Hidrológiai tájékoztató, 1989
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Obert Ferenc-dr. Vasas Ferenc-dr. Vasasné Galambosi Ágnes: Úszó vízinövényzet a Körösökön
nyomócsövekből áll, körvezeték rendszerű, 144 m-ként elosztó hidránsokkal. A III. ütem (360 ha) már korszerű, nagy nyomású (15 bár), PVC anyagú nyomócsővezetékkel épült (1986—87), 94 m-ként hidránsokkal, szükséges műtárgyakkal. A vízszükséglet zavartalan kielégítésére — kisebb részként ülepítési feladattal —, 60 000 m 3 befogadó képességű az ún. „átmeneti I. sz. tározótó" szolgál. A talajon átszűrődő, megtisztított vizet az ún. „II. sz. tisztavizes tározótó" fogadja, melynek 30 000 m 3 a maximális kapacitása. Üzemeltetése a biztonsági erdőhöz, szűrőmezőhöz kapcsolódik, vízfölöslegét az I. sz. átemelő szivattyú továbbítja. A szántóföldi öntözőtelep a szennyvíz hasznosítását biztosítja, mert a benne található szennyező anyagok a talaj felső szintjébe, mint biológiai aktív rétegbe megkötődnek, növényi tápanyagként hasznosulnak, ezáltal megtisztulnak. A talaj a hulladékoknak, így a szennyezett vizeknek is a legősibb, természetes befogadója, feldolgozója. Nemcsak a szennyező anyagok ártalmatlanná tételét oldjuk meg, hanem lehetőséget teremtünk a benne lévő tápanyagoknak és magának a víznek a hasznosítására. Az esőztető öntözésre berendezett szántóterületen tömegtakarmány-termesztés valósult meg, de a szorítóbb gazdasági körülmények termelési szerkezetváltozást szükségeltek. Jelenleg a szántóterületnek 51%-án hibridkukorica-, 14%-án búza-, 8%-áin napraforgó vetőmagtermesztés van, kisebb területen (27%) egyéb növényeket termelnek. A jövőben újabb növények (pl. szója) termesztése is várható. A nagy termelési értékű, így nagyobb jövedelmet ígérő vetőmagkultúrák termesztése indokolt. A szigorú humánegészségügyi korlátozás miatt ily módon küszöbölhető ki legjobban, a szennyvíz és a humán tápláléklánc közötti közvetlen kapcsolat. A talaj terhelhetősége alapján 2400 m 3/ha vízhasznosítás érhető el, amely (730 ha-on) évente 1 752 000 m : i. Az elavultság és egyéb okok miatt lecserélődtek a különféle típusú, sok kézimunkát igénylő öntözőberendezések. A tsz bekapcsolódott a BAUER-programba, amelynek révén 5 db RAIN—STAR 125—450 HT, 9 db RAIN—STAR 125—220 HT, dobra csévélhető tömlős, végszórófejes, félautomata öntözőgépet vásárolt. A biztonsági nyárfaerdő 76 ha területen, azbeszt cement csőhálózattal, és mélyárkos gyűjtőrendszerrel, I—214-es olasznyár csemetékkel, 1971-ben. létesült. Változatos a termőhelye, ezért a legjobb faállomány a közepes rétegmagasságú részeken található, ahol a szintkülönbség kicsi, az elosztóárkok vízelborítása a legegyenletesebb. A 14,4 m-es ároktávolságokon belül 3 sorban, 3,5 m sor- és 4 m tőtávolsággal 520 db/ha csemetét telepítettek, amely két ritkítás elvégzése után megfeleződött. A többször végzett fatermesztési, egészségügyi vizsgálatok szerint, a szennyvízöntözés hatására károsodás nesm volt. A termés várhatóan kb. 400 m 3/ ha hasznos rönk. Az öntözés zömmel télen történik, mert az év kilenc hónapjában a szántóterületen használják fel a szennyvizet, pedig ennek produktív hatása a vegetációs időben jobban érvényesülhetne, a párologtató vegetatív részek az elhelyezést is segíthetnék. Az itt elhelyezett szennyvíz mennyisége 2 210 000 m 3/év. A szűrőmező 7 ha területen, jó vízáteresztő képességű homokdombon épült, terfil borítású, réselt műanyag csövekkel. Öt szektorban, a rétegvonalak irányában vízvisszatartó gátakkal határolt kalitkák, a legfelső beton műtárgyból kapja a szennyvizet, amely szintről szintre haladva, egyenletes terhelést biztosít. A rendszernek ez a végső, biztonsági tartozéka, mert főleg olyan időszakokban üzemel, amikor sem a szántó-, sem az erdőterület nem üzemelhet. A tervek szerint 1 190 000 m 3/év a fogadóképessége, amelynél már többet is fogadott, minden károsodás nélkül. A kutatások a rendszer létrehozása előtt már 1967től öntözetlen körülmények között elkezdődtek, párhuzamosan a pesterzsébeti szennyvíztisztító telepen végzett — öntözött — folyamatos munkákkal. Az OVH jóváhagyásával és finanszírozásával a VITUKI által kidolgozott módszerek, ellenőrzések mellett két évtizeden keresztül kiterjedt vizsgálatok folytak. Céljuk az volt, hogy az eredmények komplex értékelésével választ kapjunk a rendszer működésének hatékonyságáról, gazdaságosságáról és a környezetre gyakorolt hatásáról, amelyekben 12 intézet, egyetem és hatóság fejtette ki tevékenységét. Jelenleg a MÉM támogatásával, a K-fF pályázati renszer G—9 témájában folytatódnak a kísérletek. A kutatási anyag olyan terjedelmes, hogy itt csak címszavakban ismertetem; teljes dokumentációja a VITUKI könyvtárában megtalálható, tanulmányozható, természetesen a telepen is felvilágosítás kapható: — vízmennyiségi, vízháztartási, meteorológiai, vízminőségi, mikrobiológiai, talaj-, agrotechnikai, növénytermesztési, gazdaságossági, tulajdonjogi és szervezeti kísérletek, kutatások, elemzések, értékelések. — Külön kiemelem a liziméteres komplex kutatásokat, azok fontosságát, egyedisége, messzemenő következtetéseket biztosító eredményessége miatt. összefoglalva megállapítható, hogy a rendszer 15 éves tényleges nagyüzemi tapasztalatai és az ez alatt végzett ellenőrző, kutatási eredmények alapján beváltotta a reményeket és biztosította a reá bízott, sok vitát kiváltó nehéz, úttörő munkáját. Bebizonyította, hogy a hármas komplex rendszer alkalmas a hasonló lehetőségű települések szennyvizének egész éves fogadására, elhelyezésére, tisztítására, és annak meghatározó részének hasznosítására, gazdaságos, környezetkímélő, folyamatos üzemelésére. A szakszerűen, kellő gondossággal üzemeltetett rendszer a környezetre veszélyt nem jelent, ugyanakkor a szennyvíz kezelése — a műtárgyas tisztítókkal szemben —, jelentősen kisebb ráfordításokkal megoldható. Emellett a talaj, a környezet és a növénytermesztés minőségében egyenletesen emelkedő javulás tapasztalható. Mindezek alapján a természetes biológiai szennyvíztisztítás további fejlődése várható. Űszó vízinövényzet a Körösökön OBERT FERENC—DR. VASAS FERENC—DR. VASASNÉ GALAMBOSI AGNES Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula 1. Bevezetés A Körösvölgy a vízszabályozások következtében hazánk egyik legbonyolultabb, leginkább mesterséges vízrendszerévé vált. A folyókat teljes hosszában gátak közé szorították. A belvizek levezetését az elhagyott folyómedrekben kialakított igen sűrű, szövevényes csatornahálózat szolgálja. A vízigényeket csak jelentős vízátvezetésekkel, duzzasztóművekkel, kettőshasznosítású csatornákkal és szivattyúzással lehet kielégíteni. A Körös-rendszerben paradoxon, hogy a vizek „felfelé" folynak. Jellemző a vegetációs időszakban az állóvízi jelleg. A következőkben az úszó növényi tömegprodukció keletkezésének okait elemezve, a Hortobágy—Berettyó főcsatorna példáján mutatjuk be a jelenséget és befolyásolásának lehetőségeit. 32
