Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Tóth László: A kecskeméti kommunális szennyvíztisztító telep és fejlesztése

esäztetö szántóföldi .öntözés Oi alagcsövezett szürömezi 1. ábra. A Kecskemét városi szennyvizeihelyező és -hasznosító rendszer modellje — a szennyvíz tisztítását, ezáltal a szennyvíz elhelyezését a lehetőségekhez képest gazdaságosan tegyük. A létesítményt rendszernek nevezzük egyrészt azért, mert a megoldás több, egymáshoz szervesen kapcsolódó részből tevődik össze, vagyis rendszert képez, másrészt, mert a szennyvíz elhelyezésére, anyagainak lebontására és egyben hasznosítására egy természetes ökológiai rendszerben kerül sor, amelynek legfőbb tagjai a talaj és a növények. A rendszer főbb részei: — mechanikai szennyvíztisztító telep, — felszín alatti nyomócsőhálózat a szivattyúközponttal, 1 Sz- 2 K 2. ábra. Kecskemét városi szenyvízhasznosító és -elhelyező telep 1. Szennyvfzöntöző telep szociális épület, 2. Kecskeméti öntözőtelep, 3. I. és II. sz. tározó, 4. Szántóföldi szennyvfzöntöző telep, 5. Biztonsági nyárfás és szűrőmező — átmeneti és tisztavizes tározók, — szántóföldi öntözőtelep (hasznosítás), — mélyárkos nyárfaültetvény (elhelyezés és hasznosítás), — szűrőmező (elhelyezés), 3 átemelő szivattyúállás az elvezető csatornahálózaton, — szociális és kiszolgáló létesítmények. Működési elv: A városi csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek először a mechanikai szennyvíztisztító telepre kerülnek (rács, homokfogó, ülepítő medencék) előtisztításra. A telepről nyomással a felszín alatti két 300 0 a. c. csővezetéken az átmeneti tározóba (április—október), (majd külön emeléssel az öntözőtelepre), illetve közvetlenül a biztonsági nyárfaültetvényre vagy a szűrőmezőre (november—március juttatják a 16 000— 18 000 m

3/d szennyvizet, a mindenkori igények, lehetőségek szerint. A nyomásközpont 290 l/s teljesítményű (2 db TVG— 90, 2 db TVG—45, 1 db VTA alapszivattyúk), stabil, zárt építményként létesült. A rekonstrukcióval (1986— 87) a földszín alatti zárt térbe 5 db VOGEL 104 PV—4 típusú szivattyút N=75 kW (Q:40 l/s, H:110 m), amelyekből 2 db változtatható fordulatú, valamint 1 db VOGEL 103 PV—7 típusú N=45 kW (Q:10 l/s, H:110 m) szivattyút építettek be. A meglevő szívó-, és a lehetőségekhez igazodó nyomó oldali vezetékek, a szívóoldalon alkalmazott tolózár, a nyomóoldalon beépített elektromechanikus hajtású csapózár (pillangószelep) és a membrános tolószerkezet mérete és elhelyezése célszerű. Két vízhozammérő berendezés van, egyik a szívóoldalon Danfoss EMUF ultrahangos áramlásmérő, a nyomóoldalon Fischer—

Porter COP A—X indukciós vizhozammérő. Vezérlés kézi üzemeltetése egyszerű, az alkalmazott jelzések egyértelműek. Az automatikus üzemeltetes eszközeiként a jelenlegi korszerű „Mitsubishi" gyártmányú, programozható központi logikai egységek és frekvenciaváltozáson alapuló szivattyúfordulat-szabályozó műszerek szolgálnak. Vezérlő paraméter a vízhozam, kiegészítő paraméter a nyomás, valamint a biztonsági egységek vezérlőjelei. Az elsőnek induló alap (ún. felező) szivattyúnyomásról vezérelt, a többi szivattyú kiés bekapcsolása vízhozamról történik. A biztonsági egységek vezérlőjelei részben csak jelzésként szerepelnek (pl. a nyomásminimum), részben a szivattyúüzembe is beavatkoznak (pl. hőszintérzékelők, nyomásmaximum, metán érzékelő). A nyomásközpontból kiinduló csőhálózat biztosítja a szennyvíz szétosztását a szántóföldi területeken. A korábban (1971—75) megépült I—II. ütem (382 ha) ac31