Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Vízföldtani megfigyelések a Pilis-hegységi vízválasztótól északra

XI 3 „E120 3 EU] 7 ~f-V.3. 1. ábra. A Pilis hegységtől északra, a Duna mentén mélyült szerkezet- és vízkutató fúrások áttekintő térképvázlata 1. Negyidőszaki talajvíztartó rétegek, 2. Andezittuía és agglomerátum vízrekesztő és gyenge vízvezető rétegekkel, 3. Andezit vízzáró és rossz vízvezető hasadékvízzel, 4. oligocén regionális vízrekesztő, rossz vízvezető, 5. Triász mészkő karsztvízzel, 6. Fúrás helye és jele térképen, 7. Fúrás helye és jele szelvényben, 8. Szelvényvonal. tolt felső rétegösszlet a 21,70 m vastagságú negyedidőszaki képződmények anyaga agyag, homok, amfibolandezit törmelék. A negyedidőszaki takaró alatt a vízzáró rétegeket jelentős részben tartalmazó 300,80 m vastag oligocén aleurit, agyag, homokkő és agyagmárga rétegösszlet települ [18]. A harmadidőszaki regionális vízzáró réteg alatt 51,0 m vastag triász mészkövet harántolt a fúrás, amely vizet is feltárt. Nyugalmi vízszint —25,50 m. A fúrást figyelő kúttá képezték ki és a Dorogi Szénbányák Vállalat kezeli. A vízfeltáró fúrástól keletre mélyült Pilismaróton a Pm. 6. sz. és Visegrádon a V. 3. sz. fúrás [6, 8] (2. ábra). A visegrádi V. 3. sz. fúrás [14] hévizet tárt fel. A feltárt rétegösszletben a felső takaró 10,00 m vastag 2. ábra. A Pilis hegységtől északra, a Duna mentén mélyült szerkezet- és vízkutató fúrások áttekintő földtani szelvénye A jelmagyarázat azonos az 1. ábráéval. negyedidőszaki kőzettörmelék. A negyedidőszaki képződmény alatt 456,00 m vastag andezitösszlet települ [10]. A vulkáni képződmények alatt 704,00 m vastag oligocén iszapos agyag, agyagmárga, iszapos homok, iszapos agyagmárga, homokkő, homok és márgás agyag váltakozó rétegösszlet jelentős vízzáró és kevés gyenge vízitartó kőzetet tartalmaz. A felső részében homokosabb (katti 297,00 m vastag) és az alsó részében agyagosabb (rupéli 407,00 m vastag) oligocén összlet a hőszigetelést is elősegítve fedi az alatta feltárt karsztvizet tároló triász mészkövet [4, 15, 21], Az átharántolt 131,70 m vastag felsőtriász repedezett mészkő hasadékaiban agyagos homokkő kitöltés települ [6]. A feltárt hévíz nyugalmi vízszintje +3,3 m. A fúrás a Duna szintje felett kis magasságban (z= 115,00 m), de az esztergomi fúráshoz viszonyítva alacsonyabban kezdődött. A kifolyóvíz hőmérséklete 38 °C. Talphőmérséklet az 1307,7 m mélységben 42 °C. Rétegpróba: 1187,0— 1307,7 m-ig. Vízhozam: 480 l/p, 1500 l/p, 1650 l/p, 1900 l/p a +1,0 m-es, —13,0 m-es, —15,0 m-es és a —17,5 m-es üzemi szinteken [6]. A pilismaróti Pm. 6. sz. fúrás [6, 18] a Duna szintje felett nagyobb magasságban mélyült, mint az előző fúrások (z= 196,80 m). A fúrás vizet nem tárt fel, de tájékoztatást adott a környék vízföldtani és szerkezeti viszonyaihoz. A felső negyedidőszaki takaró 7,00 m vastag homokot és andezitagglamerátumot tartalmaz. A takaró rétegek alatt 81,00 m vastag miocén amfibolandezi.t tufa és agglomerátum települ. A vulkáni összlet alatt 547,40 m vastag oligocén homokkő, agyagmárga, agyag, aleurit és márga következik. A fúrás nem harántolta keresztül az oligocén összletet. A rétegösszlet regionálisan vízzáró. A területen a természetes védelmet részben segítő vízzáró rétegek hatása csak a mélyebb részeken érvé-, nyesül jobban, mert a felső rétegösszletek általában nagyon sérülékenyek [2], Ilyen körülmények között a rétegek átszivárgó képességét vizsgálva [11] előfordulhat, hogy a felszíni vizek és a talajvizek [3] átszivárognak a mélyebb részekre [16, 17]. A szerkezeti vonalakon keresztül gyorsabb az átszivárgás és a szennyezettség is erősebb. A Duna vízállása is befolyásolja a karsztvízszín állását és vízminőségét. Azonban kérdés, hogy mennyire, milyen távolságra, mennyi idő alatt és milyen rétegek érintésével vagy közvetítésével. A megfigyelő kutak, amelyeket a Magyar Állami Földtani Intézet is kezel, hasznos adatokat nyújtanak az állandóan változó vízháztartás helyzetére [19, 20]. A Pilis-hegységi felszíni vízválasztótól délre, Piliscsév vidékén az eocén rétegek elterjedésének a lehetősége is előfordulhat. így a déli területeken a harmadidőszaki összletben más vízforgalom érvényesülhet [12]. IRODALOM m Alföldi L.: A felszín alatti vízáramlások szerepe ai vízkészletek megújulásában. Földtani Kutatás. 29. 4. 19B6. 3—9. [2] Almássy E.: A felszín alattti vízkészletek védelme. Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése, II. kötet Vízkészletvédelem. Salgótarján. Magyar Hidrológiai Társasás Kiadványa. Bp. 1987. 465—484. [3] Altnőder A.—Aujeszky G.—

Scheuer Gy.: Dunai parti szűrésű vizek védelmének vízföldtani alapjai Dunaföldvár— Mohács között. Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése. IT. kötet Vízkészletvédelem, Salgótarján. Magyar Hidrológiai Társaság Kiadványa, Bp. 1987. 485—496. [4] Báldi T .: Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. Akadémiai Kiadó, Bp. 1983. [5] Bahn P.—Szebényi L.—

Marczell F.-né.: Magyarország mélyfúrási alapadatai 1972. MAFI Kiadás, Bp. 1976. [6] Hohn P.—Szebényi L.—

Marczell F.-né.: Magyarország mélyfúrási alapadatai 1973. MAFI Kiadás, Bp. 1976. [7] Böcker T.—

Liebe P.—Lorberer A.—Szilágyi G.: A Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tárolójában és a kapcsolódó vízrendszerekben bekövetkezett változások. Földtani Kutatás, 29. 4. 1986. 85—90. [8] Dobos I.: A Visegrád. Lepence völgyi hévízkút. Hidrológiai Tájékoztató, 1973. 61—65. [9] Fülöp J.: Geology of the Transdanubian Central Mountains. Guide to Excursion 39 C Hungary. International Geology Congress, 23. Prague. MTA, Bp. 1986. [10] Hámor G.—Jámbor A.: A magyarországi középsőmiocén. Földtani Közlöny. 101. 2—3 1971. 91—102. ni] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Bp. 1976. [12] Kaszap A.: A fővárosi fürdők vízellátásának védelme az ..eocén—program" keretében. Hidrológiai Tájékoztató, 1979. április 21—23. [13] Kárpáti L.—Siposs Z.: Észak-magyarországi rétegvizek védelmének vízföldtani alapjai. Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése, II. kötet Vízkészletvédelem, 40