Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Fejér László: Korizmics László születésének 175. évfordulójára

Egyesületet kérte fel. Korizmics László, mint az egyesület egyik vezéralakja, tagja volt a háromfős szakértői testületnek, amely a tervet melegen pártfogolta. A csatornaterv főként a Duna-balparti mocsarak lecsapolását és a Ferenc-csatorna vízellátását célozta, de ezzel együtt lehetőséget nyújtott volna nagyobb területek öntözésére is. Hiába adott azonban a kiküldött bizottság támogató véleményt Poroszkay elgondolásáról, annak megvalósítása nem került napirendre. Korizmics László az öntözések ügye mellett a Tisza-szabályozás hírlapi vitáiban is szerepet vállalt, noha magában a közvetlen tervezési és kivitelezési feladatokban nem vett részt. Amikor Vásárhelyi Pál halála után az olasz szakértő Pietro Paleocapa kimerítő véleményét elkészítette (amely másfélszáz oldalon olaszul és magyarul is megjelent), akkor Széchenyi István felkérésére Korizmics László ismertette azt a .Jelenkor" hasábjain. Széchenyi kérését azzal indokolta, hogy a hazai közönség nem szívesen olvas ilyen „száraz" és vaskos könyveket a Tisza ügyéről, így Korizmicsnak jutott a feladat, a rövid összefoglalás. Tekintettel arra, hogy a Tisza dolgában a hazai közvélemény erősen megosztott volt, Korizmicsnak is kijutott a Paleocapaellenesek támadásaiból. Legélesebben talán a Tisza-mappáció kiváló mérnöke Nagy István fogalmazott a Hetilap hasábjain: ,,K.[orizmics] úrP. [aleocapa] úrnak, mint tekintélynek mondásait helyben hagyva, P. [aleocapa] úr által kimondottak fölötti gondolkodásban nem szeret, vagy nem akar fáradni,... ilyenféle cikkeivel az olvasó közönséget könnyen tévútra vezetheti." Korizmics László a Tisza-szabályozással csak a szegedi árvízkatasztrófa után foglalkozott ismét nyomtatásban. Mint a Paleocapa-ié\t elvek szószólója ismét megjelentette 1847-ben napvilágot látott munkáját a Tisza-szabályozás korrigálásával foglalkozó szakemberek figyelmébe ajánlva azt. Elöljáróban bevallja azt, hogy az addig elvégzett munkálatokat nem kisérte beható részletességgel, de másodkézi értesülései alapján úgy érzi, hogy Paleocapa elképzeléseitől ugyancsak eltértek a kivitelezési munkálatok során. Állást foglalni mindezek miatt nem kíván, de akkori nézeteinek közreadásával ki-ki elvégezheti az összehasonlítást, s leszűrheti maga számára a tanulságokat. Korizmics László utolsó vizikérdéseket érintő dolgozata a Gazdasági Lapokban 1879-ben megjelent „Vizeink ügyében" c. cikke volt. A pályája csúcsára érkezett szakember, aki az akadémia tagja, országgyűlési képviselő, a Földhitelintézet igazgatója, az OMGE vezéralakja ezen rövid áttekintésben szűrte le közel fél évszázados tapasztalatait a hazai vízmunkákkal és teendőkkel kapcsolatosan. Elöljáróban leszögezte: a nagy vasútépítkezések lázában megfeledkeztek hazánkban a vízépítésekről. Még szerencse, hogy a Tisza dolgát a vasutak kiépítése előtt megkezdték, különben abból sem lett volna semmi. A Tiszaszabályozási tervek legfőbb gondjának azt érzi, hogy mérnökeink nincsenek tisztában milyen maximális és minimális vízlevezetésről kell gondoskodniuk. A Tisza-mappáció során felmért vízhozamok, ma már nem mértékadóak, s a kormányzatnak haladéktalanul hozzá kell fognia a vízrajzi viszonyok (s itt elsősorban a mértékadó vízhozamokra gondol) tudományos vizsgálatához. Korizmics sürgető figyelmeztetése mindössze egy - bár tekintélyes - hang volt azon megnyilatkozások sorából, amelyek a kormányzat számára egyre világosabbá tették a hazai vízrajzi szolgálat megszervezésének szükségességét. (Mint tudjuk erre végülis 1886-ban Baross Gábor minisztersége alatt került sor!) A „Vizeink ügyében" további gondolatai a Duna- és az AlDuna-szabályozás kérdései után a vízmérnökképzés fontosságával foglalkozott. Akkori időszerűségüket kiemelte az a tény, hogy éppen az 1880-as években a kultúrmérnöki intézmény létrejöttével erősödött meg az igény a Korizmics által is népszerűsített mezőgazdasági vízépítési ismereteknek a műegyetemi tantervekbe történő fokozottabb beépítésére. Korizmics László életének utolsó esztendeit már visszavonultan, betegen élte le kistétényi birtokán, pályájára visszatekintve azonban elmondható, hogy hű volt Széchenyinek intéséhez (1858): „munkálkodjék ön azon ügynek, melynek eddig szolgált, ezentúl is, és tegyen minél több hasznos szolgálatokat szegény hazánknak." KORIZMICS LÁSZLÓ VÍZI-TÁRGYÚ IRODALMI MŰKÖDÉSE A' vízi-kos mint rétöntöző-gép (Der hydraulische Widder). Magyar Gazda, 1842. ápr. 28. 34. sz. 538-542.1 ábrával. Egy német lapban megjelent híradás alapján a gép ajánló ismertetése. A' rétöntözés akadályairól. Magyar Gazda, 1842. nov. 24. 94. sz. 1491-1497. A legfőbb hátráltató tényezők: a vállalkozói szellem, az öntözési szakértelem és a megfelelő törvények hiánya, valamint a folyók rendezetlenségei. Egy szó a' vízmérő szélgép iránt. Magyar Gazda, 1842. dec. 4. 97. sz. 1552. Elutasító vélemény egy öntözésre ajánlott masináról. Rétöntözésről I-D. Magyar Gazda, 1843. ápr 6-9. 28-29. sz. 431-441,447-456, 8 ábra. Véleménye szerint nem kell várni az öntözések megindításával addig, mlg a folyószabályozási és ármentesftési munkálatok befejeződnek! Az öntözés módjainak ismertetése. Levelek a' rétöntözés érdekében. Függelékül a' magyar gazdasági egyesület által az 1844. országgyűlés elibe terjesztett rétöntözési törvényjavaslat terve. Buda, 1845. Az öntözés állapotja Lombardiában (Burger után) I-D. Magyar Gazda, 1844. jan. 18-21,5-6. sz. 65-76,81-91. Az öntözésre alkalmas folyók, patakok és állóvizek lajstroma, a lombardiai öntözések története. A törvényi szabályozás és az öntözések módjai. Az öntözővíz mérése és gazdasági értéke. A Tiszavölgy-rendezés iránt Paleocapa mérnök úr véleménye I-V. Jelenkor, 1847. febr. 14-28.13-17. sz. Paleocapa szakvéleményének rövid ismertetése, a Lämmfile terv elleni kifogások. Vita a Hetilap Tiszaháti nevű cikkírójával a fenti tervekről. Válasz N. úrnak a' tiszaszabályozási ügyben. Jelenkor, 1847. ápr. 11. 29. sz. Vita Nagy István mérnök támadó cikkével. A' rétöntözés hasznai. Mezei Naptár, 1848. 20-22. A kisgazdák megnyerése érdekében kifejtett népszerűsítő írás. A Balaton lecsapolása. Gazdasági Lapok, 1863.nov. 1.44. sz. 489-490. A Sió-zsilip megépítésével és átadásával kapcsolatban a Balaton vízszínszabályozásának hasznáról és értelméről. Az 1863-ik évi aszályosság és ebből eredő ínség okairól és óvszereiről. M. Korizmics László űr e tárgy körüli véleménye. Erdószeti Lapok, 1863. dec. n. évf. 12. füzet. 429-436. Az 1790-es évek aszálya ismétlődött meg. Az okok: az alföldi fásítások és öntözések hiánya. Országszerte létesítendő faültetések és csatomázások szüksége. A Magyar Orvosok is Természetvizsgálók... munkálatai. DC köt. Pest, 1864.119-123. Ugyanaz mint az előző cikk! Hollán Erni - Mihálik János: Véleményes jelentés Poroszkay Ignácz torontálmegyei tiszteletbeli főmérnök úrnak csatornázási tervvázlata felett. I—II. Gazdasági Lapok, 1864. jan. 6-13.1-2. sz. Gazdasági levelek. XXXV. levél, 1867. okt. 6. Pest, 1867. 228-233. Az aszályok által inspirált írás az öntözésügy érdekében tett eddigi lépések eredménytelenségét tekinti áL A Tiszavölgy rendezése iránt Paleocapa nézetei 1847-ből. Budapest, 1879. A Jelenkorban megjelent cikksorozat újbóli közreadása, időszerű kisérőszőveggel. Vizeink ügyében. Korizmics László előadása az országos magyar gazdasági egyesület jószágrendezési és vízhalászati szakosztályában 1879. dec. 14-én. (Klny. a Gazdasági Lapok 1879.1-2. számaiból) Budapest, 1880. Fejér László 8