Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - BESZÁMOLÓK - Hosszú Ádám-dr. Ivicsics Ferenc: III. Vízépítőipari Napok Debrecenben

BESZÁMOLÓK III. Vízépítőipari Napok Debrecenben 1988. szeptember 29-én és 30-án „Innováció a vízépítőiparban" címmel — a Magyar Hidrológiai Társaság Vízépítőipari Szakosztálya, — az MHT Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete, — a Vízépítőipari Tröszt és — a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat, — a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával konferenciát rendezett az MTA debreceni területi csoportjának a székházában. Az előző két vízépítőipari konferencia Kaposváron volt megtartva 1978 novemberében, illetve 1984 májusában. Az akkori rendező szervek az MHT Vízépítőipari Szakosztálya, Somogy Megyei Területi Szervezete, a Vízépítőipari Tröszt és a Dél-Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat voltak és témaköreik az akkor leginkább időszerű kérdések körül forogtak. így 1978-ban a termelékenységfokozó építéstechnológiai fejlesztő munka, az építésiparosítás és a szervezésfejlesztés, 1984-ben pedig az építményszerkezeti és létesítményfejlesztési kérdések álltak a konferenciák homlokterében. Az 1988. évi III. Vízépítőipari Napok célja — a népgazdaság jelenlegi helyzetéhez igazodva — a vállalkozást megalapozó műszaki fejlesztő munka eredményeinek áttekintése volt a vízépítőiparban és a környezetvédelem kapcsolódó szakterületein. A Magyar Hidrológiai Társaság és a társ rendező szervezetek a konferencia megrendezésével a hasonló rendezvények megszokott szerepkörén (kutatási — fejlesztési eredmények publikálása, információcsere) túlmenően elő kívánták segíteni az ez év elejével összevont környezetvédelmi és vízgazdálkodási államigazgatás komplex tájékozódását a konferencia témaköreiben hasznosítható legújabb eredmények terén, egyúttal alkalmat adva a minisztériumnak is az e területen kialakított koncepciói aktív szakmai közönség előtti publikálására. E szempontoknak megfelelően a konferencia a következő három szekcióra tagozódott: I. Üjszerű anyagok és építéstechnológiák a vízépítésben. II. Műszaki fejlesztési eredmények a környezetvédelem, hulladékkezelés, víz- és szennyvíztisztítás területén. III. Anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása környezetvédelmi beruházások építése és üzemeltetése területén. A plenáris ülés résztvevőit Bencsik Béla, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke üdvözölte, majd dr. Perczel György miniszterhelyettes „Vízépítés és környe1. kép. Dr. Perczel György miniszterhelyettes előadását tartja zetvédelem" című előadásával kezdődött meg az első napi program (1. kép). A miniszterhelyettes — többek között — rámutatott arra, hogy a műszaki fejlesztés hangsúlya a víz- és szennyvíztisztítási, egyéb környezetvédelmi technológiák intenzifikálása irányába tolódott el, az ezeket megvalósító berendezések korszerűsítésével együtt. A vízépítést tehát e fő célok szolgálatában kell fejleszteni, aminek keretében nemcsak a hagyományos és továbbra is meghatározó jelentőségű építési anyagokból (beton, kő, föld) kiképzett létesítmények fejlesztésével kell foglalkozni, hanem olyan speciális tulajdonságú szerkezeti és hatóanyagok kialakítására és ezek optimális hasznosítási lehetőségei felkutatására kell irányt venni, ami minőségi változást hivatott előidézni mind a vízügyi és környezetvédelmi létesítmények szerkezettakarékos kialakítása, energiatakarékos és megbízható üzemeltetési lehetősége, mind pedig azok megbízható jó minősége és időállósága, a környezetbe történő beilleszkedése vonatkozásában. A minőség lényegi kritériumai — a miniszterhelyettes megfogalmazásában — az építmény, a berendezés, az ezek együttese által megvalósított technológia adott feladat megoldására irányuló optimális tulajdonságaiban lelhetők fel. A vízépítőiparnak is ezzel a komplexitással kell a feladatok optimális megoldására törekednie. Ezzel a megközelítéssel kedvező megoldások találhatók a vízépítési feladatokhoz igen közelálló környezetvédelmi problémákra is. Előadásában a miniszterhelyettes szükségesnek tartotta rámutatni arra, hogy a vízépítés, a vízépítőipar komplex fejlődése megkívánja sok egyéb tudományág eredményei és az ezeken alapuló technológiák szakszerű integrálását, illetve figyelembevételét. Ezek közül külön is kiemelte a következőket: — a kémia, az újfajta anyagok és ezek segítségével újfajta, gazdaságos szerkezetek és technológiák bevezetésére, — a biotechnológia, az ökológiailag legkedvezőbb megoldások kialakítására, — az elektronika, a kutatási, fejlesztési eredmények nyomonkövetésére, a működési technológiák optimalizálásának elősegítésére, — és maga az ökológia, ami a legfőbb prioritásokat kell, hogy szolgáltassa valamennyi fejlesztés szempontjai között. A következő előadást dr. Bognár Győző, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Műszaki Fejlesztési Intézetének igazgatója tartotta „Üjszerű anyagok és építéstechnológiák" címmel. A plenáris ülést, Botond Györgynek — a VITUKI tudományos főmunkatársának — az „Innováció a vízminőség-védelemben" című előadása zárta. Délután, a Tisza-völgy vízépítési hagyományait bemutató kiállítás megnyitásával folytatódott a konferencia munkája. Ezután a résztvevők a három szekció ülésein ismertették, illetőleg egészítették ki az előzetesen beadott dolgozataikat. A szekciók munkájában összesen mintegy 150 szakember vett részt. Az első szekció 14 előadásában az előadók által érintett fontosabb szakterületek: műanyagszál erősítésű beton, talajvizsgálat, dúcolás, zsaluzás, előregyártott vasbeton szerkezetek, lézervezérlésű építőgépek, résfalak, egyéb korszerű munkatér határolási mdószerek, betonszerkezetek javítása, vízépítési műtárgyak hézagzárása, acélcső betonbélése. Az elhangzott összefoglalók jó áttekintést adtak a feldolgozott témakörök jelenlegi problémáiról és eredményeiről. A második szekció keretében a környezetvédelem, a hulladékkezelés, valamint a víz- és szennyvíztisztítás területén elért műszaki fejlesztési eredményeket tekintették át. A 13 dolgozat a kiegészítő előadások és a hozzászólások víz- és szennyvíztisztítás-technológiai kérdésekkel, szennyvíziszap-víztelenítéssel és -keze-