Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - KÖNYVISMERTETÉS - Keszey Zsolt: Galli László:Munkagödör-víztelenítés - Tervezés, Méretezés (Könyvismertetés)

2. kép. Működő gőzkút 4000—5000 m-es mélységtartomány kutatása van soron. Ez ideig mintegy 250 km

2 nagyságú területen összesen 632 fúrás mélyült, s ebből 192 fúrást termelő gőzkúttá képeztek ki. Jelenleg a gőztermelő kutak össztermelése 3160 t/óra, ami kb. 400 1VIW áramfejlesztési kapacitást tesz lehetővé. A larderellói geotermikus eredetű elektromos áramtermelés Olaszország egész villanyáramtermelésének 1,7%-át teszi ki. A korszerű műszeres tárolóvdzsgálatokat az elmúlt 40—50 év folyamán végezték. 1942-ben a gőzmező sűrűn feltárt részein levő zárt kutakban átlagosan 30 bar, míg a peremi területeken 47—40 bar nyomásértéket mértek. A fúrási mélység fokozatos növekedésével az is kiderült, hogy a telepnyomás nem növekedett egészen 900 m mélységig. Viszont a nagy mélységű új fúrásokban már igen nagy nyomások uralkodnak. Az elmúlt időszak erőteljes gőztermelésének hatására komoly telepnyomás-csökkenés mutatkozik. Kimutatták, hogy több gőzt termelnek ki (2. kép), mint amennyi a vízutánpótlódásból biztosítható. Ennek ellensúlyozására, valamint környezetvédelmi meggondolásokból az elmúlt évtizedben megkezdték a tervszerű vízvisszasajtolást. Az 1979-ben végzett visszanyomási kísérlet igen hatékonynak bizonyult, minthogy a kísérlet során visszasajtolt 180 t/óra vízmennyiségnek 80— 100%-át gőz alakjában nyerték vissza a szomszédos kutakban. Figyelembe véve a vízvisszanyomási és telepnyomás fenntartási programot, valamint a mélyszinti fúrásikutatási tevékenységet, továbbá az újabb geotermikus erőmű építési projekteket (3. kép), becslések szerint az ezredfordulóra kb. 80—100 MW kapacitásnövelésre van kilátás Larderellóban. Végül említést kell tennem a larderellói múzeumról, melynek földszintjén a történeti, geológiai, fúrástechnikai, kémiai és az elektromossággal kapcsolatos kiállítás látható, míg az első emeleten a könyvtár, az archívgyűjtemény és a bórvegyületeket tartalmazó gyógyszeres tégelyek találhatók. Összefoglalva a fentieket megállapítható, hogy Larderello mind a mai napig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a nagy enithalpia-fokú geotermikus energia terén. Jóllehet ma már ennél nagyobb kapacitású gőzmezők ismeretesek, de Larderello iskolapéldája a természetes gőzelőfordulásra vonatkozó kutatási, feltárási, termeltetési és hasznosítási megoldásoknak és az azzal kapcsolatos technikai-technológiai eljárásoknak és ismereteknek. Dr. Korim Kálmán Könyvismertetés Galli László: Munkagödör-víztelenítés — Tervezés, Méretezés Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987. (133 old., 50 ábra) A szerző hagyatékában teljes kéziratként hátramaradt mű hosszú idő óta meglevő hiányt igyekszik pótolni. Lampl Hugó 1954. évi munkája óta nem jelent meg olyan átfogó könyv, amely a hidraulika vizsgálati módszereinek ismertetése mellett jelentős gyakorlati ismeretanyagot is tartalmaz. A nemrégiben — dr. Szepessy József és dr. Zsuffa István lektorálásával és kiegészítéseivel — megjelent mű a tervező mérnökök mindennapi gyakorlata számára foglalja össze egységes szemlélettel a munkagödrök és munkaárkok víztelenítésének vizsgálatát és méretezését. A segédletként alkalmazható könyv a hatékony felhasználhatóság érdekében csak hidraulikai vizsgálatokkal és méretezésekkel, valamint olyan talajrétegződési problémákkal foglalkozik, amelyek hatással vannak a munkagödrök víztelenítésére. A gyakorlati célú hidraulikai vizsgálatokhoz és méretezésekhez — amely során együttesen figyelembe veszi a víztelenítési módszereket, talajadottságokat és a vízutánpótlás lehetőségét — ismerteti a könyv azon feltárások elveit és lehetőségeit, amelyek segítségével megszerezhetők a szükséges földtani, rétegződési és hidrológiai alapadatok. A könyv felépítése is a könnyű kezelhetőséget szolgálja. Az első oldalakon megadott jelölések jegyzékével már az egységes szemléletet alapozza meg, amely elvet az egész mű szemlélete és szerkesztése tükröz. Az első részben szivárgási és rétegződési adottságokkal foglalkozik, amely során részletesen tárgyalja az altalajban létrejövő szivárgások, a rétegződési adottságok, a vízutánpótlódási lehetőségek és a víztelenítések kivitelezésének kérdéseit. Ismerteti a víztele39