Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - BESZÁMOLÓK - Dr. Korim Kálmán: Látogatás egy klasszikus primer geotermikus mezőben Larderellóban

műszerezettség, de a másik vonatkozásban szépségsza­lon, szórakozási lehetőség sitb.). A két tevékenységet párhuzamosan kell működtetni. Külön témaként szerepelt a gyógyfürdők gazdaságos üzemeltetése, üzemszervezése. Nagy hangsúlyt kapott a szakmai hozzáértés, technikai felikészültség. Nagy fon­tosságot kell tulajdonítani a helyi környezetvédelem­nek, a vendégek egészségvédelmének (pl. Santa Maria di Sardara fürdőhelyen csak saját termelésű ún. bio­zöldséget használnak fel az étkezésnél). A konferenoiát követő tanulmányúton megismerked­hettünk a szardíniai gyógyturizmus lehetőségeivel. Fő­leg a tengerparton új modern szállodák egész sora vár­ja a turistákat. Megjegyzendő, hogy kizárólag egy, esetleg két eme­letes épületben alakították ki a szállodalétesítménye­ket. Magas színvonalú műszaki megoldások mellett fi­gyelemre méltó az ellátás és kiszolgálás átlagon felüli szintje. A szállodai létesítmények helyét általában a városoktól, illetve az egyéb településektől távoil jelöl­ték ki. A háromnapos tanulmányút útvonala a következő volt: Cagliari—Villanovaforru—Oliena—Nuoro—Dor­gali (Ispinigoli barlang)—Oresei—Costa Smeralda (Porto Cervo, Porto Rotondo)—Alghero. Sajnálatos módon gyógy- és hévízforrások, fürdők megtekintésére a program nem nyújtott lehetőséget. Jóllehet az elhangzott helyi előadások és útikönyvek alapján arra lehet következtetni, hogy számos termé­szetes gyógyforrásuk van. Pl. Bonorva: St. Lucia kútja. Vize ivókúrára alkalmas, alkáli-bikarbonát tartalmú. Casteldoria: Bróm- és jódtartalmú hévíz. San Saturno: 43 °C-os vize klór-nátrium tartalmú. Sardara (Cagliari) 50 °C-os vizében alkáli bikarbonát elemek találhatók. — Közigazgatási beosztástól függetlenül az idegen­forgalmi hatóságok 25 tengerparti üdülőövezetet (tarta­nak nyilván. Egyébként Szardínia autonóm olasz terület. Egy fő­szigetből és számos szigetecskéből áll. Területe: 24 090 km 2, népessége 1,6 millió. 1850 km hosszú tengerpartja meredek gránit, vagy Irachit sziklafokok és a homokos strandok változó sora. Folyói rövidek, nyáron vízszegények, tavasszal azon­ban megáradnak a hóolvadástói és az esőzéstől. „Igazi" folyó csak a 150 km hosszú Tirso, amely a Monte Algo vizét vezeti az Oristano-öbölbe és a 120 km hosszú Flu­mendosa, amely a Monti del Genargentut köti össze a tengerrel. A többi inkább patak. A mocsarak lecsapo­lása után 1950-itől sok vízfolyás felső szakaszát meg­duzzasztották: a mesterséges tavak ma kedvelt helyei a turistáknak. — A természetes és mesterséges tározókat áramfej­lesztésre és öntözésre hasznosítják. — Legmagasabb hegye a Monti del Gennargentu, melynek legmagasabb csúcsa az 1834 m magas Punta la Marmora. — Délnyugaton terül el a Campidano-alföld. (Bereznay István: Korzika—Szardínia, Bp. 1988.) Befejezésül tehát megállapítható, hogy: — Az OMTh-val a szorosabb magyar kapcsolatok ki­építése már szakmai információk szerzése, üzleti pro­paganda kifejtéséneik lehetősége érdekében is hasznos­nak ítélendő. — A kongresszuson elhangzottak alátámasztották azt a sokat hangoztatott megállapítást, hogy a hazai hévíz­kincs gyógyászati alkalmazásában óriási lehetőségek rejlenek. — Mint már említettem, jelenleg az egész világon felélénkült érdeklődés nyilvánul meg a hévízgyógyá­szat fokozottabb alkalmazása és az ezzel összefüggő idegenforgalmi lehetőségek kihasználása iránt. A jövőben még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, különösen külföldi tőke bevonásával, a meglevő hazai gyógyfürdők fejlesztése és új lehetőségek kihasználá­sa érdekében. A hazai geotermikus adottságok eredmé­nyes hasznosítása révén megfelelő szabályozási és gaz­dálkodási feltételek között a magyar gazdaság egyik legstabilabb, exportjövedelem kitermelő ágazatát lehet létrehozni. — A vonatkozó területen világviszonylatban rendkí­vül felgyorsult a fejlődés. Még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a gyógyfürdők balneotechnikai és balneote­rápiai fejlesztése érdekében. Dr. Pataki Nándor Látogatás egy klasszikus primer geotermikus mezőben Larderellóban* Az Európai Gazdasági Közösség Geotermikus Szakbi­zottsága és az olasz Ente Nazionale per l'Energia Elettrica (ENEL) szervezésében 1989. április 27—30. kö­zött Firenzében rendezett, s a geotermikus energiaku­tatás eredményeivel foglalkozó 4. Nemzetközi Szemi­nárium egyik programpontja a larderelloi gőzmező megtekintése volt. Larderello és környéke Földünk el­sőrendű geotermikus területe, s mint ilyen, egyike a legjobban ismert, legintenzívebben feltárt gőzmezők­nek (1. ábra). Már az i.sz. 3. században készült térkép is feltünteti a forró víz- és gőzfeltöréseket és tavakat. Emberemlékezet óta ismerték ezeket a kis krátereket és tavakat, melyekben sistergő gőz kíséretében fortyo­gott az iszapos víz, s a környező talajt és sziklákat a sárgás kén és vöröses vasoxid festve meg pokoli tájat nyújtott. Ezeket a ,,Lagoni"-nak és „Soffioni"-nak ne­vezett természetes gőzfeltöréseket és tavakat már a középkorban gyógyfürdőként használták. Az egyik * Előadásként elhangzott az MTH Balneotechnikai és a Hid­rogeológiai Szakosztály, valamint az SITH 1989. június 22-i közös rendezésű előadóülésén. legismertebb fürdő „Morbo" volt, ahol maga Lorenzo firenzei fejedelem is gyógyítgatta köszvényét. A fel­jegyzések szerint pedig 1260-tól a 16. század végéig a tavacskák vizéből ként, gáliokövet és timsót nyertek ki, melyet a volterrai kereskedők értékesítettek Tosz­kánában. 1812-től kezdődött el a bórsav (H3BO3) ki­nyerése a lagonikból, amikor is a vizes bóroldatot fá­val fűtött vastartályokban gőzölögtették el és facsöb­rökben kristályosították ki. 1827-től kezdve azután már a feltörő geotermikus gőzt alkalmazták a fatüzelés he­lyett. A bőripar megteremtője Francesco Larderel volt, s róla nevezték el a mai Larderellót. A bóraxtermelés több mint egy évszázadig tartott, s csupán az ötvenes évek végén fejeződött be. Fontos tudománytörténeti dátum: 1904. július 4. Ek­kor végezte el sikeres kísérletét Piero Cinori Conti herceg geotermikus gőzzel hajtott gőzgép és dinamó berendezésével, amellyel elektromos áramot fejlesztett. Ez volt az első geotermikus eredetű villanyáram-fej­lesztés a világon. Az áramot eleinte a bórax gyártásá­nál használták fel, de 1913, illetve 1916-tól kezdve már hálózati áramszolgáltató geotermikus erőmű létesült. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom