Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Tóth László: A kecskeméti kommunális szennyvíztisztító telep és fejlesztése

3. kép. Olaj és uszadék távoltartása a Kvassay-zsilip előtt be ömlő FCSM szabadkiömlők megszüntetésére, a délpesti szennyvízitisztító telep bővítésére. A megvalósult célkitűzések egyike a Duna-ág felső részének megszabadítása a korábban lerakódott mérgező, fertőző iszaptól. E hajózási szempontból is szükséges kotrások vízvédelmi szempontok szem előtt tartásával történő végrehajtása jelentős, vízminőségrontó szennyezőforrást szüntetett meg. Elkészült az R(S)D vízminőségvédelmi kárelhárítási terve. Ebben a Dunán érkező rendkívüli szennyezések további távoltartására ugyanúgy szerepel védelmi terv, mint pl. a Duna-ágat keresztező olajvezeték meghibásodása esetére. A tervszerű vízminőségvédelmi intézkedések hatására több Duna-ág menti létesítménynél folynak a megfelelő szennyvízkezelés megvalósítását célzó tervezések, beruházások. Az R(S)D vízminőségének szintentartására, valamint az esetenként bekövetkező rendkívüli szennyezések miatt az elsőrendű feladat a szabályozott betáplálás megvalósítása, az olaj és uszadékok távoltartásának biztosítása, a tápvízkivétel feletti Duna-szakaszon (3. kép). Helyi, kismértékű, de összességükben mégsem elhanyagolható szennyező hatá&t fejtenek ki az alsó szakaszon levő üdülők, horgásztanyák, felépítményes stégek tulajdonosai (4. kép). Mindent összevetve, a Ráckevei- (Soroksári) Duna vízminőségi állapota az 1980-as évek óta stagnál. A javításához szükséges intézkedéseket a VII. ötéves tervi vízminőségvédelmi program tartalmazza. kiterjesztése, a tisztább részek megóvása csak igen komoly áldozatok árán lehetséges. A fürdésre alkalmas vízminőségnek a fővárosi szakaszon való biztosítása a jövőben sem látszik elérhetőnek, hiszen az R(S)D a tápvizet — s ezzel együtt alapterhelését — továbbra is a Dunából kapja. A VÍZIG intézkedései alapján került sor az R(S)D2. kép. Helyszíni vízminőség-vizsgálat A kecskeméti kommunális szennyvízhasznosító telep és fejlesztése DR. TÖTH LÁSZLÓ Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz, Kecskemét A főhatóságok 1961-ben pályázatot írtak ki Kecskemét nagyságrendű városok kommunális szennyvizeinek tisztítására. A beérkezett pályázatok kisebb része mesterséges, a nagyobb része természetes biológiai tisztítási megoldást javasolt. A kivitel során ez utóbbi valósult meg (1. ábra). A kecskeméti kommunális szennyvíztisztítás programtervét 1968. május 29-én fogadták el. Az I. ütem 1969—71. között valósult meg, 1972-ben próbaüzemet tartottak, 1973-tól folyamatosan üzemel. A II. ütem az eredeti beruházási program szerint 1971—75. között épült meg, 1976-tól folyamatosan üzemel. A III. ütem — kedvező módosítások, bővítések elfogadásával — 1985—87-ben valósult meg. Egyidejűleg elkészült a nyomásközpont rekonstrukciója, és az öntözőberendezések korszerűsítése, összességében 844 ha (ebből szántó 761 ha, erdő 76 ha, szűrőmező 7 ha) mezőgazdasági területen, amelynek szennyvízfogadó képessége 4 730 000 m

3/ év (2. ábra). Ezzel az országban területileg legnagyobb, műszaki berendezéseivel a legkorszerűbb, elrendezettségével Európában is egyetlen. A létesítmény célja: — annak megakadályozása, hogy a városban keletkező szennyvizek tisztítás nélkül a természetes vízfolyásokba jussanak, azokat szennyezzék, — előzetesen mechanikailag tisztított szennyvizet, mint víz- és tápanyagforrást a növények révén újrahasznosítsuk, 4. kép. Üdülők, horgásztanyák, stégek szennyező hatása 30