Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Klopp Gáborné: Megemlékezés Fodor Józsefről, születése 150. évfordulóján

Megemlékezés Fodor Józsefről, születése 150. évfordulóján A Magyar Hygienikusok Társasága minden év tavaszán előadásokkal, érem odaítéléssel, szobor koszorúzással emlékezik meg Fodor Józseftől, a magyar egészségtudomány megalapítójáról. Az 1993-as esztendő különösen nevezetes, ekkor emlékezünk születésének 150. évfordulójára. Fodor József, akit az irodalom „nagy magyar orvosként" emleget, 1843. július 16-án született Lakócsán, Somogy megyében. A gimnáziumot Pécsett, az egyetemet Bécsben, majd Pesten végezte. 1865-ben kapta meg orvosi diplomáját. Sebész, szülész és „szemészmesteri" oklevelet is szerzett. Működött halottkémként is, a Rókus kórházban kórboncnok főorvos volt. Nagy nyelvtudása lehetővé tette, hogy külföldi tanulmányutakra menjen. (Ausztria, Hollandia, Németország, Belgium, Anglia.) Angliai tanulmányútját „Közegészségügy Angolországban, tekintettel az orvosügyre, orvosrendészetre és törvényszéki orvosi ügyre, valamint a hazai viszonyokra" című munkájában foglalta össze. 1872-ben Kolozsvárra az államgyógytan nyilvános, rendes tanárává nevezték ki. Innen hamarosan Budapestre került, mint az újonnan szervezett közegészségtan tanszékvezető tanára. A cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktorává választotta. A Budapesti Egyetem orvosi karának több ízben volt prodékánja, dékánja, később rektora. Tevékenykedett az Országos Közegészségügyi Egyesület főtitkáraként, elnökeként. Számos értékes dolgozatot és 15 nagyobb szabású művet írt. Folyóiratokban mintegy 150 közleményt jelentetett meg, amelyek elsősorban közegészség és járványüggyel foglalkoztak. Jó szervező és irányító egyéniség volt. Munkásságával azonban nem álltak arányban az eredmények. Publikációit túlságosan „eszményinek" tartották. Önálló intézetet soha nem kapott. Halála előtti utolsó években „közönyösen lehangolt" volt. 1901. március 19-én halt meg. Olyan egyéniségek álltak a ravatalánál, mint Thán Károly, Bókay Árpád, Dalmady Zoltán. Hőgyes Endre nekrológot írt, melyben a korai halál okát kutatta. („Kizsarolja szellemi tőkéjét, teste és lelke idő előtt megöregedik, és a külső káros behatásokkal szemben ellenállóképességét idejekorán elveszti.") A teljesség igénye nélkül próbáltam összegyűjteni Fodor József legfontosabb életrajzi adatait és most nézzük szakmai tevékenységének legfontosabb állomásait. Markusovszky Lajos 1870-ben állami ösztöndíjat szerzett Fodor számára, így két évig volt lehetősége Münchenben Fettenkoferné\, GiessenbenZ./eí>í'gnél, és Würzburgban/tecMí'nghausen-né\ tanulmányozni a közegészségügyi helyzetet. Ezek az utak meghatározók voltak. Amit látott, hallott, bőven értékesítette itthon. 1874-ben a pesti egyetemen felállították a közegészségügyi tanszéket, első professzora Fodor József lett, 27 évig tevékenykedett ezen a tanszéken és kiváló'gárdát nevelt fel maga mellé. A „hygienia" oktatását nemcsak az orvoskaron tartotta fontosnak, bevezették a jogi, a gyógyszerész karon, sőt a műszaki egyetemen is. Tudományos munkásságára a kitartás és a sokoldalúság jellemző. Foglalkozott a hastífusszal, az árnyékszékrendszerrel, a levegő, a talaj, az ivóvíz és csatornázás problémáival, szénmonoxid kimutatással. 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémián tartott székfoglaló előadásának címe: „Baktériumok az élő állat vérében". Ezt a munkáját elolvasva joggal tekinthetjük a szérumterápia megalapítójának is. Az Országos Közegészségügyi Egyesület főtitkáraként kiállt a vasárnapi munkaszünet törvényes rendezése mellett. Javasolta az iskolaorvos képzést és az általános orvosok továbbképzését. Számos szaklap szerkesztője volt. Nagy, központi egészségügyi hivatal felállításának gondolatával már 1870-ben foglalkozott, ki is dolgozott erre egy javaslatot, ami azonban nem valósult meg. Foglalkozott az egészségtan iskolai oktatásával, a tisztiorvosi képzés, minősítés reformjával. A természettudományi műnyelvet megújította, küzdött a magyar nyelv tisztaságáért. Diáktársai, barátai, hallgatói szerény, közvetlen embernek ismerték. A mai ember számára szinte rejtély, hogy hogyan tudott ennyi feladatot ellátni. Életrajzírói szerint: „A szép családi keret adott Fodor József-nek békés otthont és nyugodt életet ahhoz, hogy fényes képességeit zavartalanul kifejthesse." Kár, hogy az akkori politikai viszonyok között elképzelései nem válhattak valóra. Élete, munkássága azonban nekünk, ma a közegészségügyben dolgozóknak példa értékű. Ma is időszerű Fodor József jelszava: „Egészség a legnagyobb gazdagság, a legnagyobb hatalom, a legnagyobb boldogság! Tedd egészségessé a népet és ezzel hatalmassá, gazdaggá, boldoggá teszed hazádat!" Fodor József egész munkássága meggyőzően bizonyítja a közegészségügy és a hidrológia elválaszthatatlan kapcsolatát. Emlékét a budapesti Gutenberg téren felállított mellszobra hirdeti. Dr. Klopp Gáborné IRODALOM [1] HahnG.-MellyJ.: Fodor József élete és munkássága. Akadémiai Kiadó Bp. 1965. [2] Högyes E.: Emlékbeszéd Fodor József r. tag fölött. Magyar Tudományos Akadémia Bp. 1903. [3] Marczell F. (szerk.): A 73 éves Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-1992. Kiadja: a Magyar Hidrológiai Társaság, Bp. 1992. [4] Palla, A. (szerk.): Communicationes Ex Bibliotheca, Hisroriae Medicae Hungarica, Bp. 1964. [5] Udránszky László: Farkas Jenő és Fodor József. Megemlékezés. Bp. 1902. 3