Hidrológiai tájékoztató, 1991

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Szlabóczky Pál: Beszámoló a Nyéki-tavak bemutatása című rendezvényről - Dr. Entz Béla: XXXII. Hidrobiológus Napok, elnöki megnyitó

Németh Kálmán, titkárunk pedig Pécsváradi Péter lett. Külön öröm számunkra, hogy Havas Andrást, vezetőségünk tagját a központi elnökség társadalmi főtitkárhelyettesévé választották. A régi és az új tagokból megalakult vezetőség és a tagság eddigi aktivitása elég biztosítók arra, hogy az elkövetkezendő években a gazdag hagyományokra és a megújuló közéletre építve eredményes és hasznos legyen a Soproni Területi Szervezet munkája. Az új vezetés elő kívánja segíteni Társaságunk, illetve tagságunk céljainak megvalósítását, Területi Szervezetünk beilleszkedését átalakuló világunkba; hogy hasznosak lehessünk városunk, országunk számára. Tagjaink szakmai ismereteinek karbantartásához, fejlesztéséhez is szeretne hozzájárulni. Egyfajta vízügyi szakmai fórumot kíván kialakítani, ahol szakembereink nyilvánosság előtt rendszeresen megütköztethetik szakmai gondolataikat, terveiket kompetens másokkal. A végzett munkájukra tekintettel illő, hogy az eddigi vezetők névsorát, időrendben közöljük.: Elnökök: Varga Lajos 1961—1963 Vendel Miklós 1963—1977 Kisházi Péter 1977—1985 Köves László 1985—1986 Németh Kálmán 1986—1990 Titkárok: Garád Róbert 1961—1970 Szekér Lajos 1970—1985 Havas András 1985—1990 Németh Kálmán Soproni Területi Szervezet társelnöke Beszámoló a Nyéki-tavak bemutatása című rendezvényről (Nyékládháza, 1990. IX. 18.) A központi és a Borsodi Területi Szervezet hidrogeológiai és limnológiai szakosztályának rendezésében előadóülést és uszálykirándulást tartottunk a Nyékládházi Kavicsbánya Vállalatnál. A vendéglátók részéről — Pop Tibor üzemigazgató váratlan akadályoztatása miatt — Kapás József köszöntötte a hallgatóságot, néhány mondattal ismertetve a nyékládházi kavicsbányászat történetét, a helyenként kedvezőtlen bányászati feltételeket, a műszaki berendezések elavultságát, ami az esetenkénti olajos szennyezéseket is okozza. A bánya éves kavicstermelése a felfutás időszakában meghaladta a 2 millió m

3-t, jelenleg valamivel 1 millió m

3 feletti. A kotrási mélység 15 m körüli. A kialakult vízfelület 3,5 km

2, ami a bányászat előrehaladásával növekszik. Dr. Stéfán Márton, a Borsodi Területi Szervezet alelnöke, a kavicsbányászat—bányató—ivóvízkészletek— üdülés kapcsolatrendszerét, vízügyi kívánalmait ismertette. A bányató rekultiváció csak akkor valósítható meg teljes mértékben, ha annak költsége már a termék árában is benne foglaltatik. Meg kell teremteni a 20—30 m mélységű kavicskotrás műszaki feltételeit, a szántóföldi területek megóvása miatt. Takács Péter (É KÖVIZIG) a távollevő Körtvélyi Kálmánt helyettesítette: a Nyéki-tavak jóléti hasznosításának lehetőségei című előadásával. Ábrákon mutatta be a bányatavak különböző funkciójú partszakaszain javasolt rekultivációs mintaszelvényeket. A lehetséges jóléti hasznosítási formák között újszerű javaslat volt egy hévízfürdő létesítése, amire a kb. 500— 600 m mélységű felsőpannoniai rétegösszletből biztos lehetőség kínálkozna. Boldog Ilona—Hámori Zoltán—dr. Mauritz Gyuláné (Borsodi KÖJÁL) kollektíva a tórendszeren végzett vízminőség-vizsgálatokról adott rövid, közérthető beszámolót. Hangsúlyozták a hínárosodás víztisztító, algacsökkentő hatását; a fekál-indikátor baktériumok újabban észlelt emelkedését (strand WC-k hiánya!). A kémiai és szaprobiológiai vízminőség I. osztályú. Egyedül az eutrofizáció jelent problémát, ennek alapján II. osztályú, időnként az egyes öblözetekben III. osztályú a nyéki tórendszer vízminősége. Halaszthatatlan a szennyvízcsatomázás kiépítése az üdülőterületeken, üzemi, szociális létesítményeknél, valamint a fürdőzőhelyek és büfék higiénés feltételeinek biztosítása, a tóvíz és partjainak szakmai figyelése, gondozása. Szlabóczky Pál a térségben a 80-as években működött hidrogeológiai munkabizottság vezetője, a hidrogeológiai-limnológiai kapcsolatokat vázolta, csak igen röviden, mivel a Nyéki-tavakról egy kiadványt készített, amit a jelenlevők megkaphattak. A 40 millió m

3es tórendszer — víztömege alapján — hazánk második legnagyobb tava, igen jó vízminőséggel (a balatoninál hosszabb fürdő és télisport idénnyel). Probléma a tó vízszintek jelentős süllyedése, amely fő oka az elmúlt 12 év rendkívüli csapadék (beszivárgás) hiánya, a nagy vízfelület „elbillenése", és az éves párolgás. A tómeder, partok kőzet rétegsora érdekes őstörténeti „elemeket" rejt. Dr. Stéfán Márton zárszavában hangsúlyozta a folyamatos vízminőség és vízkészlet észlelés megszervezésének halaszthatatlanságát. Ezután a jelenlevők egy uszállyal körbehajózták a Debreceni-tavat, amely szigeteivel, öblözeteivel a Bükk hegység távoli sziluettjével még a szemerkélő esőben is különös élményt nyújtott. A rendezők örömére szolgált, hogy a hallgatóság nagy része nem „vizes" szakember, hanem érdeklődő „laikus" volt, így a vízügyi ágazatot is népszerűsíthettük. Szlabóczky Pál XXXII. Hidrobiológus Napok Tihany, 1990. október 3—5. ElnSki megnyitó Tisztelt Hidrobiológus Napok, Hölgyeim és Uraim, Kedves Kollégák, Kedves Vendégek! Az emlékezés az emberi tudat, az emberi szellem egyik legértékesebb tulajdonsága. Ez tette lehetővé, hogy az emberiség évezredek során szerzett sok-sok tapasztalatát megőrizze, tudását fejlessze, így ismereteit állandóan gyarapítsa, azokat a jelenben, és a jövő számára hasznosítsa. Amint éveink száma emelkedik, egyre inkább hajlamosak vagyunk arra — magamat sem kivéve —, hogy egyre többet emlékezzünk, vagyis mind többet 66