Hidrológiai tájékoztató, 1989
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szentirmai István: Komárom megye vízföldtani tárgyú kutatási jelentései az Országos Földtani Adattárban
I T 6482^ T 6584^ r6597a Almásfüzitő T 6 372 A. Viz 46 T3318 T5642 T6416 a T 12 187 •A.r 12 339 Nagykjmánd V íz 3,0T 13 48 0 M llgmandi"kfseruviz telep /Gyermely m 9 006J ~~\ Vlz 210,T12626, T13058, T 13076a TSzén 143, 151,152,153,187; Ceof: 242, 1T 986, T 5 710\ T10169, T11132, T13 045^V V 9 906 T 11 087 T13 044 T13 065 T13 069. 2. ábra. A vízföldtani témájú jelentések földrajzi elhelyezkedése Komárom megyében 1. Vízvédelem (bányavíz); 2. Talajvíz-térképezés, -kutatás; 3. színi elterjedése; 9. Művelés alatt álló vagy műre érdemes Felszíni vízhasznosítás; 4. Vízellátás; 5. öntözés; 6. Vízkémia; barnakőszén-területek 7. Karsztkutatás (barlang); 8. A karbonátos alaphegység felVitális S.-tói 1944-ben kelt jelentés és javaslat a Dorog—tokodi bányászat vízkérdéséről (E.VII.22, E.VII.32). A tatabányai barnakőszén-terület vízföldtani viszonyaival foglalkozó jelentések közül kiemelhetjük a „... Síkvölgyi-akna 25 m 3/min karsztvízbetörés elcementálása" (Szén 143) c. jelentést. Az egész területre terjedően Willems T. „A tatabányai kősaénmedence hidrogeológiai viszonyai és a vízveszély elleni védekezés" (Szén 187) jelentését említhetjük. A legkevésbé vízveszélyes az oroszlányi terület. Bányavízzel kapcsolatban az Adattárban Vadász E. „Az oroszlányi lejtősakna vízfakasztása" (T 9906) c. 1940ben kelt jelentését találjuk. Oroszlány környékéről inkább a bányaüzemek és a város vízellátásával kapcsolatos tanulmányok találhatók. Több bányaüzem vízellátásának megoldásával foglalkoznak Galli L., Zoller J. és Vitális Gy. jelentései (T 11087, T 13044, T 13049, T 13065, T 13069, T 13077). Regionális keretben tárgyalja a város vízellátásának kérdését Zoller J.—Vitális Gy. „Oroszlány város távlati vízellátása. Az Általér bányavizei. A tatai források felhasználása a vízellátásban" (T 13079) c. jelentés. Tatabánya vízellátásával foglalkozó munkák Ferencz K.-tól (Víz 210), Kessler H.-tői (T 12 626) és Vitális Gy.-tői (T 13058) találhatók. Néhány község vízellátási gondjának megoldását célzó munkákat is találunk (2. ábra). A szerzők a földtani felépítéstől függően mélyfúrású vagy talajvízkutakból való megoldást javasolnak. A bányászat víz elleni védekezése jelentős hatással van a terület vízháztartására. Tata nevezetes forrásaival kapcsolatos gonddal több szakértői vélemény is foglalkozik. Az egyik Gerber P. „Melegvíz feltárás Tata környékén" (T 3318), a másik Vitális S. „Szakvélemény a Fényes-forrásoknál lemélyítendő vízfúrásról" (T 12187) c. munkája. Talaj víz-térképezés is folyt a megye területén, a nyugati országhatártól Esztergomig. Erről a munkáról számol be Egervári K.—Farkas E. (Víz 118) jelentése. Ezek a kutatások megalapozzák a talajvíz hasznosításának vizsgálatát. Ezt célozza a VITUKI által 1962ben készített „Öntözés talajvízkutakból a komáromi és esztergomi öblözetben" c. kutatási jelentés (T 4690). A vízföldtani gyakorlat úgy kívánja, hogy ipari létesítmények, vagy más célú vízhasznosítási munka esetén a felszíni vizek hasznosításának lehetőségét vizsgáljuk először. Szükséges ez azért, mert mesterséges tározótó létesítése mindenképpen beavatkozást jelent a kialakult természeti környezetbe. Az ilyen munkák vízföldtani megalapozása nemcsak a közvetlen tervezést szolgálja, hanem a megépítendő létesítmény hatásvizsgálata is. — Már az 1950-es években felvetődött az akkor Dunai Erőműnek nevezett tározó építésének terve. Az ezzel kapcsolatos vízföldtani felvételi munkákat a MÁFI geológusai végezték. Erről szól „A visegrádi dunai erőművel kapcsolatos 1953. évi vízföldtani felvételek eredményei" c. jelentés (T 2261). E munka keretében az Esztergom—Komárom közötti Dunaszakaszon 817 db talajmechanikai és talajvíz-megfigyelő fúrást mélyítettek, és dolgozták fel adataikat. Már az épülő Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer várható földtani, vízföldtani hatásainak vizsgálatával foglalkozik a T 14077 adattári számú jelentés. A másik nagy vízépítési létesítmény az Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava: a Bokod—oroszlányi tározó. A feltáró-tervező munkákat a MÉLYÉPTERV végezte, a földtani-vízföldtani szakértői vélemények Galli L., Zoller J. és Vitális Gy. tollából származnak. Átfogó jellegük miatt említésre érdemesek a „Hidrológiai szakvélemény az Oroszlányi Erőmű völgyzárógát tervfeladatának elkészítéséhez" (T 13051) és az „Oroszlányi Erőmű völgyzárógát hidrogeológiai és talajmechanikai szakvéleménye. Az oroszlányi völgyzárógát és műtár22
