Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - BESZÁMOLÓK - Dr. Korim Kálmán: Látogatás egy klasszikus primer geotermikus mezőben Larderellóban

Földtani (elépítés Ami Larderello környékének kóregszerkezeti viszo­nyait illeti, a mélygeofizikai vizsgálatok szerint a Mo­horovicic-diszkontinuitási felület kb. 20 km mélység­ben húzódik, s ez okozza a földkéreg eme részletének nagy átfűtöttségét. Ennek megfelelően a 250 °C-os geo­izoterma helyenként már pár száz méter mélységben, a 300 °C-os izoterma kb. 2000 m mélyen, míg a 400 °C-os izoterma felület 2800—3000 m mélységben helyezkedik el. Ebből adódik a gőztelepek 130—270 °C között válta­kozó hőmérséklete. A gőzmező déli részén legutóbb mélyített kutatófúrások egyikében 2950 m mélységben 400 °C telephőmérsékletet mértek, míg a telepnyomás 250 bar volt. A környék földtani felépítésében a következő egysé­gek vesznek részt: Paleozóos kristályos alaphegység. A hercinai hegy­ségképződés során deformálódott, s átalakult kristá­lyos palák, kvarcitok mátrix porozitása és áteresztő képessége igen kicsi, de a vetődések, áttolódási síkok mentén repedezettség alakult ki, amely helyenként kedvező hidraulikus paramétereket hozott létre. A leg­utóbbi, s 4000 m talpmélységet is meghaladó mélyfúrá­sok célja ezöknek a potenciális tárolóknak a megkuta­tatása. A fedőhegységi részletek legfontosabbika a mezo­zóoTt (felső-triász és jura) karbonátos összlet, mely az ún. Toszkanidák tartozéka. Ebben a komplexumban alakultak ki a gőztelepek. Erre települnek a felső-jura és eocén allochton jelle­gű áttolódásos szerkezetű Liguridák mészkövei, ho­mokkövei és márgái. A legfelső csoportot pedig a felső-miocén—pliocén neoallochton jellegű agyagok, homokok és konglome­rátumok, meszes üledékek alkotják (2. ábra). Az egész toszkánai területre jellemző, hogy az alsó­pannoniai alemeletben lépcsős vetők, sasbércek és ár­2. ábra. Toszkána regionális rétegtani metszete 1. Paleozóos kristályos alaphegység, 2. Toszkanidák (triász és jura): 2a. Bazális szárazföldi üledékek, 2b. Karbonátos rétegesoport, 2c. Felső szárazföldi komplexum, 3. Liguridák (felső-jura és eocén), 4. Felső-miocén és pliocén üledékek kok képződtek, míg a pliocénben és a negyedidőszak­ban igen intenzív magmalkinetikai-magmatektonikai folyamatok játszódtak le, melyek eredményeképpen sokhelyütt vulkáni és szubvulkáni kőzetek képződtek. Vízföldtani viszonyok A kornyék gőztelepei nyitott geotermikus rendszerek, melyek a felszínnel elsősorban a gőzmező peremi ré­szein levő beszivárgási zónák révén állnak kapcsolat­ban. A gőz tulajdonképpen meteorikus vízből szárma­zik. A beszivárgó víz körforgása meglepően gyors. A tríciumos vizsgálatok szerint a beszivárgott víz kora mindössze 25 év. Az asthenoszféra viszonylagos közelségéből eredő nagy telephőmérséklet nemcsak a beszivárgott víz gőz­zé válásának kedvez, de a nagy hőmérséklet megnö­veli a vízzel érintkezésbe került kőzetfelületeken az oldóképességet. Minthogy ebben a földtani környezet­ben igen gyakoriak a bórtartalmú ásványok, ezek bér­tartalmát oldja ki a forró telepfolyadék, s ennek kö­vetkeztében alakulhatott ki a klasszikus bőripar. A bórtartalmú ásványok gazdag gyűjteménye látható a larderellói múzeumban. Teleptani viszonyok A gőztelepök fúrásos kutatása 1828-ban kezdődött. Eleinte természetesen kis mélységű fúrások mélyültek (1. kép), majd a fúrási technológia fokozatos fejlődésé­vel egyre nagyobb mélységekig hatoltak. Ma már a 1. kép. Gőzfeltáró fúrások a 19. század közepén 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom