Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pásztó Péter: Kémiai folyamatok a vízgazdálkodásban

Az addig lefúrt artézi kutak adatait kérő levél közül az egyik így szól: „Tekintetes Halaváts Gyula osztálygeológus úrnak a m. kir. földtani intézetnél. Folyó évi október 15-én kelt megkeresése folytán a Békés vármegyében lévő artézi kutakra vonatkozó jelentéseket mellékelten rendelkezésére bocsátom. Gyulán, 1893. deczember 14-én ... alispán." A Földtani Intézetben, hogy mennyire fontos volt a „vízügyekkel való foglalkozás", azt mutatja Böckh János igazgató 1897. február 6-án saját fogalmazásában olvasható (1. a MÁFI Kutatás- és Tudománytörténeti Gyűjteményében, Szontagh T. hagyatékában) utasítása. „Minthogy czélirányosabbnak mutatkozik az egybegyűjtött és megyék szerint rendezett, az artézi kutakra vonatkozó bevallási íveket a levéltárban így együtt-tartani, ezek külön borítékba kötve ezen szám alatt őrizendők a levéltárban..." Ezzel a módszerrel gyűjtötték a későbbi évek után is az adatokat, így elérve azt, hogy minden, egy kútra vonatkozó információ egy helyen legyen. Láthatjuk az ún. borító lapokon, ahol keltezés szerint sorakoznak az adatok mikor, ki volt helyszíni szemlén, mikor milyen tárgyalás volt, vízelemzés eredménye stb. Sőt a régi kutaknál gyakran találkozunk irodalmi utalással is. Az 1903. Évi Jelentésben írja Böckh J. igazgató: „Hazánk területén újabb időben a mesterséges úton való vízbeszerzés oly kiterjedést nyert, hogy nevezetesen az artézi és úgynevezett fúrtkutak valóban gombaszámra szaporodtak." Böckh J. igazgató kérésére a földművelési miniszter „1903. III. 27-én kiadott 13 801/IV. 3. sz. rendeletével valamennyi vármegye alispánját és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterét, az illető kérdőívek megküldése mellett, a szükséges adatok beküldésére..." szólította fel. Az 1903. évben kitöltött kérdőív (Jánosháza, B. 2.) már 14 pontos. A korábbi kérdőív nyolcadik pontját felbontották a következőkre: a vízadó réteg mélysége, nyugalmi szintje a felszín felett vagy felszín alatt. A 14. kérdés pedig: „Van-e a fúrásról napló, szelvényrajz vagy föld- és kőzetpróba-gyűjtemény?" Egy 1903. évi alispáni körlevelet így fogalmaztak meg: „Polgármester és községi Elöljárók! A m. kir. földművelésügyi miniszter úr az 1903-ik évig létesített ártézi és fúrt kutak térképét s ezeknek szakszerű, lehetőségig részletes hidrogeológiai magyarázó leírását a m. kir. földtani intézet által legközelebbi időben egybeállíttatni és kiadni szándékozván, felhívom, hogy az ide csatolt kérdőíveket pontosan töltse ki s a f. é. május 15-ig terjessze hozzám be. Gyulán, 1903. április 18. ... alispán" Az Intézet azon törekvését, hogy a fúrt kutakból egyre megbízhatóbb fúrási minták, adatok érkezzenek, bizonyítja, hogy ifj. Lóczy Lajos igazgató szorgalmazására megjelent a 23 963/1933. sz. rendelet. Ez már határozottan kimondja, hogy minden artézi kút fúrásához az Intézet véleményét ki kell kérni. Az ekkor megszerkesztett kérdőív (Celldömölk, B. 19.) már 27 pontban sorolja fel a fúrásra vonatkozó kérdéseket. A 25. pont: „megküldte-e a folyamodó a F. M. 23 963/1933. V. A. sz. rendeletnek előírásai értelmében a kút fúrási naplóját, szelvényrajzát és fúrási mintáit a Földtani Intézetnek?" A fúrási minták beküldésére az Intézet előre nyomtatott levelezőlapot rendszeresített, az alábbi szöveggel: „A m. kir. Földtani Intézet tekintetes Igazgatóságának, Budapest, VII., Stefánia út 14. sz. Tekintetes Igazgatóság! Hivatkozással a 23 963/1933. V. A. sz. F. M. körrendeletre bejelentem, hogy ... megye ... község(város) bel. kül. területének ... helyén ... részére ... kezdő átmérővel egy kb. ... mélyre tervezett fúrás f. é. ... hó ... -n megkezdődik. A rétegminták megküldéséhez kérek mintegy ... darab mintazacskót alábbi címemre küldeni. ,.. 19 ... hó ... -n. Név: ... Postacím: ..." A fúrás mintaanyagának megküldéséről pl. 1929-ben Prónai Sándor „Munkanapló és talajmintajegyzék"-et küld. (Sellye, B. 2.), 1934-ben Misán János kútfúrómester a „furatból a földi mintát" postára adta (Hidas, K. 4.) vagy Bagi és Tsa kútfúrók „Rétegjegyzék"-et küldenek, aminek a fejlécén már nyugalmi víz, vízhozam, víz hőfoka rovat is szerepel (Kaba, 1934. év.). A MÁV által az 1912. évben kiadott kérdőíven még a következő választ is olvashatjuk: „A tényleges fúrásra fordított idő alapulvétele mellett a fúrás átlag 1,7 méterrel haladt előre egy nap alatt. A fúrás került szerszámok nélkül összesen 3 428 Kor 30 fillér és folyóméterenként 89 Kor 06 fillér" (Szombathely, B. 10.). A kiadott kérdőívekre a választ az alispáni hivatal, körjegyzőség vagy község küldte, melyen a hivatalok pecsétjeit is láthatjuk. Az érdekességekhez tartozik, hogy annak idején a hidak pilléreinél mélyített fúrások rajzait, leírásait is itt gyűjtötték. Pl. a budapesti hidak közül az Erzsébet híd 1902. évi, a Lánchíd 1914. évi és az Árpád híd 1916., 1937. és 1941. évi fúrásai. * • * Az Adattár a vízkutató fúrásokról is ún. mélyfúrási kataszteri kartont tölt ki, ami az olvasóteremben nyer elhelyezést, a más célú fúrásoktól elkülöm'tve. A karton a közelebbi helymegjelölésen kívül tartalmazza a fúrásban harántolt rétegek földtani korát és a mintaanyagon végzett vizsigálatokra való utalást. Minden vízkataszterben levő fúrásról még abban az esetben is tanulmányozható a karton, ha annak dokumentációja nincs az Adattár birtokában. Az Adattár vízfúrási dokumentáció gyűjteményében találhatók még olyan eredeti, régi dokumentumok is, melyek a Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Kataszterében sem szerepelnek. Kémiai folyamatok a vízgazdálkodásban DR. PÁSZTÓ PÉTER Vízgazdálkodási Intézet Bevezetés A vizekben, valamint a víz- és szennyvíztisztításban végbemenő kémiai folyamatok a sztöchiometria alapján mennek végbe. Ez a sztöchiometriai megközelítés azonban sok esetben túlzottan leegyszerűsíti a kémiai folyamatok közben végbemenő változásokat. Ilyen esetekben az ún. egyensúlyi vagy kinetikai modelleket kell alkalmaznunk, hogy az adott környezeti tényezők mellett az egyes kémiai rendszerek várható módosulásait tervezhessük. Különösen érvényes ez a természetes felszíni vizek komplex rendszereiben. 1. A természetes vizek kémiai összetételének kialakulása a víz természeti körforgása során A fizikai változások eredményeképpen a csapadékvíz már a légkörben széndioxiddal, oxigénnel, majd emberi tevékenységből eredő nitrogén- és kéntartalmú gázokkal lép kölcsönhatásba. A felszínen és a felszín közelében alakul ki az ún. édesvíz, amelynek összetétele a kőzetalkotó ásványok és a légköri széndioxid kölcsönhatásának eredménye. Mind a talajvízben, mind a felszíni vízben minden újabb kémiai behatás egy újabb cserebomlást eredményez, amely egy vi9