Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Szlabóczky Pál-dr. Schweitzer Ferenc: Adatok a budapesti Gellért-hegy körüli hévforrások fejlődéstörténetéhez

Salgótarján. Magyar Hidrológiai Társaság Kiadványa, Bp. 1987. 029—635. [14] Korlm K.: Üledékes medencékben előforduló termálvizek kutatásának módszerei és eszközei. Geoinform. MAFI Kiadványa, Bp. 1981. [15] Korpás L.: A Dunántúli—középhegység oligocén—alsómiocén képződményei. MAFI Évkönyve, LXIV. Bp. 1981. [16] Papp F.—Vitális Gy.: Magyarország műszaki földtana. Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványa, M 182. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. [17] Schmieder A.—Kesserű Zs.—Juhász J.—

Willems T.— Martos F.: Vizveszély és vízgazdálkodás a bányászatban. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1975. [18] Siposs Z.: Az ÉK—Dunántúli oligocén vízzáró rétegösszlet. Hidrológiai Tájékoztató, 1975. 53—56. [19] Szűcs J.: A vízemelés és a karsztvízszint alakulása a dorogi medencében, különös tekintettel a Dunával való kapcsolatra. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 120. 6. 1987. 390—398. [20] Tóth Gy.: A Magyar Állami Földtani Intézet felszín alatti vízmegfigyelő hálózata. Földtani Kutatás, 29. 4. 1986. 91—96. [21] Vitális Gy.: A Dunazúg-hegysés hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesítő, XXXI. 1. 1982. 67—81. Adatok a budapesti Gellért-hegy körüli hévforrások fejlődéstörténetéhez DR. SCHEUER GYULA*—SZLABÖCZKY PAL**—DR. SCHWEITZER FERENC*** * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat ** Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat ••« Földrajztudományi Kutató Intézet 1. Bevezetés A főváros szívében emelkedő Gellért-hegy dolomitszikláival nemcsak érdekes természetes látványosság, hanem az egyike a legfontosabb hévforrások kilépési helyének is. A hegy körül fakadnak az Imre, Rudas, Gellért fürdő forrásai, továbbá a Dunában több szökevény forrás is ismeretes [8, 10] (1. ábra). A források mai helyzete — amellyel számos szerző foglalkozott — szorosan összefügg a Gellért-hegy kialakulásával, azt létrehozó földtörténeti folyamatokkal. Sőt a Gellért-hegynél az az érdekes helyzet figyelhető meg, hogy éppen a hévforrások működésével szorosan összefüggő édesvízi mészkövek segítségével rekonstruálható részletesebben kialakulásának kezdete és fejlődésének főbb állomásai, vagyis a paleokarszt-hidrogeológiai viszonyok nyújtanak alapvető lehetőséget kialakulásának meghatározásához. Földtörténeti fejlődésmenetének tisztázása azért ítélhető fontosnak, mert a Gellért-hegy a Budai-hegység sarokpontjának tekinthető, ahol összetalálkoznak a hegységet lezáró különböző irányú főtörések és vetőrendszerek és így lényeges információkat szolgáltat az egész hegység keletkezésére vonatkozóan is. Az édesvízi mészkövekkel kapcsolatos vizsgálatokon túlmenően jelentősen bővítette ismereteinket a Gellért1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a Gellért-hegy és környékéről 1. Hévforrás. 2. Szökevény forrás. 3. Egykori (pleisztocén) hévforrás feltörési hely 41