Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Kőrösmezey László: 40 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya

A közgyűlésen kapta meg külföldi tiszteleti tagságáról szóló oklevelét, melyet korábban kapott Heinz Bergmann és Heinz Schiller. Új külföldi tiszteleti tagjaink: Gerhardt Breitschuh, dr. Csallány Sándor, Kenneth D. Karri, dr. John H. Rodda, dr. Eberhard Sicker. Belföldi tiszteleti tagjaink: Budavári Kurt, Bukovszky György, Gy. Molnár László és dr. Muhits Katalin. Ezután korábbi külföldi tiszteleti tagjaink közül közgyűlési emlékérmet kapott: Milorad Miloradov, Klaus Altmann és Vujica Yevjevich. Vásárhelyi Pál díjas: dr. Vitális György MTESZ-díjas geológus, a MÁFI tudományos főmunkatársa, a Hidrológiai Tájékoztató felelős szerkesztője, aki 1949-től tagja Társaságunknak, 31 éve szerkesztője a Tájékoztatónak, társelnöke a Magyarhoni Földtani Társulatnak. Tudományos munkáinak száma 200 db, melyek gazdagították a hazai vízföldtan tudományos eredményeit, hozzájárultak az építőanyagipari nyersanyagok feltárásához. Schafarzik Ferenc emlékérmes: dr. Szlávik Lajos. Bogdánfy Ödön emlékérmes: Barna Bertalan, dr. Wisnovszky Iván. Pro Aqua emlékérmes: ifj. Goda László, dr. Jolánkai Géza, Kardos Imre, dr. Kovács Sándor, dr. Mészáros Gábor, Ördögh József, dr. Szabó Lajos, dr. Szepessy József, dr. Taxner Ernőné, Virág Mihály (posztumusz). Dr. Szígyártó Zoltán ismertette az 1992. évi Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj Bíráló Bizottságának határozatát, mely szerint nívódíjat: dr. Pálfai Imre és dr. Szepessy József kapott. Dr. Károlyi Csaba ismertette a Sajó Elemér pályázat Bíráló Bizottságának döntését: I. helyezettek: Ajler Angelika-Juhász Attila-Tomori Andrea, Récsi István-Rózsa Szabolcs, III. helyezettek: Ecker Tamás-Makara Zoltán. Dr. Juhász József, az MHT elnöke bezárta a közgyűlést, felhívta a résztvevők figyelmét a Marostoroki Gátőrházban a Társaság 75 éves útját bemutató kiállításra. * * * A Hidrológiai Tájékoztató Szerkesztő Bizottsága itt is gratulál a Vásárhelyi Pál díjjal kitüntetett dr. Vitális György felelős szerkesztőnknek. Környei László 40 éves a Magyar Hidrológiai 1 Az 1949. év júniusában, Szegeden rendezett vándorgyűlésen felmerült néhai Kanyó Albert professzor és Vetró János révén a Tisza szennyezettsége, azaz a „Természetes vizeink védelme" kérdés időszerűsége. Ilyen előzmények után Maucha Rezső, Lesenyei József, Holló. István, Hunyady Domokos, Illés György, Kelemen László, Szablya Ferenc, Nagy L. Dénes, Finály Lajos és ifj. Szabó Zoltán, összesen tizen megvetették a Szennyvíz Bizottság alapjait. E bizottság már 1951-ben 32 taggal működött és 1952-re már az 50-et is meghaladta a tagok száma. A Bizottságot 1952. január 4én a Társaság Elnöksége a Vízellátási Szakosztályhoz csatolta, s csak 1953. január l-jével lett hivatalosan önálló Szennyvíz Szakosztály, mintegy 70 tagot számlálva. A megalakult új szakosztály első elnöke ifj. Szabó Zoltán, titkára NagyL. Dénes lett. A szakmai munka folytatódott, számos javaslat került az akkor Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nevezett szakmai főhatóság elé. Ezek a szennyvíztisztítás szinte minden szakterületét érintették: kis üdülőtelepülések szennyvízelhelyezése, vágóhídi szennyvízkezelés, kórházak szennyvíz-tisztítása, szennyvíz elhelyezése öntözéssel, a Balaton védelme ipari eredetű szenyvizektől, valamint nitráttól és foszfáttól, egy délpesti kísérleti szennyvíztisztító telep létesítésének javaslata, egyes ipari szennyvízféleségek tisztításának irányelvei, a szennyvízvizsgálatok egységes módszerei és így tovább. A szakosztály munkájának elsődleges fórumai a rendszeres vitaülések lettek, amelyeken mindig az élet megkövetelte témák előadását hallgatták meg a szakemberek, és amelyet legtöbbször élénk vita követett. A vitaülések témái között a felszíni vizek védelmétől kezdve szennyvíztisztítási eljárások ismertetése, új módszerek megvitatása, a legkülönfélébb ipari szennyvizek tisztításának kérdései, külföldi tapasztalatok beszámolói, egyes városok tisztítótelepeinek ismertetése, a vizsgálati metodika és sok hasonló kérdés szerepelt. A szakosztály munkájának eredményeit ma már sokszor természetesnek látszó vívmányok jelzik. így például a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottságában szennyvízszakbizottság alakult, elkészült a szennyvíztisztítással foglalkozó szabvány, intézményessé vált a Balaton és általában élővizeink szennyeződések elleni védelme. rsaság Szennyvíz Szakosztálya A szakosztály titkára 1953-ban Bartha Tibor, 1954-ben Kőrösmezey László lett, 1961-ben pedig az elnöki posztra is új vezető: Herédy Sándor került. 1954-ben az újabb szabvány elkészítésére alakult munkabizottság. 1956-ban Balatonfüreden, 1957 júliusában Egerben, 1957 októberében Miskolcon szervezett ankéton vettünk részt, amelyeken elsősorban a vendéglátó város szennyvíztisztítási kérdéseit vitattuk meg. 1958-ban Salgótarján és Nógrád megye szennyvízkérdései kerültek a helyszínen megvitatásra. 1959-ben az első külföldi tanulmányutat szerveztük meg Pozsonyba, Brnóba és Prágába, majd ugyanezen év októberében országos konferenciát rendeztünk a Borsodi Csoporttal együtt, külföldi szakemberek részvételével. 1960-ban először szerepel a szakosztály előtt külföldi előadó, de azután egyre több és egyre nevezetesebb vendégeink érkeznek: a holland Passveer (1961). a lengyel Rybinsky és az amerikai Eckenfelder (1963), majd E. A. Pearson (California, az IAWPR elnöke), Maiina és újra Eckenfelder (Texas), W von der Emde (Bécs) 1965-ben. 1963-ban újra Miskolcon folyik a II. Országos Szennyvízkonferencia és nagy élménye a szép számú magyar résztvevő gárdának az 1968. évi prágai Nemzetközi Szennyvízkutatási Szövetség (IAWPR)-konferencia, amelyet a csehszlovák kollégák igen szépen rendeztek meg. A szakosztály eddigi legnagyobb rendezvénye 1971-ben a Budapesti Szennyvíztisztítási Konferencia volt. Ezen három szekcióban: I. vízminőség-szabályozás, II. szennyvíztisztítás és iszapkezelés, III. fizikai és kémiai szennyvízkezelés - tárgyalták meg a hazai és külföldi szakemberek a szakág legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseit. A konferencia idején a szakosztály élén ismét új elnök állt Mucsy György személyében. Közben a szakosztály létszáma 300 tag közeléig emelkedett, és ezt a létszámot máig is tartva, olykor 350-ig emelve, a Társaság legnagyobb létszámú szakosztályává vált. Rendezvényei általában 30-60 fős létszámot vonzanak, de egy-egy érdekesebb kérdés megvitatására 100 feletti érdeklődő is eljön. 58