Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Oswaldné Bárány Irén: Kezdeményezések a fúrt kutak nyilvántartására az Országos Földtani Adattárban található dokumentumok alapján

A javítás után a csatorna teljesen vízzáróvá vált, a csatorna körüli üregek kitöltődtek s a csatorna állékonysága nagymértékben megnőtt. Bécsben 40 cm belméretű, talajvízben levő csatornát javítottunk meg, amelynél több helyen 0,5—1,0 m

2-nyi felületen a cső fala teljesen hiányzott. A Bécs melletti Korneuburgban pedig 100 cm belméretű csatornát javítottunk meg, amelynél a nagy terhelés és a szakszerűtlen kivitelezés következtében az előregyártott betoncsövek alul, felül és két oldalt végig repedtek voltak, ezáltal a kör alak oválissá vált. A repedések nagysága helyenként a 3—5 cm-t is elérte. Ez a csatornaszakasz 7 m mélyen és 3 m magas talajvízben van. A javítás előtt a lezárt és víztelenített szakasz 10—15 perc alatt ismét megtelt talajvízzel. A javítást követően az átvevő osztrák műszaki bizottság teljesen száraz és vízzáró csatornát vett át tőlünk. Szczecinben és Czestochowában olyan csatornákat javítottunk meg, amelyek több km hosszúságban villamossínek alatt húzódnak, s a javítás előtt szinte teljes hosszúságukban hossz- és keresztirányban repedtek voltak. A Bielsko-Bialában megjavított 40—50—60 cm beiméretű csatorna több mint 3 km hosszban egy patak partján halad, ahol a patak folyási szintje magasabban van a csatorna folyási szintjénél. A patak vize a hibahelyeken keresztül akadálytalanul bejutott a csatornába és éjjel-nappal nagy túlterhelést okozott. A javítás után az infiltráció teljesen megszűnt. Varsóban, Gdanskban, Koninban, Lublinban, Lódzban, Pietrkowban, Kaliszban és Elblagban a többi között nem mászható méretű és 80/110 cm belméretű, téglából épített tojásszelvényű csatornákat javítottunk, amelyek a felszín alatt 5—6 m mélységben vannak, s amelyek a javítás előtt a nagyfokú exfiltráció miatt sorozatos

1 burkolatbeszakadásokat, épületkárosodásokat okoztak. Siedlicében és Lowiczban talajvízben és folyós homokban levő csatornát javítottunk meg. A javítás előtti hiányosságra jellemző, hogy egyes hibahelyeken több m

3 folyós homok került a talajvízzel együtt a csatornába s a burkolat alatt m

3-es üregek keletkeztek. Krakkóban a többi között megjavítottuk a Fő téren a híres műemlék Posztócsarnok körüli csatornákat is, mivel az épület a csatorna hibásodása következtében megsüllyedt és a falán repedések keletkeztek. Hamburgban 50 cm belméretű, a felszín alatt 7 m mélységben és finom homokban levő csatornát kellett megjavítanunk, amelynél az illesztési hibahelyeken karvastagságú sugárban ömlött be a talajvíz, amely a csatorna fölött 4 m magasan állt. Munkáink során nemcsak a javítást végezzük el, hanem szükség szerint az előzetes diagnosztikai vizsgálatokat, a javításhoz szükséges műszaki terveket és a javítás utáni szakági csatorna helyszínrajzokat is elkészítjük. Ezekhez és a szükséges fejlesztési munkákhoz megfelelő felszerelésekkel, korszerű kémiai teleppel, fejlesztő laboratóriummal, valamint magasan képzett mélyépítési, közműves-, és vegyészmérnökökkel, geodétákkal, technikusokkal és szakmunkásokkal rendelkezünk. Kezdeményezések a fúrt kutak nyilvántartására az Országos Földtani Adattárban található dokumentumok alapján OSWALDNÉ BÄRÄNY IRÉN Magyar Állami Földtani Intézet Az 1989. évben 120 éves Magyar Állami Földtani Intézet Dokumentációs Főosztálya keretében működő Országos Földtani Adattár (a továbbiakban Adattár) évtizedekre visszamenően gyűjti és rendszerezi a hazai földtani és vízföldtani kutatások kézírásos dokumentumait. E dokumentumok között tallózva, a jelen tanulmányban a fúrt kutak nyilvántartására vonatkozó kezdeti törekvéseket, illetve kezdeményezéseket vázoljuk. A feljegyzések szerint Ugodon „1825-ben Bardio francia vízgépész által ártézi kút nyittatott meg, melyből 10 első perc alatt 2 akónyi jegectiszta, italul használt savanyú víz szökik fel". Tudomásunk szerint ez az ugodi kút volt az első vízkutató fúrás Magyarországon. Az Adattárban található feljegyzések szerint ezt a kutat 1934 nyarán. Mazalán Pál vállalkozó kitisztította, kibontotta, szelvényét pedig László Gábor írta le. A kút mélysége kb. 14 m. Az artézi kutak fúrásának nagy előretörése Zsígmondy Vilmos, majd 1876-tól Zsigmondy Béla nevéhez fűződik. Az első fúrást 1865-ben mélyítette Zsigmondy Vilmos Harkányban (34,77 m). 1880-ig 19 kutat létesítettek 2 263,43 m összmélységben. Az 1866. évi harkányi fúrás (37,77 m) eredeti rajzolt, színes szelvényét, melyet láthatunk az Adattárban, Zsigmondy Gusztáv mérnök rajzolta. Ugyanitt a fúrás német nyelvű napi jelentését is tanulmányozhatjuk. 1867. július 18—1870. április 25. között Alcsúton mélyített 184,38 m mélységű fúrást, melynek eredeti fúrási naplója és színezett németnyelvű szelvénye is megtalálható az Adattárban. Ugyanitt másolatban olvashatjuk a kút MÁV által 1886. X. 13-án végzett vízelemzésének eredményét. 1868. XI. 15.—1878. I. 22. között a Városligetben mélyített fúrásra vonatkozó „Jegyzetek a fúrónaplóhoz 1877. XII. 1.—1878. V. 19-ig" feliratú dokumentum megtalálható a gyűjteményünkben. „... a 80-as évek elején megindul az Alföld egyéb részein is az artézi kútfúrás. Találkozik lassanként itt is, ott is, értelmes iparos, tó fúrni kezd." Az 1880-as évek vége felé „Csakhamar gombamódra felszaporodott a vállalkozók száma: falusi lakatos, uradalmi cséplőgépészek, sőt egyszerű földmívesek is ráadták magukat az ártézi kútfúrásra" írja Halaváts Gyula. Az 1885ben megjelent vízjogi törvény, majd az 1892. évi F. M. rendelet után egyre több megkeresés érkezett a Földtani Intézethez szakértői munkájuk igénybevételére. Böckh János 1892. évi igazgatói jelentésében írja: „bizonyos nyilvántartás mind jobban nélkülözhetetlen szükségnek bizonyul: ez ügy továbbra nem halasztható", mert csak így lehetséges az intézethez érkezett nagyszámú megkeresésre „kellő számú megfigyelési pontok adatai" alapján biztosabb szakértői véleményt adni. Az Intézet — hogy az artézi kutakról az adatokat össze tudja gyűjteni — kérdőíveket küldött a megyei hivataloknak, melyek kérdései: 1. A hely pontos megjelölése, ahol a fúrólyuk lemélyíttetett. 2. Mikor fúratott? 3. Ki fúrta? 4. Minő átmérővel lőn fúrva? 5. Minő mély a fúrólyuk? 6. Mennyi vizet szolgáltat? 7. Mennyi a víz hőfoka? 8. Ha a kút nem ád felszálló vizet (fúrtkút), minő mélyen áll a víz tükre a felszín alatt? 9. Ha a fúrás eredménytelen lett, mi annak az oka? 10. Nem tapasztalták-e azt, hogy a kiömlő víz mennyisége újabban fogyott? 11. Ha igen, mióta? s minő arányban? (Pécs, B. 9.) A fúrások összegyűjtéséhez használták fel és így gyűjteményünkben megtalálható Szeged szabad királyi város 1886. évi, 1:10 000-es méretarányú átnézeti térképe. 8