műanyag Sediplast ülepítőelem került beépítésre az l-es reaktorba. Mellette a 2-es reaktor az elemek beépítése nélkül az igényekhez igazodva vele párhuzamosan üzemben vagy tartalékban volt. így mód nyílt a két fajta, a beépített és a beépítetlen üzemmód együttes vizsgálatára is. Kísérletek a reaktorokkal: az összehasonlító mérések célja: - változó reaktorterhelésnél a bejövő vízminőség vizsgálata, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom