Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Pataki Józsefné: Környezetvédelmi Szakosztály a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete keretében

A szakma érdeklődésének középpontjában álló kérdések alkotják a vitaülések és konferenciák anyagát: Budapest szennyvíztisztítása; az iszapkezelés és iszapelhelyezés kérdései; a Balaton körüli települések szennyvizeinek tisztítása; a szennyvíztisztítás egységesítésének kérdése; tisztítótelepek és vízelvezető rendszerek vezérlése, .automatizálása, új eljárások ismertetése; a világszínvonal felmérése és értékelése; hazai üzemi tapasztalatok ismertetése, értékelése stb. A szakosztály a vitaüléseken kívül részt vesz tervpályázatok kiírásában és elbírálásában, rendszeresen rendez hazai és külföldi tanulmányutakat. Különösen jól sikerült 1982-ben egy Burgenlandba rendezett tanulmányút, ottani szennyvíztisztító telepek és a MUT komposzttelep megtekintése, 1983-ban az épülő pozsonyi tisztítótelep és 1983-ban a maga nagyságrendjében mintatechnológiának tekinthető grazi tisztítótelep meglátogatása. 1980-ban a szakosztály új elnöke Kőrösmezey László, titkára Juhász Endre lett, 1985 óta pedig új titkár szervezi tovább a szakosztály programjait, Szilágyi Mihály személyében. Az idők mai változása érezteti hatását a szakosztály munkájában is. Az önzetlenül végzett munkára a pénzkeresés lehetőségének ezerféle módja mellett egyre nehezebb megtalálni a szakosztályi élet szervezéséhez szükséges szakembereket. Főleg a fiatalok részvétele tekintetében mutatkozik hiány. De ez nem szemrehányás akar lenni, hiszen akit a fészekrakás nem kis gondja nyomaszt, az érthető módon minden lehetőséget meg kíván ragadni anyagi nehézségeinek leküzdésére és nem, vagy alig marad ideje és energiája a társasági munkára. Ugyanakkor a nagyobb rendezvényekkel kapcsolatos költségek, a nyomdaköltségek, a szállás és étkezési költségek rohamos emelkedése már a vállalatok részvételi költséget fedező készs. gét is fokozatosan csökkentette. „Inter arma silent Musae" - mondja a közmondás. Néha úgy érezzük, hogy megállapítása a fegyvertelen forradalom küzdelmeire is vonatkoák. Ez a negyven év nevelése az emberek nagy részétől az idealizmus, az önzetlenség, az értékek iránti fogékonyságot is nagymértékben irtotta, gyomlálta. Ezeknek a tapasztalatoknak egyre erősödő hatása érezhető a szakosztály 1987 utáni munkáján. Csökkennek, aztán elmaradnak a tanulmányutak és munkák szinte teljesen a vitaülések rendezésére, illetve a nagyrendezvényeken, vándorgyűléseken való közreműködésben merül ki. Vezetőségünk tagjai egyénileg sokszor vesznek részt vidéki előadásokon, pályázatok elbírálásában, a Társaságon kívül rendezett szakmai megmozdulásokon, de a szervezést vállalók köre szűkül. Ugyanakkor a vitaülések látogatottsága nem csökkent észrevehetően, ami viszont örvendetes jelenség. Előadóüléseinken a hangsúly az időszerűségekre tevődött. 1987-nek jelentős eseménye volt, hogy az IAWPRC szeptemberben Budapesten rendezte meg az ún. workshopját, amely főleg a fővárosihoz hasonló nagy tisztítótelepek kérdésével foglalkozott és amelynek rendezésében az FCSM nagy részt vállalt. Új technológia ismertetését jelentette nagy szennyezettségű szennyvizek esetében az anaerob szennyvíztisztítás és az anaerob iszaprothasztás két lépcsőben végrehajtásának lehetősége. Sok esetben számoltak be szakembereink megvalósult tisztítótelepek működéséről, üzemi tapasztalatairól. Talán érdemes ezek közül kiemelni a ceglédi szennyvíz-öntözőtelepen az első két év eredményeit bemutató helyszíni beszámolót 1988-ban. Egy alkalommal - a mélylégbefúvás hazai elterjesztése érdekében megszólaltattuk a légbefúvó szerkezetek hazai gyártóit és összevetettük néhány, nálunk már alkalmazott külföldi gyártó termékeivel. 1989-ben Bhönke professzor (Aachen) személyesen ismertette a kétlépcsős tisztításra vonatkozó szabadalmának lényegét és eddigi tapasztalatait. Ugyanebben az évben emlékezett meg a Szakosztály a szakma életében jelentős múltat befutott MÉLYEPTERV 40 évéről is. 1990-ben Németországban élő hazánkfia számolt be saját kétlépcsős iszapvíztelenítési eljárásáról, és szó került a tápanyagok (N, P) eltávolításának lehetőségeiről, amit a következő évben más előadók, m᧠módszerek alkalmazásával megismételtek. 1991-ben talán az az előadás volt a legérdekesebb, amely bemutatta (K+k kft. előadó ismertetésében), hogy mit és milyen kétségbeejtő módon keveset jelent a szennyvíztisztítás területén a P/iare-program, mint ún. nyugati segítség. 1991-ben - két év kihagyás után - újra szerepelt a szennyvíztisztítás kérdése is a Társaság közgyűlése alkalmával Székesfehérvárott rendezett IX. Országos Vándorgyűlésen. 1992-ben a Főváros szennyvíztisztításának kérdései kerültek előtérbe. Véleményezte is a Szakosztály a távlati fejlesztési tervet, vitaülésen is szerepelt és helyszíni szemlével egybekötött ismertetés során ismerkedhettek a résztvevők az iszapkezelés rekonstrukcióját befejező Délpesti szennyvíztisztító telep újdonságaival. De vitaülés tárgyát képezte az iszapkezelés és az iszapelhelyezés budapesti problémáinak megvitatása is. - Foglalkoztatja a szakmai közvéleményt a környezetvédelem és a vízügy kapcsolata, a szennyvíztisztítás várható feladatai és néhány tisztítótelep üzemi tapasztalata, illetve néhány újszerű megoldás a technológiában. Ezek is megjelentek egy-egy előadóülés programjában. A vitaülések látogatottsága kielégítő, de a munkát, feladatokat vállaló, megújulást hozó fiatalság hiánya változatlan. A jövő, mint oly sok vonatkozásban ma hazánkban, számunkra is igen nehéz esztendőt, vagy esztendőket ígér, de a remény éltet minket is, hogy a túlélés minden nehézség ellenére sikerülni fog. Az a szellemi tőke és szakmai tapasztalat, amely köreinkben összegyűlt és adott, kell, hogy átmenthető és hasznosítható legyen, hiszen ma is nap mint nap tapasztaljuk, hogy nem az eszmei ismeretek, nem a szakmai tudás az, amivel mi elmaradottabbaknak látszunk nyugati példaképeinknél, hanem a megfelelő ipari háttér, a jó minőségű és igényes kivitelezés és a megbízható automatika elemei. Ha anyagi egyensúlyunk helyreáll, hisszük, hogy igen rövid idő alatt elfoglalhatjuk a szennyvíztisztítás szakterületén is a szaktudás alapján minket megillető helyet a civilizált világban. Legfőbb célunk ma az, hogy ehhez a biztató képhez a nélkülözhetetlen és bizony ma gyakran hiányolt erkölcsi háttér megteremtéséhez minden segítséget megadjunk. Dr. Kőrösmezy László Környezetvédelmi Szakosztály a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete keretében Az MHT Szolnoki Területi Szervezetnek egy kis csoportja a vízügyi és környezetvédelmi szervezetek szétválasztása óta a Környezetvédelmi Felügyelőség dolgozója. E tagok kezdeményezésére a Területi Szervezet eddigi négy szakosztálya - vízgazdálkodási, mezőgazdasági és vízhasznosítási, vízellátási és vízépítési szakosztályok - mellett ötödikként létrejött a Környezetvédelmi Szakosztály. Szakosztályunk 1992. június 4-én 15 fős tagsággal alakult 59