Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ferenc Károly: Visszapillantás a büki gyógyfürdő létesítésének előzményeire

fajtája, mégpedig az ábra szerint horizontális légmozgást feltételezve) bizonyos fokig gátolják; b) az uralkodó szélirányra hosszanti tengelyével merőlegesen elhelyezett tározó esetében, az a — a metszetben a párás légréteg vastagsága — megfelelő tározó szélesség megválasztásta révén — ugyancsak egy kívánt mértékre növelhető. 4. A párolgáscsökkentő berendezés használatának időszakos szüneteltetése. Meteorológiai szempontok. Előre kell bocsátani, hogy ez a védekezési mód csakis olyan vidéken alkalmazható, ahol a kérdéses területre vonatkozó szélirány és erősségi idősorok (legalább 5— 10 éviek) rendelkezésre állnak. Vagy, pl. a trópusokon, legalább a száraz és esős évszakok váltása idejéről egyedi, szélsőséges mértékű széladatok ismeretesek. Ezen adatok nélkül nem tudjuk eldönteni a védekezés indokolt voltát, valamint a berendezés használata rövidebb vagy hosszabb szüneteltetésének időtartamát. Fentiek előrebocsátása után, arid vidékekre nézve — egyéni tapasztalataim szerint — a széljárási viszonyok ismerete leginkább a száraz évszak végére, a nedves évszak elejére a legfontosabb. A nagyobb viharok (homokviharok, ún. harmatán szelek) ugyanis mindig az évszakváltás idején a legkritikusabbak. Az esős évszak elejét a sűrű és sötét felhősödésen kívül rendszerint hirtelen keletkező heves homokviharok vezetik be. Konkrét védekezés Minthogy a párolgáscsökkentő rendszerünk előregyártott, a helyszínen összerakható és bármikor szétszedhető, de egy későbbi időpontban újra összerakható kivitelre tervezett konstrukció, a védekezési mód ebből máris önként következik. Á száraz évszak vége felé helyes vízkészlet-gazdálkodás esetén a tározó vize jóformán teljes mértékben felhasználásra kerül. A párolgáscsökkentő berendezés a tározó fenékszintje felett ekkor néhány dm magasan helyezkedik el. Ily módon minden nehézség nélkül szétszedhető a berendezés és megfelelő helyen tárolható. A kritikus (viharos) időszak elmúltával a berendezést újra összeszerelhetjük. Az évszakváltás idején fellépő homokviharok és nagysebességű légörvények idejére tehát a berendezés használatát időszakosan szüneteltetni lehet. Ez az időszak egyben jó alkalom lehet a használat közben megsérült elemek vagy kapcsolatok kijavítására, esetleg végleges kicserélésére. Köszönetnyilvánítás. Végezetül kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor e helyen köszönöm meg a tanulmány felkért lektorának, Vermes György oki. mérnöknek, a kézirat átvizsgálását és a kapcsolatos hasznos tanácsait. IRODALOM [1] Baka, A.—Thoma, F.: Eljárás körtől eltérő görbével határolt sík felület párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének közelítő meghatározása. Hidrológiai Tájékoztató, Bp., 1980. április 8—10. [2] Rao, G. G. S. N.—

Ramana Rao, B. V.—Rama Krishna, Y. S.: Wind regime and evaporative demand as influenced by shelterbelts. Időjárás, 87. 1. 1983. 14—21. [3] Thoma, A. F.: Model Test with Thin Sheets to Reduce Evaporation. Journal of the Irrigation and Drainage Division, ASCE, Vol. 99. No IR2, Proc. Paper 9779, June 1973. 117—131. [4] Thoma, F.: Berendezés folyadékfelület párolgásának csökkentésére. Szabadalmi Leírás, Szolgálati Találmány, No 155, 512. M. N. O. T. H. Bp., 1S69. IX. 01. 1—4. [5] Thoma, F.: Trópusi éghajlaton végzett párolgáscsökkentő kismintakísérletek. Hidrológiai Tájékoztató, 1970. június 77—81. [6] Thoma, F.: Abdeckung für grosse Wasserflächen. Patentschrift No. 284,019. österreichisches Patentamt, Wien, ausgabetag 25. Aug. 1970. 1—4. [7] Thoma, A. F.; Apparatus for reducing evaporation from a liquid surface. Patent Specification No. 1,229,852. The Patent Office, London. Published: 28 Apr. 1971. 1—4. [8] Thoma, F.: Körlemez alatti vízfelület párolgáscsökkentésének kialakulása és fizikai magyarázata. Hidrológiai Tájékoztató, 1980. április 22—24. [9] Thoma, F.: Vízfelületek párolgása és annak csökkentési lehetőségei. BME-i doktori értekezés, Bp., 1981. 1—91. [10] Thoma, F.: A párolgáscsökkentés gazdaságossága. Hidrológiai Tájékoztató, 1986. április 18—20. [11] Thoma, F.: Folyadékfelszín párolgását és a felette lévő levegő relatív páratartalmát, valamint a vízhőmérséklet és a víz oxigéncseréjét szabályozó berendezés. Közzététel mellőzésével elbírált szabadalmi leírás. Bejelentés napja 1985. 10. 28. 1—12. (Lajstromszám: 192.371) [12] Thoma, F.: Párolgástani modellkísérletek. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. november, 33—41. [13] Thoma, F.: Evaporation Reduction wirth Reflective Covers. Discussion. Journal of the Irrigation and Drainage Division, Proceedings of the ASCE, Paper No 10771, Vol. 100. No IR3, September, 1974. 397—398. Visszapillantás a büki gyógyfürdő létesítésének előzményeire DR. FERENCZ KÁROLY Magyar Állami Földtani Intézet A Kisalföld kőzettani és mélyszerkezeti megismerésének tanulmányozása az egykori Magyar Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) Eötvös-inga, majd graviméteres méréseivel kezdődött. így került sor az említett vállalat által az 1933—34. évben végzett Eötvös-inga mérésekre, majd ezt követték az 1941—42.- évben végzett graviméteres mérések. Az említett mérések egyöntetűen két szépen záródó gravitációs maximumot mutattak ki. Az egyiket Mihályi környékén, a másikat pedig Bük térségében. Több esetben végeztek mágneses méréseket is, de ezek már nem mutattak ki jelentős maximumokat a területen. A szeizmikus mérések eredményei már nem voltak egyértelműek, mint a gravitációs mérések eredményei. A Mihályi környéki +16 mg értékű gravitációs maximumot Csapod—Pósf:a vonalában —4 mg-mal induló maximum választja el a büki maximumtól. Nemeskérnél és. Büknél pedig már +10 mg-os maximum található. A geofizikai mérések eredményeire alapozva a MAORT az 1935. évben, Mihályi község térségében jelentkező elsődleges maximumra telepítette első szénhidrogénkutató fúrását. Az akkor itt kapott szénsavas gáz nem nagyon érdekelte a vállalatot, majd az ezt követő évek háborús eseményeinek hatására újabb fúrások telepítésére csak gyéren került sor. A területen az 1957. évig mindössze 11 fúrás mélyült, az intenzív kutatások csak az 1960-as években kezdődtek el. Ezt megelőzően az 1952—53-as évben a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (MÁELGI) már több mérést végzett újra a területen, és akkor a Bük térségében, kimutatott maximumot négy geofizikai szelvénnyel harántolták. Bár ezek a szelvények egyike sem mutatta egyértelműen a gravitációs anomáliának megfelelő szerkezeti képet, de mindegyik szelvényen megtalálható volt a reflexiók átfordulása a gravitációs maximum területén. A Mihályi 1. sz. fúrás telepítése óta napjainkig a Kisalföld területén mintegy 80 fúrás mélyült le. Ezek nagy részét szénhidrogén-kutatási célzattal mélyítették. Ennek tulajdonítható, hogy legtöbbjük vagy leállt, mielőtt elérte volna a kőolajkutatás szempontjából kevésbé érdekes alaphegységet, vagy csak kis mélységig hatolt a szilárd alaphegységi kőzetkifejlődésekben. Ez az oka annak, hogy a sok fúrás ellenére sem alakulhatott ki elfogadható módon napjainkig egy olyan bizonyított egységes kép a Kisalföld mélyszerkezetéről, ami véglegesnek mondható. A medencealjzat hegységszerkezeti képének tisztázását az is megnehezíti, hogy a mélyfúrások mintáiból a csapások iránya nem határozható meg. A helyes hely15