Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szentirmai István: Komárom megye vízföldtani tárgyú kutatási jelentései az Országos Földtani Adattárban

Komárom megye vízföldtani tárgyú kutatási jelentései az Országos Földtani Adattárban DR. SZENTIRMAI ISTVÁN Magyar Állami Földtani Intézet A Magyar Állami Földtani Intézetben a Dokumentációs Főosztály keretében működő Országos Földtani Adattár sokirányú tevékenységet folytat. Alaptevékenysége elsősorban az ország területére vonatkozó földtani adatokat hordozó dokumentumok gyűjtése — rendszerezése — tárolása és a szakmai közönség számára hozzáférhetővé tétele. Az Adattár a munkájával kapcsolatos szemlélet változásából, korszerűsödéséből következően [5, 6, 7] feladatának tartja a gyűjtött anyag különböző szempontú feldolgozását és a szakmai közönség elé tárását a jobb tájékoztatás érdekében. Ez a szándék vezérelte a jelen tanulmány elkészítését is. Az Adattárban — bár gyűjtőköre országos — nem található meg minden a különböző tervező- vagy kutatóintézetek, vállalatok által készített kutatási jelentés, de a fellelhetők is bizonyos tájékoztatást adnak egy-egy terület — esetünkben — vízföldtani vonásairól. Tudott dolog, hogy bármilyen célú földtani kutatómunka több-kevesebb vízföldtani értékelést is tartalmaz a vizsgált területre. E tanulmány keretében azonban csupán a kifejezetten vízföldtani tárgyú jelentésekkel, szakvéleményekkel foglalkozunk. A víznek életünkben betöltött szerepét nem lehet túlbecsülni. Ezért minden egyes, csak morzsányi vízföldtani adat is jelentős akár a vízszerzés, vízellátás, vízhasznosítás; akár a víz elleni védekezés szempontjából. Valamely terület Vízföldtani megítélése földtani felépítésében gyökerezik. Komárom megye területén a fel1. ábra. Az Országos Földtani Adattár Komárom megye területét érintő vízföldtani témájú jelentéseinek tárgy és darabszám szerinti megoszlása l. Vízkémia; 2. Vízellátás; 3. Vízhasznosítás; 4. Vízvédelem (bányavíz); 5. Vízföldtani céltérképezés, kutatás; 6. Altalános színen és a felszín alatt található kőzetek a földtörténet középkorától a jelenkorig tartóan képződtek [1, 2, 3, 4], Túlnyomóan üledékes — törmelékes és karbonátos — kőzetek, de a Visegrádi-hegységben a vulkánitok is megtalálhatók. A felszínt borító fiatal üledékekben, illetve a vízfolyások teraszképződményeiben a talajvíz tárolódik. A mélyebben települő üledékekben rétegvizet találhatunk. A felszínre bukkanó és a medencealjzatot alkotó mezozóos alaphegység karbonátos (mészkő és dolomit) kőzetei karsztvizet tárolnak. Mindezek mellett a vízföldtani viszonyok általános megítélésénél, vagy egy-egy konkrét vízellátási feladat megoldásakor a felszíni vizekkel ls számolni kell. A felszíni vizek közül a legjelentősebb a Duna. Belé ömlenek a kisebb vízfolyások és hatáskörzetében a talajvíz, de esetenként a rétegvíz, sőt a karsztvíz menynyiségének (járásának) befolyásolója is. Az Adattárban található, Komárom megye területét érintő 83 db vízföldtani tárgyú jelentés áttekintéséből kitűnik, hogy a felszíni és a felszín alatti vizeknek a vízellátás, vízszerzés és a víz elleni védekezés szempontjából nagy szerepe van. A tanulmányozott és értékelt jelentéseket tartalmuk/ céljuk szerint csoportosíthatjuk. A következőkben' e csoportosítás szerint (1. ábra) ismertetjük azokat. Esetenként egy-egy érdeklődésre számot tartót külön is kiemelve. A számba vett jelentéseket a jelen tanulmány irodalomjegyzékében tételesen nem soroljuk fel, de ha hivatkozunk rájuk, a szövegben feltüntetjük adattári számukat. Vannak a jelentések között olyanok, amelyek nagyobb terület vízföldtani viszonyait tárgyalják, ezeket általános témájúaknak mondjuk. Más jelentések egy-egy kisebb terület, ipari vagy mezőgazdasági üzem, település vízellátási, vízhasznosítási kérdésének megoldásával, vagy a Komárom megye iparára oly jellemző barnakőszén-bányászat vízvédelmi problémáinak megoldásával foglalkoznak. Ezek egy-egy bányaüzem területére fordítják figyelmüket, vagy egy-egy barnakőszén „medence" egészére. Területi elhelyezkedésükről a 2. ábrán közölt térképvázlat tájékoztat. Ezen feltüntettük a felszínre bukkanó karsztvíz tározó mezozóos alaphegységet, valamint a megye területére eső három jelentős barnakőszén-területet: az Oroszlány-pusztavámit, amelynek nagyobbik része található a megye területén, a tatabányait és a Dorog-tokodit (egyes jelentésekben esztergomi). Az adattári számok mellett jelekkel utalunk a jelentés tárgyára. Más esetben a térképre rajzolt jelhez nyilaztuk az adattári számot, így próbálván utalni arra, hogy a jelentés nagyobb terület vízföldtani vizsgálatával foglalkozik. A térképre felírt adattári számok sűrűsödéséből kitűnik, hogy a vízföldtani kutatások a bányaterületéken folytak nagyobb számban. Az első vízkérdéssel foglalkozó jelentés Tokodon kelt 1884-ben. A tokodi Űj-aknában történt vízbetöréssel kapcsolatban mért vízállás-sor, amelyből kitűnik, hogy az aknát csaknem egy éves mentési munka után valószínűleg feladták (adattári száma: E.IV.12). Már a múlt század végén is nagyban foglalkoztatta a vízveszély az akkori bányaművelőket, s jeles szakértők véleményét kérték ki e tárgyban. Ezzel foglalkozik Böckh J. 1898-as „A tokodi vízkérdés" c. német nyelvű tanulmánya (E.IV.16). A vízveszély elhárításának vizsgálata, leküzdésének, megelőzésének módja napjainkig foglalkoztatja a megyében található barnakőszén ^területek bányászait. Egy 1931-es jelentés a Dorog—tokodi terület Erzsébet III. aknában történt vízbetörés megszüntetésére végzett cementálási munkálatokat ismerteti (E.IV.22). Vitális I. tollából 1943-ban, 21