Hidrológiai tájékoztató, 1988
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Molnár Béla: A Dongér-tó földtani és vízföldtani viszonyai
A Dongér-tó földtani és vízföldtani viszonyai* DR. MOLNÄR BÉLA József Attila Tudományegyetem, Szeged A Dongér-tó a Dél-Tisza-völgyben van. A tavat az E—5-ös úton Kiskunfélegyházát elhagyva Kistelektől 7 km-re északra, a pusztaszeri elágazásnál keletre fordulva a pusztaszeri „Munkás-telep" után érhetjük el. A tó a Tiszától 10—12 km távolságra van. Környéként a legmagasabb 95 m-es tengerszint feletti magasságot a tótól északkeletre az „Újmajor" melletti, valószínűleg kunhalmon, találjuk. A tó északnyugati oldalánál, a tanyasor vonalában a tszf-i magasság 86—87 m. A tófenék 81—82 m tszf-i magasság között van. Az északnyugati és délkeleti partjai 82—83 m tszf-i magasságúak. A tó medencéje ÉNy—DK-i irányú (1. ábra). Hosszúsága 1,3 km, széfejlődéstörténetével is foglalkozott. A tó földtani felépítését, vízföldtani viszonyait és fejlődéstörténetét az ő vizsgálati adataikat is felhasználva, azokat kiegészítve ismertetjük. A tó-medence és környezete 13 km 2-nyi területének földtani felépítését helyszíni megfigyelés és kőzetmintagyűjtés utáni laboratóriumi vizsgálatokkal, szelvények mentén mélyített 10 m mély fúrásokból kapott minták, ugyancsak laboratóriumi vizsgálatával ismertük meg (1. ábra). A földtani szelvények három rétegcsoportot tártak fel. 1. A szelvények alsó részében áltálában 5 m vastagságban finom szemcseösszsetételű folyóvízi ártéri, tavi és ** \ J Dongerto 1. ábra. A Dongér-tó és környékének földtani térképe (Molnár B. — Mucsi M. — Magyar L. után) 1. Aprószemcséjü futóhomok. 2. Finom homok. 3. Finom kőzetliszt. 4. Agyag (1—4. Holocén). 5. Szikesedett infúziós (alluviális) lösz (Pleisztocén). 6. A tó legkisebb kiterjedése. 7. A tó legnagyobb kiterjedése. 8. A fúrások helye és a földtani szelvények iránya lessége 700—800 m. A tó vizzel borított része évszakonként és időjárástól függően is nagyon változó. Legnagyobb mélysége ui. 60—70 cm, így a nyár végi vízborítás harmadára, a vízmélység pedig 10 cm-re csökken. A víz utánpotlódását a tó déli részén levő artézikút segíti. A tótól északra a Kiskunhalas környékéről induló és Kiskunmajsát is érintő belvizeket és szennyvizeket levezető Dongér-csatorna húzódik. E csatorna mellékága gyűjti össze Kecskemét és Kiskunfélegyháza hasonló vizeit is. A tó természetvédett, természetvédelmi értékét az adja, hogy a tőle délre levő szegedi Fehér-tó a halgazdaság terjeszkedése miatt egyre kisebb, így ősszel a délre vonuló madarak átmeneti szálláshelyét a Dongér-tó biztosítja. A Dél-Tisza-völgy részletes földtani vizsgálatakor Molnár B. — Mucsi M. — Magyar L. [14] a Dongér-tó * Az MHT Szegedi Területi Szervezete és az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által 1987. szeptember 4-én vezetett tanulmányi kirándulás vezetője. futóhomok üledék jelenik meg (2. és 3. ábra). Csak az I. szelvény 5. sz és a III. szelvény 14. sz. fúrása jutott ehelyett finom homokba. Több helyen gyengén tőzeges lencsék települnek közbe, amelyek az egykori dúsabb vegetációt jelzik. A rétegsor egészére is jellemző a lencsés település. A homok, nehézásvány-összetétel alapján tiszai származású [9, 10, 11], A homokszemcsék a Miháltz-UngárCávid-féle [6,3] szemcsealak vizsgálati módszerrel meghatározva uralkodólag az 1. — 2. éles, szilánkos, tehát folyóvízi típushoz tartoznak. Ennek az 5 m-es rétegsornak karbonáttartalma legtöbbször 5%, alatti, vagy 5—10% közötti, pH értéke pedig 8,0 körüli. 2. Az előző rétegsorra 2—5 m vastagságban agyagos infúziós, vagy alluviális [15], felszíni kibúvásaiban sok helyen szikes lösz települ. Ezt a képződményt a távolabbi környékről Miháltz I. [5, 7, 8], Ungár T. [18], Rónai A. [16, 17] és Kuti L. [4] is leírta. Színe és szerkezete már makroszkópos leírásnál löszre vall. Települése a folyóvíz lerakódás gyakori lencsés kifejlődésével szemben nyugodt közegből történt leüle48
