Hidrológiai tájékoztató, 1990
2. szám - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kraft János-dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: A Mecsek hegységi források és üledékfelhalmozó tevékenységük vizsgálata
a víz higiénés minősége a helyi hatásoktól függ. Fekálindikátor baktériumok és Salmonella a legtöbb strandon kimutatható. A jelenlegi vízminőség stabilizálódása esetén a tó a természetvédelmi és az üdülőtó igényt egyaránt ki tudná elégíteni. A további terhelés azonban a tó kis méretei miatt könnyen kritikus vízminőségi helyzetet teremthet. IRODALOM [1] Felföldy, L.: A Velencei-tó vízminőségének vizsgálata. VITUKI részjelentés. 1972. [2] Kovács, M., Gorzó, Gy., Gacsó, L., Busies, J.: A Velencei-tó nádas állományának felmérése és minősítése. Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, 1985. [3] Gorzó, Gy.: A Velencei-tó vízutánpótlásának biológiai szabályozása. MHT. VI. Országos Vándorgyűlés, Hévíz, 1986. [4] Gorzó, Gy.: A Velencei-tavi Madárrezervátum szűrőés tápanyageltávolító szerepének vizsgálata. Kut. témabeszámoló. 604/K. KDT KÖVIZ1G, 1988. A Mecsek hegységi források és üledékfelhalmozó tevékenységük viszgálata KRAFT JÁNOS*— DR. SCHEUER GYULA»— DR. SCHWEITZER FERENC** * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, •* Földrajztudományi Kutató Intézet 1. Bevezetés A hazai források és a hozzájuk kapcsolódó karbonátkiválások tanulmányozása kapcsán az elmúlt években felkerestük a Mecsek hegység területén fakadó források jelentős részét és azoknál megfigyeléseket végeztünk, különös tekintettel az azok környezetében történő forrásvízi mészkő képződésre. így lényegében a teljesség igénye nélkül — elkészült a Mecsek hegységi édesvízi mészkő előfordulások katasztere, amely természetesen a későbbiek során még tovább bővülhet, de már csak kisebb, nem jelentős lerakódásokkal. Ezek azonban már nem fogják befolyásolni azokat az alapvető megfigyeléseket — véleményünk szerint —, amelyeket a kataszter összeállítása során tettünk. A kataszterezés során vizsgáltuk a források genetikai adottságait, továbbá a forrás kiválások elterjedését, nagyságát, kifejlődésüket, keletkezési körülményeiket, valamint típusbasorolásukat is elvégeztük. A tanulmányozott és megfigyelt édesvízi mészkő előfordulások közül több közismert, sőt egyesek Pécs környékének természeti látványosságai (Tettye, Nagy-mély és Meleg-mányi völgyi előfordulások) közé tartoznak. Vizsgálataink során megállapítást nyert, hogy a mészképző források legynagyobb része Pécsre és tá1. ábra A Pécs környéki édesvízi mészkövet lerakó források helyszínrajza 1. Tettye, 2. Kancsal forrás, 3. Kánya forrás, 4. Barátság forrás, 5. Dagonyázó forrás. 6. Anyák kútja, 7. Zsolnai kút, 8. Körtvélyes forrás, 9. Alsó-Körtvélyes forrás. 10. Szárazgödör, 11. Nagyforrás, 12. Bugyogó forrás, 13. Kőszegi-forrás. volabbi környékére, továbbá a Keleti-Mecsekre terjed ki (1., 2. ábra). Érdekességként megemlítjük, hogy az ismert Abaliget—Oríű-i nagy karsztforrások környezetében hiányoznak a mészüledékek. 2. A források jellemzése és mészfelhalmozó tevékenysége Mint köztudott, hazánk forrásokból keletkezett, édesvízi mészkövekben gazdagnak mondható. Ennek sorába tartoznak a Mecsek hegységi előfordulások is azzal a megjegyzéssel, hogy a területen jelenleg is történik mészképződés, így közvetlenül tanulmányozhatók azok a törvényszerűségek és folyamatok, amelyek a források karbonátlerakódási tevékenységét meghatározzák. A Mecsek hegység területén eddig 43 kisebb-nagyobb édesvízi mészkő felhalmozódást sikerült rögzíteni. A kataszterbe azonban csak 31 db-ot vettünk fel, mert a többinél csak nagyon alárendelt, illetve kismértékű a karbonátkiválás. A források vízföldtani viszonyait vizsgálva megállapítható, hogy a mecseki forrásüledékek felhalmozódásában a karsztvizén kívül rés- és hasadék-réteg, de még talajvíz források is részt vesznek. Természetesen az eddigi ismereteknek megfelelően a legnagyobb és legszebb előfordulások karsztforrásokhoz kapcsolódnak. Az egyéb víztípusok üledékfelhalmozó szerepe alárendeltnek ítélhető. Ennek alapján rögzíthető, hogy a mecseki édesvízi mészkövek genetikailag túlnyomó részben hideg karsztforrásokhoz és karsztos vízfolyásokhoz kapcsolódnak, de előfordulnak talaj-, réteg- és résforrásokból képződött lerakódások is. Megfigyelésünk szerint teljesen hiányoznak a hegység területén a melegvizű karsztforrásokhoz kapcsolódó édesvízi mészkövek, amelyek annyira jellemzőek a Budai- és Gerecse hegységre. Ez a körülmény is azt bizonyítja, hogy a földtörténeti eseménysor által kialakított és befolyásolt vízföldtani viszonyokban a hegységek között alapvető és lényegi különbségek voltak és vannak. A Mecsek hegység karsztvíz vízföldtani fejlődéstörténete ennek megfelelően másként ment végbe, mint a Budai- és Gerecse hegységeké. Miután a Mecsekben a karsztos hévízből kivált édesvízi mészkövek hiányoznak, ezért a paleo-kasztvízföldtani viszonyok rekonstrukciójához az édesvízi mészkövek csak igen korlátozottan használhatók fel. Ennek alapján egyértelműen lerögzíthető, hogy a Mecsekben hiányoznak, illetve hiányoztak azok a vízföldtani adottságok, amelyek a karsztos hévizek létrejöttének és kialakulásának kedveztek. Így nem jöhettek létre azok a forrástípusok sem, amelyek környezetükben nagy oldott karbonáttartalmuk révén nagy vastagságú, kemény, eróziónak ellenálló édesvízi mészkövet hoznak létre. Vizsgálva a mecseki források karbonát felhalmozó 26
