Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - KÖNYVISMERTETÉS - Bódás Sándor: Katona Emil szerk.: A vízminőség-szabályozás kézikönyve (Könyvismertetés)

nítési módszereket, valamint a közölt hidraulikai vizsgálatok alapelveit és irodalmi forrásait. Ezután adja meg a legfontosabb alapegyenleteket a vízmozgások vizsgálatára (Darcy—Dupúit—Thiem-féle egyenletek, általános kútegyenlet), amelyek során kitér a hidraulikus talaj törés, a készletfogyasztás és utánpótlódás, valamint a többrétegű talajok átalakításának kérdésére is. A próbaszivattyúzás fejezete a tervezés alapelveit és menetét, a szivattyúzás és a visszatöltődés értékelését foglalja össze. Ezután kerül sor a munkagödör-víztelenítés — részletes módszerekre bontott — hidraulikai méretezésének ismertetésére. Itt az elméleti hidrogeológiai kút jellemzése után a nyíltvíztartásos és kutas víztelenítési mód tervezésének és méretezésének példákkal illusztrált, teljes körű összefoglalását adja. A kötet végén kiegészítésként még felsorolásra kerülnek a méretezésekhez szükséges feltárások elvei, módszerei és telepítési kérdései. összefoglalásképpen megállapítható, hogy a könyv a víz- és mélyépítés gyakorlati igényei szerinti egységes szemlélettel tárgyalja a munkagödrök körüli vízmozgások sokrétű kérdését, kielégítve a tervező mérnökök régi igényét. Keszey Zsolt Katona Emil (szerk.): A vízminőség-szabályozás kézikönyve — AQUA Kiadó, Budapest, 1989, 471 oldal. Fejezet szerkesztők: Katona Emil, Somlyódy László, Jobbágy Sándor, Balázs László. Szerzők: Balázs László, Császár József, Egerszegi Gyula, Erdelics Barnabás, Gorzó György, Hock Béla, Jobbágy Sándor, Jolánkay Géza, Katona Emil, Pintér György, Pintér János, Somlódy László, Székely Ferenc. A könyv annak a háromrészesre tervezett vízminőség-védelmi sorozatnak a második tagja, melynek első könyve az 1984-ben megjelent „Vízminőségi kárelhárítás kézikönyve". (A sorozatterv szerint a harmadik könyvnek a vízminőség-védelem vízminőség-vizsgálat részterületével kell majd foglalkoznia.) Jelen könyv az egyetemes minőség fogalmából, és a minőség változásának dialektikus törvényszerűségeiből kiindulva a vízminőség gyakorlatilag is alkalmazható fogalomrendszerének kidolgozását kísérli meg. A könyv a vízszennyezés, a vízminőség-változás, és a vízminőség-szabályozás folyamatát természettudományos alapokon vezeti le. Konkrétan ismerteti a különböző szennyező forrásokat, a vízszennyező anyagok keletkezését és vízbejutását, a vízbe jutott anyagok hatásmechanizmusát, a szennyezett víz által okozott káros folyamatokat az élő szervezetekben, a különböző ipari és mezőgazdasági technológiákban. Módszertani útmutató ad az olvasónak a károk megelőzését szolgáló vízminőségi követelményrendszer kialakítására, és meghatározást az optimális vízminőség-szabályozás alapelveire. Hiánypótló a könyv „Modellezés a vízminőség-szabályozásban" c. fejezete, amely a vízminőségi modellezés mintegy két évtizedes múlttal rendelkező, ma is forrongásban levő tudományának átfogó ismertetését adja. Részletesen foglalkozik itt azokkal a matematikai módszerekkel, amelyek segítségével a vízminőségszabályozási feladatok megoldhatók. A vízminőség-modellezés gyakorlati alkalmazását tárgyalja a „Vízminőség-szabályozás tervezése" c. fejezet. Gyakorlati tapasztalatok alapján, sok színes ábrával és konkrét példával alátámasztva mutatja be a vízminőség-szabályozási tervek alapadatainak meghatározását, a tervcélkitűzések, és a feladatok kimunkálásának módszereit. Ismerteti a tervek típusait, azok tartalmát és a jóváhagyási eljárások módozatait. „A Vízminőség-szabályozás eszközrendszere" c. fejezet a vízminőség-szabályozási tervek végrehajtásának műszaki, technikai lehetőségeit tárgyalja. Külön foglalkozik a vízminőség-szabályozás vízgazdálkodási, technológiai és szennyvíztisztítási eszközeivel Kiemelten tárgyalja az ipari hűtővíz-gazdálkodás módszereit és a vízkímélő termelési technológiákat. A technológiai vizek jellemzőit, az azt meghatározó termeléstechnológiai — és vele összefüggő vízgazdálkodási rendszereket iparágként veszi számba. Ezen belül egészen részletes képet ad a gépipari felületkezelő technológiák, a papíripar, és a textilipar vízrendszereiről. A vízminőség-szabályozás szennyvíztisztítási eszközei között a mechanikai, biológiai és a harmadlagos szennyvíztisztítási technológiákkal egyaránt foglalkozik a könyv. De amíg a mechanikai szennyvíztisztítás műveleteit egészen részletesen ismerteti, addig a biológiai szennyvíztisztítási technológiák közül csak az aerob eleveniszapos, és a csepegtetőtestes eljárások alapvető ismeretei találhatók meg e fejezetben. A szennyvíztisztítási technikát érintőlegesen tárgyalja. Igen részletesen foglalkozik a szennyvíztisztítás természetes módozataival, ez esetleg tévesen orientálhatja az olvasót, — a vízminőség-szabályozás megvalósítása során — a szennyvíztisztítási eszközök megválasztásában. A könyv befejező része a vízminőség-szabályozás tervszerű végrehajtásának elősegítésére gyakorlatias áttekintést ad a vízminőség-szabályozás beruházási és üzemeltetési feladatairól, irányításáról és ellenőrzéséről. Ismerteti a vízügyi államigazgatási, hatósági szabályozó rendszer felépítését, és a vízügyi államigazgatás végrehajtási rendjét. Itt tételesen felsorolja a vonatkozó jogszabályokat, bemutatja azok tartalmát, és értelmezi legfontosabb rendelkezéseit. A könyvet gazdag, 255 hivatkozásból álló irodalomjegyzék egészíti ki, így a szakcikkekben és a hivatkozott könyvekben nemcsak további részleteket lehet szerezni, de olyan szaktémák ismereteit is, amelyek tárgyalására már itt nem jutott hely. összefoglalóan a könyv a vízminőség-védelmi ismeretek rendszerszemléletű gyűjteménye, amely elméletileg igényes megalapozottságával és gyakorlatias feldolgozásával egyaránt kézikönyve lehet a vízminőségvédelem hatósági, beruházási, és üzemeltetési munkáját végző szakembereknek. Bódás Sándor A kiadvány megvásárolható az AQUA Kiadó Könyvesboltjában: Budapest V., Alkotmány u. 31. Telefon: 1-329-940/241. Postai szállításra megrendelhető az AQUA Kiadó és Nyomda Leányvállalat címén: 1368 Budapest, Pf. 178. Ára kötve: 385,— Ft. A kiadványt a Magyar Hidrológiai Társaság egyéni és jogi tagjai a tagdíj ellenében, valamint a FORRÁS Vízgazdálkodási Egyesülés tagvállalatai kapják. Könyvtárak részére íolyóirat- vagy kiadványcsere formájában hozzáférhető. Felhívjuk kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét, hogy a Hidrológiai Tájékoztatóval kapcsolatos észrevételeket, megjegyzéseket és véleményeket, továbbá a közlésre szánt cikkeket, ismertetéseket és híreket Társaságunk Titkárságára (1027 Budapest II., Fő u. 68., IV. 418., vagy 1371 Budapest, Pf. 433.) juttassák el. 40