Hidrológiai tájékoztató, 1991
EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Juhász József: Elnöki beköszöntő - Németh Kálmán: 30 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete
Az akkor még első alapító tagok közül tiszteleti taggá választottuk Zádor Alfréd és Garád Róbert mérnököket. A Fertő tóhoz való erős kötődésre is tekintettel a Varga Lajos érdemeit megörökítő emléktáblát Bérezik Árpád méltató szavai kíséretében az ÉDU VÍZIG Fertő tavi Kutatóállomás bejáratánál helyeztük el. A megemlékezés újabb erőt adott a munka folytatásához, ugyanakkor igen nehezítette a munkát a romló gazdasági és politikai helyzet, valamint a nagy tapasztalatú régi és a működő helyi vezetés súlyos személyi vesztesége. A jubilelmi ünnepséget követő két évben eltávozott közülünk Garád Róbert, Zádor Alfréd, Szekér Lajos, Kisházi Péter és Köves László elnök. Legnagyobb feladat így Havas András titkárra hárult, akit az új elnök, Németh Kálmán, és a megerősített vezetőség segített az egyre nehezedő munkában. A huszonöt év tapasztalataira is figyelemmel, de az egyre romló feltételek mellett meg kellett határozni a reális mozgásteret, a működés feltételeit. Az eddigi munkát elemezve megállapítottuk, hogy a területi szervezetek sok profilú ténykedése mellett azért mindenütt vannak specialitások, az adott területre jellemző igények. Sopron esetében a legfontosabb szakágak: Közműellátás: vízellátás, szennyvízkezelés, csatornázás, fürdőszolgáltatás. L imnológia: vízminőség, hidrobiológia, tóhasználat, természetvédelem. Hidrológia: erdészeti hidrológia, felszíni vízelvezetés, hidrometeorológia, vízháztartás. Hidraulika. Fentiek közül a Fertő sajátosan jelentős szerepe, valamint a témával foglalkozó tudományos kutatók szaktekintélye és viszonylag nagy száma a limnológiai témacsoportot az érdeklődésre számottartó témák élére teszi. Hozzá hasonló érdeklődésre csak a vízellátás számíthat, amit viszont a város, a lakosság igénye, igényessége helyez más témák elé. A többi tudományág arányát a szervezetben működő szaktekintély és annak aktivitása, a tagság szakmai és életkori összetétele, a város és intézményeinek igénye alakította ki. A tagság összetétele, érdeklődése, de a városi igények alapján is ezen időszakban előtérbe kellett helyezni a közműellátás témáit, annak olyan szakágait is, amit eddig a Társaság tevékenységeként meg sem fogalmaztak, netán távoli tudományághoz sorolandók. Területi Szervezetünk aktív tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy Sopron vízellátása az elmúlt években átmenetileg nyugvópontra jutott, miután Hegykő térségében megépült az úgynevezett Megyei Regionális Vízmű első üteme. A napi 15 000 köbméteres kapacitás és a — szociális szempontból kedvezőtlen — vízdíjemelés takarékosságra serkentő hatása következtében a város vízellátása több évre biztosítottnak ítélhető, így Társaságunk az utóbbi években csupán a regionális telep kérdéseivel, az üzembe helyezés szakmai témáival foglalkozott. Nagyobb figyelmet igényelt ugyanakkor a vidéki települések vízellátása, aminek gyorsított megvalósítását szerény lehetőségeinkhez képest segítettük. Különböző formában — tervezés, tervegyeztetés, előadóülés, tervpályázat — folytunk be a védett természeti környezetben elterülő Brennbergbánya közüzemű ellátásába. Lajtkocsival történő vízszállítás ugyan biztosítja a lakosság minimális vízszükségletét. de végleges megoldást csak a vezetékes elosztás adhat. A korábbi, a helyi megoldásokat kereső kutatás sorra csődött mondott, most a város rendszerére való csatlakozás kivitelezése folyik, amely végleges, biztonságos kialakítást jelent. Míg területünkön szinte teljes a közüzemű vízellátás. a szennyvízelvezetés rosszabb az országos átlagnál. Közreműködésünket ezért inkább e témakörökben igényelték, különös tekintettel a Fertő partja védett természetvédelmi zónáira. Közülük is kiemelkedő Fertőrákos község, amely karsztra épült házaival, a talajba vezetett szennyvizével mind súlyosabban veszélyezteti a városi vízmű vízkészletét. Csatornázási témáinkban ez a település szerepel a leggyakrabban, bár nem csökkenthétté Sopron városban sem az ilyen irányú vizsgálódást, miután az elmúlt években helyezték üzembe szennyvíztelepének biológiai ütemét. Segítséget igényelt azonban a város csatornázásának túlterhelését megszüntető, a szétválasztást segítő elvi megoldások keresése, de a szennyvíztelep bővítéséhez kapcsolódó szociális és üzemelési fejlesztések vizsgálata is. A Fertő tó és környékének természet- és tájvédelme sokkal kevesebb gondot jelentett a határövezeti elzártság időszakában, mint napjainkban, amikor az elképzelések végletekig csapongnak, nem törődve azok káros hatásaival, vissza nem fordítható következményeivel. A győri területi szervezettel közösen tagságunk felismerte a veszélyt, megpróbált az eseményekbe bekapcsolódni, illetve elébe menni a torz megoldásoknak, helyettük megvalósíthatót javasolva. Ennek jegyében 1990-ben két alkalommal is rendeztünk „Fertő ankét"-ot, ahol először az idegenforgalmi elképzelések koncepciójának témáit, majd a tóhasználók tevékenységét tárgyaltuk meg, nagy szaktekintélyű előadókat állítva. A tervezők és leendő beruházók mellett megszólaltak a természetvédők, az üzemelők (nádtermelés, halászat) és az üzemeltető vízügyi szakgárda tagjai is. A vélemények felszínre kerültek, a kirívó hiányosságok és veszélyek felkiáltó jelet kaptak, amivel bizonyára elősegítettük a remélt legjobb megoldást. Sopron szeenesés fekvése következtében a városon átfolyva két patak (Ikva- és Rák-patak) is segíti a felszíni tisztítási folyamatot. Az előnyök mellett azonban a patakok hátrányai (mederszennyezés, eliszaposodás, szabályozás) is jelentkeznek. Tagtársunk, Németh László, a téma területi felelőse két alkalommal is adott tájékoztatást a szakmai megoldásokról, a környezeti szennyezést is megszüntető, illetve annak lehetőségeit biztosító újításokról. A fiatalok bevonása az egyesületi munkába nem könnyű, de elengedhetetlen és a jövőt megalapozó feladat. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy területi szervezetünk ebben különösen élen jár. Kézzel fogható bizonyítékát ennek abban adta, hogy a helyi MTESZ által évente megszervezett ifjúsági pályázati ankéton fiataljaink igen aktívan vettek részt. Minőségében lehettek kifogások, mert fiataljaink elsősorban gyakorlati kérdések kidolgozásával pályáztak, de a részvétel nagy arányának, ami a jelentkezők egynegyedét, egyharmadát is elérte néha, nagyon örültünk. Jó iskola volt ez ugyanis a fellépés, az előadókészség, a szereplés fejlesztése, de az aktivitás beidegződésére is. Nem lehetünk az elmúlt öt évben ennyire elégedettek a geológiai tudományok területén végzett munkálkodásunkkal. Megéreztük a kiváló Vendel professzor és Kisházi Péter hiányát, nem csak szakértelmüket, hanem inspiráló tevékenységüket is. A témával csupán egy alkalommal, Boldizsár István hulladékelhelyezési témájában közvetve foglalkoztunk. Hasonlóan hiányzik az elégedettség belőlünk az erdészeti hidrológiához kapcsolódó tudományok tekintetében is. Nem a terveink szerint merítettünk e témakörből, pedig országosan a mi lehetőségeink kiemelkedőek. Dr. Juhász Miklós osztályvezető és dr. Rácz József tanszékvezető ugyan a Tacsi-árokban megpróbálták tagságunkat az erdészeti tudományok rejtelmeibe, a természetvédelem gondjaiba beavatni, de ennél több kell. A hiányok feltárása nem csupán önkritikái gesztus, hanem a jövő teendőinek meghatározását is jelenti. A sok változás ugyan nem várt feladatok elé állíthatja szervezetünket, de a múlt hibáit mindenkénpen szeretnénk kiküszöbölni. Területi Szervezetünk egyik fontos eseménye 1990ben a vezetőség újjáválasztása volt. aminek eredményeképpen az elnök dr. Takáts Tamás, társelnök 65