Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Szak Ferencné: Reaktor intenzifikálása csőkötegekkel

- egyenletesen emelkedő terhelésnél párhuzamosan a két reaktor vízminőségének alakulása, - az l-es reaktor maximális terhelhetősége. Mérési paraméterek kiválasztása: olyan módszerek kiválasztása volt célszerű, melyek az üzemviteli dolgozók által ismertek és kellő rendszerességgel regisztráltak voltak. Lényeges szempont volt az értékelhetőség számára, hogy a vizsgálatok adatai a korábbi évek adataival összehasonlítási alapul szolgálhassanak. Az összehasonlításra kiválasztott módszerek: - Spektrofotometriás zavarosság (420 nm-es) mérés - CaCOj tartalom okozta zavarosság (titrálással 0.1 * HCl) - lebegőanyag tartalom mérés (0.45 |i membrán szűrőpapíron). A Spediplast elemek helyének kijelölése a reaktortérben: Olyan ponton kell elhelyezni a Sediplast elemeket, ahol a csapadék kiválás már nem jellemző, tehát az intenzív csapadék kiválási és ülepedési zóna felett. Főként az áramlással tovaszökő kolloidok destabilizációját, kiválását kell, hogy elősegítse, illetve az utóreakciók lejátszódását még a reaktoron belül a megnövelt ütközési felülettel. Mindezt azon megfontolásból, hogy statikailag ne legyen nagy igénybevételnek kitéj^ és a lecsúszó iszap ne okozzon jelentős mértékű felkavarodást. Egy erősen csapadékos zónába helyezve az elemeket, a rajta kiváló csapadék olyan nagy mennyiségű lehet, hogy a reaktorba levő áramlást erősen visszafogná, és a csapadék súlya alatt az elemek deformálódhatnak, össze is roppanhatnak. Ezt a magassági zóna iszapszint méréseivel határoztuk meg. A mérési eredmények értékelése: - Változó terhelés mellett: a mintavétel az erőmű megszokott rendje szerint történt, így nem meglepő a vizsgálati eredményeknél a nagyobb szórás (5-124 mg/dm

3). Egyes terheléseknél az optimális minőség csak egy konszolidáltabb állapot után várható. Ez kb. 1-2 óra között alakul ki a reaktorban létrejövő sebességek és tartózkodási idők miatt. E befolyásoló problémák miatt csak megfelelő iszapvisszaforgatással, jól ülepedő CaC0

3 + Mg(OH)

2 csapadékkal, stabil reaktorterheléssel és ezzel együtt jól beállított iszapszinttel lehet elfogadható vízminőséget kapni. A vízminőséget nagyban befolyásolja még az ingadozó vízhőmérséklet, illetve a mészhidrát minősége. -Az l-es reaktor vizsgálata több órás állandó terhelés mellett: az eredmények jóval kisebb szórást jeleznek (5-41 mg/dm

3 lebegőanyag között). Időnként volt megugró magasabb érték, mely úgy tűnt, nincs összefüggésben a terheléssel. Az iszap fellazulása, fellebegése más okra vezethető vissza. Ez az ok az állandóan ingadozó hőmérséklet lehet, vagy az ülepítőelemekről nagyobb mennyiségben lecsúszó iszapból a könyebb komponenseknek a reaktor tetejére történő felcsúszása. -A két reaktor összevetése: a vizsgálati eredmények egyértelműen azt igazolták, hogy a Sediplasttal beépített l-es reaktor bizonyos időszakban nagyságrenddel kedvezőbb, jobb minőségű vizet állít elő, mint a 2-es Sediplast nélküli. A terhelés váltást kevésbé érzi meg és kisebb értékeivel jobban közelít egy kiegyensúlyozottabb görbéhez, mint a 2-es. A 2-es reaktor lebegőanyag, CaC0

3 zavarosság, extinkció értékei jóval magasabb értéken erős szórást jeleznek (1. ábra). -Az l-es reaktor maximális terhelhetőségének vizsgálata: fokozatos terhelés emelésnél a vizsgált mutatók 100-200 m

3/h tartományban egy kicsit nagyobb szórást jeleztek, mint 200 m

3/h felett. Itt a görbe kiegyensúlyozottabban 5-30 mg CaCOj/dm

3 között mozog. A max. kiterhelést 300 m

3/h-ig tudtuk emelni, mert a terhelést maximalizálja a mérőperemek, szivattyúk szabályozó szelep teljesítményének felső határa. 4. Következtetés, értékelés A reaktorba beépített Sedip'?jt elemek az eredményességüket igazolták. A leglátványosabb eredményt a szűrő előtti vízminták CaCOj tartalma hozta azonos éves ciklussal összevetve. Nagyságrend különbség (2. áb.a). CnCrL inr* 1. ábra. Az 1-2-es reaktor vizsgálata növekvő terhelés mellett 1. CaCO, tartalom, 2. Lebegő anyag, 3. Extinkció 2. ábra. Szűrő előtti CaC0

3 tartalom havi átlag 3. ábra. Fajlagos vegyszerfelhasználás alakulása a SEDIPLAST beépítése előtt és után Az utóreakciók elhúzódása volt az egyik aggály a megnövekedett sebesség miatt, de hogy a kationcserélőket azóta cltömődés miatt nem kelíelt kibontani, az cáfolja a feltételezést. A fajhgos vegyszerfelhasználás havi átlagait összevetve korábbi időszakok értékeivel, szintén hasznosnak mutatkozik az ülepítő elem beépítése (3. ábra). 10