Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Waijandt János: Kommunális szennyvíziszapok nehézfémtartalma

1. táblázat A KÖTIVIZIG területén található szennyvíztisztító telepek iszapjának nehézfém tartalma SorHely vízhozam (m

3/nap) Technológia Mintavétel éve Cu Cd Zn Pb Cr Hg szám Hely vízhozam (m

3/nap) Technológia Mintavétel éve mg/kg száraz iszap 1. 2. 3. Cegléd (4670) ülepítő bSo. csep. utóülepítő 1983. 1984. 1984. 135 120 76 9,5 6,4 7,4 1150 1040 559 180 200 253 114 42 32 3,7 3,7 7,5 4. 5. 6. Heves (660) oxidációs medence utóülepítő 1981. 1983. 1983. 346 220 231 12,3 3,9 4,2 3030 2020 1920 245 ' 119 103 66 76 68 8,4 . 7,3 6,1 7. 8. Jászberény (2000) ülepítő oxidációs medence utóülepítő 1983. 1984. 157 133 5,9 5,9 1890 1760 139 303 55 55 7,1 3,3 9. 10. 11. 12. 13. Karcag (1500) ülepítő bio. csep. utóülepítő 1979. 1979. 1981. 1983 1983 255 234 160 205 168 11,0 9,0 8,0 7,0 3,9 1200 1150 1050 1060 1310 275 280 185 260 180 64 33 43 24 40 36.7 26,1 26.8 21,2 39,5 14. 15. Kisújszállás (556) ülepítő levegőztető utóülepítő iszapsűrítő 1984. 1984. 190 325 15,1 8,8 1490 1700 207 308 39 51 7,1 5,1 16. Martfű (288) ülepítő bio. csep. utóülepítő 1984. 178 4,1 1480 337 43 0,45 17. 18. 19. 20. 21. Mezőtúr (1590) ülepítő levegőztető rothasztó 1979. 1979. 1979. 1981. 1984. 1770 1640 1800 459 825 20,5 19,9 21,0 11,0 8,1 3300 3750 3750 1500 6590 1300 1260 1500 369 652 555 510 530 263 1060 3.6 3,0 3,8 3.7 5.8 22. Szolnok, IX. ker. (510) levegőztető 1981. 130 5,0 825 185 338 4,9 23. 24. Szolnok, Héki ÁG (70) ülepítő levegőztető utóülepítő 1983. 1983. 624 681 5,5 10,4 3090 4020 187 158 167 178 10,5 4,9 25. 26. Töröks zentmiklós (1710) ülepítő 1979. 1981. 275 125 7,0 6,5 1450 1470 190 195 154 103 25.2 24.3 27. 28. Túrkeve (260) levegőztető ülepítő 1984. 1984. 142 153 4,0 9,6 1810 1920 396 291 56 49 0,9 1,6 a Hg esetében meghaladják az országban 1976-ban mért maximális értéket. Néhány iparilag fejlett államban az iszapok fém tartalma [4] általában sokkal nagyobb. Kivételek ez alól a területünkön mért maximális Zn és Hg értékek, amelyek sajnos „megütik" a nemzetközi mércét. 4. Az iszapok mezőgazdasági hasznosíthatósága Az iszapok mezőgazdasági hasznosítása mellett szól jelentős mennyiségű szervesanyag tartalma és néhány százaléknyi makrotápanyag (N, P), továbbá mikroelem tartalma. Mivel egyre nagyobb mennyiségű kommunális iszap jön létre hazánkban is, így az iszapok mezőgazdasági hasznosítása — túl a talaj termőképességének növelésén — az iszapok környezetre ártalmatlan végső elhelyezését is jelentheti. Ehhez a módszereket és a legmegfelelőbb növényi kultúrákat világszerte kutatják. A hasznosítás egyik legfontosabb feltétele a toxikus nehézfém tartalom. Fontos feltételek a közegészségügyi kritériumok [5, 6] is, amelyekkel itt részleteiben nem tudunk foglalkozni. Chaney [7] és Tullander [8] egymástól eltérő határértékeket javasoltak az iszap fémtartalmára vonatkozóan. Hazánkban a „Szennyvízelhelyezési szabályzat" [5] az irodalomból a kisebb (szigorúbb) javasolt határértékeket vette át. Ezeket figyelembe véve az általunk vizsgált 28 db szikkasztóágy, illetve tároló medence iszapja közül 13-é eleve nem lenne felhasiználható mezőgazdasági hasznosításra. Ezek közül 2 db hevesi (Zn), 5 db karcagi (Hg), 5 db mezőtúri (Cu, Zn, Pb, Cr), 2 db a Szolnok Héki ÁG (Zn), 2 db törökszentmiklósi (Hg). Az iszap mezőgazdasági hasznosításának további fontos kritériuma a fémek megengedhető koncentrációja a talajban [5, 9], Az iszapelhelyezés éveinek meghatározására szolgáló összefüggés [5] alapján 1,4 g/cm

3 átlagos talaj száraz térfogatsúly, 10 t/ha/év egyenletes iszapterítés és 25 cm-es talajművelési mélység esetén az elhelyezés éveinek számát a 2. táblázat tartalmazza. A kapott eredményeket kedvezőnek ítélhetjük. Konkrét hasznosítás esetén azonban még több körülmény tisztázandó (cinkegyenérték, talaj pH, talaj fémtartalom stb. [5].) Jelenleg a telepek legtöbbjének iszapja a szeméttelepen kerül elhelyezésre. A mezőtúri és karcagi iszap jelentős része (éppen a legnagyobb fémtartalmúak) szervezetten kerülnek mezőgazdasági hasznosításra. Fertőzés vagy mérgezés a hasznosítás nyomán nem alakult ki.