Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Dr. Siposs Zoltán: Erdélyi M.-Gálfi J.: Surface and Subsurface Mapping in Hydrogeology (Könyvismertetés)

időnként (éjjel és munkaszüneti napokon) 0 m'/s. Amíg az „A" duzzasztóban a csukák csak nagyritkán és akkor csak maximálisan 4 napig tartózkodtak a pisztrángok biotópjában, addig a „B" duzzasztóban több csuka 6 hétig egyfolytában a pisztrángok biotópjában élt. Ezek után az „A" duzzasztóba telepítettünk 20 rádióval ellátott 3A kategóriás pisztrángot és a B-be 18-at. A rádióadókat egy higannyal működő kapcsolóval láttuk el, ami jelezte ha a hal a normális testtartástól eltért. Példaként, ha a pisztráng meghal, s oldalára fekszik, vagy egy csuka megeszi. Az elért eredményt a 2. ábra szemlélteti. .Mint látható, a legtöbb pisztrángot a csukák megölték. Mint bizonyítékot erre sikerült több csukát kifognunk, a gyomrukban továbbra is működő adók segítségével. Ezenkívül előfordult az is, hogy az általunk rádióval felszerelt csuka ölte meg pisztrángjainkat. Látható, hogy azok a halak, amelyek nem maradtak meg a telepítési helynél, vagy felfelé kezdtek úszni, szinte kiivétel nélkül már négy napon belül a csukák áldozatává váltak. Minden valószínűség szerint a lefelé úszás ebben az esetben nem természetes viselkedése a halaknak. Feltételezzük, hogy a haltenyésztőben felnevelt halak között több egyednek nincs meg a természetben éléshez szükséges alkalmazkodó képessége. Az eredmények azonkívül arra is rámutatnak, hogy a ,,B" duzzasztóban annak ellenére, hogy a pisztrángok számára elfogadható biotóp kb. négyszer olyan nagy volt, mint az „A"-ban, a „biotóp" a pisztrángok számára rosszabb, mivel itt a csukák számára elfogadhatóbbak a feltételek. összefoglaló A néhány kísérleti eredményen keresztül rámutattunk a biotelemetria használhatóságára. Mivel a mikroelektronika rohamosan fejlődik, így a telemetria lehetőségei is gyorsan növekednék. Eddigi kísérletek nagy részét „emberi" munkábaadással végezték, ma már a sok munkát számítógépek végzik. A modern lithiumos áramtelepek lehetővé tették az adók sok száz napos használatát, de már készülnek a telepnélküli „responderek" is, amiket a rádióhullám ideiglenesen életre kelt, igaz csak kb. 5—10 m-es távolságról, de akár 1000 napig is (1—3. kép). Sokan mondják, hogy ez egy „luxus" technika, mert a felszerelés és az adók sokba kerülnek. Az itteni tapasztalataink rámutatnak arra, hogy ez az új technika nagyon sok emberi munkát megtakarít (ami szintén nagy összegekbe kerül), azonkívül, hogy sokféle kísérletet tesz lehetővé, amit nem lehetne végrehajtani még csak jelentős munkaerő bevetésével sem. Hozzá kell tenni azt is, hogy az elektronikai árak nagyon gyorsan csökkennek, ha növekszik a felszerelés utáni kereslet. Az új technika révén olyan új eredmények érhetők el, amelyek megmagyaráznak félreérthető jelenségeket, 1. kép. Rádióadóval felszerelt pisztráng (szerző felvétele) 2. kép. Felvevőkészülékek (szerző felvétele) Felül: 40 különböző adót állandóan lehallgató ún. scanner, alatta: nagy teljesítményű felvevő készülék, jobboldalon: rádiótelefon 3. kép. Nyomozás motorcsónakról (szerző felvétele) kiderítenek igazi okokat (pl. a csukák szerepe a telepített halak megmaradásában), azaz rávilágítanak a környezet bonyolult kapcsolataira. Így e technika alkalmazása a jövendőbeli környezeti megfigyeléseknél nélkülözhetetlen. A svéd halbiológusok örömmel vesznek részt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatcserékben a magyar halbiológus kollégákkal. IRODALOM [ÍJ Gönczi, A. P. Telemetri- och märkningsförsök i kraftverksmagasin med öring av olika härstamning (Englisch summary). Information fran Sötvattenslaboratoriet, Drottningholm 1982. (8). 27 p. [2] Gönczi, A. P. Telemetry experiments with newly stocked brown trout (Salmo trutta L.) in river reservoirs in northern Sweden. 1983. p. 212—217. In Proc. fourth international wildlife biotelemetry conference, Halifax, Nova Scotia. Ed.

: D. G. Pinnock. [3] Gönczi, A. P. Erfarenheter av radiotelemetri for beteendestudier ay fisk i kraftverksmagasin (English summary). Information fran Sötvattenslaboratoriet, Drottningholm 1984. (5). 22. p. [4] Hosier, A. D. and H. F. Henderson. Tracking migrating fishes. Science, 146. 1964. (3642): 426. [5] Johnson, J. H. Sonic tracking of adult salmon at Bonneville Dam, 1957. Fish. Bull. U. S. I960. 176: 471—485. [6] Lonsdale, E. M. The use of radio freqency for tracking frech water fish. Proc. nat. Telemetring Conf., San Francisco, Calif. 1967. 47—52. [7] Standora, E. A. A multichannel transmitter for monitoring shark behavior at sea. Underwater Telemetrv Newsletter, St. Andrews 2 (1): 1. 1972. 8—13. [8] Westerberg, H. Telemetriundersökningar vid utsättning av öring i Gammelänge kraftverkmagasin 2. 1?AK informerar 1977. 7: 41—46. 50