Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Az úrkúti jura agyag-agyagmárga vízzáró rétegösszlet vízforgalmi szerepe

2. ábra. Szelvényvázlat Űrkúton a 3-as akna és a 70. sz. mélyfúrás között vízzáró, 8. Jura (liász) mangánérctelepes rétegösszlet: vízzáró, 9. Jura (liász) mészkő: főkarsztvfztároló, 10. Törés, 11. Akna, 12. Főszállítóvágat, 13. Tervezett íőszállítóvágat, 14. Fúrás, 15. Vízbetörés 1. Pleisztocén lösz: talajvíztároló, 2. Eocén mészkő: fedővíztároló, 3. Eocén agyag: vízzáró, 4. Kréta mészkő: fedővíz, felső karsztvíz emelet tárolója, 5. Kréta márga és agyag: vízzáró, 6. Jura (liász) márga: vízzáró, 7. Jura (liász) agyag: tonossággal követi a felső karsztvíz emelet vizét tároló középsőkréta requieniás mészkő. Nem bizonyított, de feltehető, hogy ez a kőzettípus a Bakony-hegység peremén esetleg a harmadidőszaki rétegvizekkel kommunikál [1, 6], Előfordult, hogy a bányában az egyébként száraz munkahelyek után a törések mentén előbukkant requieniás mészkő zúzottabb zónájából az 1951. év nyarán 1600 l/min vízbetörést kaptak [17], Ez a „fedővíz" a felső karsztvíz emeletből jött és zavarta a lilás akna főszállítóvágatának kihajtását. A beáramló víz azóta részben elszigetelődött, részben lecsapódott. A requieniás mészkő legnagyobb vastagsága 123 m [5], A mészkőben tárolódó víz utánpótlása a csapadékvízből származik. A mészkő több helyen közvetlenül a felszínről vagy vékonyabb fedőrétegen keresztül kapja a csapadékvíz-utánpótlást. A fedettebb területeken az alsóeocén törmelékes összlet néhány vastagsága felett középsőeocén nummuliteszes mészkövek különféle változatai települnek kb. 0—120 m vastagságban. Ez a kőziettípus karszt, hasadék és rétegvizet tárolhat. Az eocén fedővíz szintje +365 m, tszf. [12, 23]. IRODALOM [1] Alföldi L.: A felszín alatti vízáramlások szerepe a vízkészletek megújulásában. Földtani Kutatás, 29. 4. 1986. 3—9. [2] Böcker T—

Liebe P.—Lorberer A.—Szilágyi G.: A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztárolójában és a kapcsolódó vízrendszerekben bekövetkezett változások. Földtani Kutatás, 29. 4. 1986. 85—90. [3] Darányi F.: Adatok a Bakony-hegység szerkezetéhez. Földtani Közlöny, 96. 3. 1966. 280—291. [4] Cseh—Németh J.: Ürkút és Eplény mangánércterületelnek összehasonlítása. Földtani Közlöny, 97. 1. 1967. 29—38. [5] Csima K.—Mészáros J.: Magyarázó a Bakony-hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Ürkút. A MAFI kiadása. Bp. 1979. 1—77. [6] Erdélyi M.: The influence of hydrogeological factors on the quality of subsurface waters. Hidrológiai Közlöny, 51. 1. 1971. 5—10. [7] Fodor T.-né—

Kleb B.: Magyarország mérnökgeológiai áttekintése. A Magyar Allami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa. Bp. 1986. [8] Földvári A.: A Bakony hegység mangánérctelepei. Földtani Közlöny, 62. 1—12. 1932. 15—40. [9] Fülöp J.: Geology of the Transdanubian Central Mountains. Guide to Excursion 39 C Hungary. International Geology Congress, 23. Prague. MTA, Bp. 1968. [10] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [11] Meinhardt V.: Ajka—Ürkút hidrológiai viszonyai a bányászat szempontjából. Hidrológiai Közlöny, 33. 5—6. 1953. 207—211. [12] Mészáros J.: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Szentgál. A MAFI kiadványa, Bp. 1980. [13] Noszky J.—Sikabonyl L.: Karbonátos mangánüledékek a Bakony hegységben. Földtani Közlöny, 83. 10—12. 1953. 344— 359. [Í4] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. A MAFI kiadványa, Bp. 1962. [15] Schmieder A.—Kesserű Zs.—Juhász J.—

Willems T.— Martos F.: Vlzveszély és vízgazdálkodás a bányászatban. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1975. [16] Síkabonyi L.: Mangánérckutatás az úrkúti és eplényi mangánércbányák területén. A MAFI Évi jelentése az 1952. évről, Bp. 1954. 149—162. [17] Siposs Z.: Adatok az úrkúti III-as akna környékének földtani viszonyaihoz. MAFI Adattár. Mn. 31. Kézirat, Bp. 1951. [18] Siposs Z.: Jelentés az 1951. évi mangánérckutatással kapcsolatos úrkúti kiküldetésről. MAFI Adattár. T.: 4432. Kézirat, Bp. 1951. [19] Szabóné Drubina M.: A bakonyi liász mangántelepek. A MAFI Évkönyve, 49. 4. 1961. 951—957. [20] Szabó Z.: A mangánérc távlati terv végrehajtása, a mélyfúrásos és a bányabeli kutatás adatainak egybevetése. Földtani Közlöny, 109. 3—4. 1979. 459—468. [21] Szádeczky—Kardoss E.: Karsztvíztérkép és preventív védekezés. Hidrológiai Közlöny, 30. 5—6. 1950. 170—174. [22] Vadász E.: A bakonyi mangánképződés. MTA Műszaki Tudományok Osztály Közleményei, V. Bp. 1952. 231—261. [23] Venkovits I.: Ajka—Csingervölgy kőszénbányáinak fedővíz kérdéséhez. A MAFI Évi Jelentése az 1952. évről, Bp. 1954. 195—198. [24] Vitális 1.: Az úrkúti mangánérc. Bányászati és Kohászati Lapok, 68. 20. 1935. 346—358. [25] Vitális Gy.: Veszprém megye és a határos területek vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 60. 6. 1980. 66— 71. 20