Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Waijandt János: Kommunális szennyvíziszapok nehézfémtartalma

IRODALOM [1] Akcióprogram a Minisztertanács döntése alapján a vízzel való takarékos gazdálkodásról és a víztisztaság fokozott védelméről. Magyar Vízgazdálkodás, 1984/1. [2] Dulovics D. — Márus l-né. — Szinay M.: Oldómedencék szerepe a csatornázással el nem látott területek szennyvíztisztításában. 1986. MHT VI. Országos Vándorgyűlés II. kötet, 301—309. [3] Dulovics D. — Márkus l-né — Szinay M. — Antal A.: Oldómedencék tervezése és kivitelezése (Útmutató). VITUKI— TAURUS—Flexikó 198G. 1—12. [4] Dulovics D. — Dulovics D-né: Szennyvíztisztító kisberengesések fejlesztése. 1987. MHT VII. Országos Vándorgyűlés II. kötet, 202—213. [5] Margittal E. — Kiss G.: Lakóterületek közcsatornapótló berendezései. ÉGSZI Gyorsjelentés, 1985/6. 1—14. [6] MT—1038/1983. (IX.22.) számú minisztertanácsi határozat a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjáról. [7] Szinay M.: sóskúti oldómedence kutatói művezetése. VITUKI jelentés, Kézirat, Bp. 1980. [8] VIZITERV—VSZK: Szennyvíztisztító kisberendezések is-, mertetője. OVH—2. célprogram kiadványa. Bp. 1984. 1—79. [9] VIZITERV—VSZK (1986): Segédlet a települési szennyvízelhelyezési tervének készítéséhez. SZIKKASZTÁS 6—os melléklet és 8-as melléklet, 1—16. és 1—11. Szennyvíziszapok nehézfém vizsgálata a KÖTIVIZIG működési területén DR. WAIJANDT JÁNOS Középtisiavidékl Vízügyi Igazgatóság, Szolnok 1. Bevezetés Az ipa,ri szennyvizekben és a városi csatornázás révén a települési szennyvizekben is, egyre gyakrabban fordulnak elő a nehézfémek (Zn, Cu, Cd, Cr, Hg stb.), mint szennyező komponensek. A szennyvízkezelés során a fémek nagy része általában az iszapba kerül. Az utóbbi években fokozódott a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításával foglalkozó kutatás, különösen a fejlett ipari országokban, ahol az iszapok nehézfémtartalma általában jelentős mértékben nagyobb a hazánkban tapasztaltnál. A vizsgálataink tárgyát képező, döntően kommnuális iszapok talajba juttatásával egyrészt a talaj termőképességének a fokozása a cél, másrészt az iszap környezetre ártalmatlan végső elhelyezése. Az iszap végső elhelyezését és' hasznosítását annak toxikus fémtartalma alapvetően befolyásolja. Ezért tartottuk szükségesnek és időszerűnek a KÖTIVIZIG területén üzemelő alapvetően kommunális szennyvizeket tisztító telepeken keletkező iszapok fémtartalmúnak felmérését. 1979 és 1984 között 11 db telepről származó összesen 28 db iszapminta, Cu-, Cd-, Zu-, Pb-, Cr- és Hg-koneentrációját vizsgáltuk meg. 2. A meghatározás módszere Az iszapmintákat a szikkasztóágyakon elhelyezett iszap felső rétegéből, a szikkasztóágy négy pontján vettük. A mintákat Berta E. és Oláh J. [1] módszerével tártuk fel és vittük oldatba. A mintaoldatokból a Hg koncéntrációját MOM 190A típusú atomabszorpciós spektrofotométerrel ún. „hideggőzös eljárással", a többi fémet lángbaporlasztásos módszerrel Zeiss AAS3 típusú háttérkorrekciós műszerrel határoztuk meg. (A kapott érékek néhány fém esetén kismértékben különböznek a korábban MOM 190A készüléken mért értéktől [2]). 3. A szennyvíziszapok nehézfémtartalma A vizsgált tisztító telepek döntő mértékben kommunális eredetű szennyvizet tisztítanak ugyan, de egyre több ipari eredetű — így fémtartalmú — szennyvíz is kerül a telepekre. A tisztítás során képződő is,zap fémtartalma alapvetően függ a tisztítandó szennyvizek fémkoncentrációjától, de függ a szennyvíztisztítás és az iszapkezelés technológiájától is. Ha a keletkezett iszapot rothasztják is, akkor az iszap tömeg-egységére eső ásványi anyag tartalma nő, és ezáltal nagyobb fémkoncentrációk várhatók a rothasztott iszapban. Az iszapokat az 1. táblázatban felsorolt tisztítótelepeken vettük. A vizsgált fémek közül a cink található a legnagyobb koncentrációban (1. táblázat). A mezőtúri kiugró értékek két üzem fémkibocsátása miatt jöttek létre. A Hevesen és, a Héki ÁG telepén kapott viszonylag nagyobb értékek valószínűleg abból adódhattak, hogy ezeken a telepeken a nyers szennyvíz kis szervesanyag tartalma miatt az eleveniszap elvétel előtt viszonylag nagy szennyvízmennyiséggel volt érintkezésben. Az iszapok réztartalma általában kicsi. A mezőtúri nagyon kiugró értékek döntő mértékben a Zn-hez hasonlóan két üzem fémkibocsátásának voltak következményei. Az ólom koncentrációk ©lég kiegyenlítettek, nem nagyok, 1979-ben a többi telep átlagnál kb. hatszorosan nagyobb mezőtúri koncentrációk okát nem ismerjük. Mivel 1981 és 1984-ben kisebb értékek voltak tapasztalhatók, ezért nem zárható ki, hogy a korábbi években ólom kibocsátás történt. A mezőtúri iszap króm tartalma 1984-ben volt a legnagyobb, az átlag 15-szerese. Emiatt mindenképpen indokoltnak látszik a tisztítótelepre kötött kibocsátók vizének krómtartalmát is vizsgálni és a bebocsátó üzemet felderíteni. A többi telep iszapja kis króm tartalmú. Az iszapok kadmium koncentrációja a többi vizsgált fém eredményeihez viszonyítva szűk tartományban változott. 1979-ben Mezőtúron, a nagyobb fémkoncentrációk kialakulását segíthette elő az is, hogy a itelep szervesanyagban történő alulterheltsége miatt — a hevesi és a Héki ÁG telepéhez hasonlóan a kisebb mértékű iszapelvétel miatt — az eleveniszap sokkal nagyobb mennyiségű nyers szennyvízből keletkezett. A legkisebb átlagkonecntráció a higany esetében alakult ki. Két telepet kiugróan nagy koncentráció jellemzett: a törökszentmiklósit és a karcagit. A nagy Hg-koncentrációk kialakulásának oka csak valamennyi közcsatornára kötött kibocsátó szennyvizének vizsgálata alapján lesz egyértelműen megállapítható. Érdemes megvizsgálni, hogy az iszapokban az egyes fémek milyen arányban vannak jelen. Az összehasonlítást mólnyi mennyiségekkel célszerű elvégezni. Ha a legkisebb koncentrációban jelenlevő fém, a Hg koncentrációját egységnyinek tekintjük, akkor a következő arányszámok állapíthatók meg: Hg Cd Cr Pb Zu Zn 1 < 3,4 < 59 < 77 < 164 < 1100 A kapott eredmény kedvezőnek mondható, mivel a legtoxikusabb fémek (Hg, Cd) vannak a többi fémhez viszonyítva a legkisebb mennyiségben jelen. A VITUKI 1976-ban Magyarország 26 szennyvíztisztító telepén végzett felmérő jellegű nehézfém meghatározást városi (kommunális) szennyvíztisztító telepeken [1, 3], Az akkor és mosit is vizsgált két telepen (Cegléd, Karcag) eredményeinek összevetéséből megállapíthatjuk, hogy a most közölt értékek valamivel nagyobbak, összhangban azzal, hogy az eltelt időszakban nőtt a telepekre vezetett ipari szennyvizek mennyisége. A területünkön kapott maximális éritékek a Zn, a Pb és 27