Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: TAURUS szigetelő-lemez alkalmazása oldómedencéknél

A kapcsolódó szikkasztó hálózatot a helyi adottságok figyelembevételével a kiskentek talaj vízháztartásának szabályozására is fel lehet használni. A földmű készítése. A várható szennyvízterhelés ha­tározza meg a földmű méreteit, köbtartalmát. A durva tükörig géppel, de a finom tükörig csak kézzel végez­hető el a földmunka. A finomtükör kialakításától füg­gően geotextília alkalmazása célszerű, vagy szükséges. A geotextília szerves anyagot nem tartalmazó nem szőtt átlapolással lehelyezett műanyag védőréteg (pl. a sós­kúti referencia telepnél SZ—1000-es TEMAFORG geo­textília). A talaj és finom tükör kialakításától függően 200—1000 gr/ 2 terület sűrűségű anyag javasolható be­építésre. A maximum 10 mm-es szemcsemérettel ren­delkező tafl&j esetén a geotextília alkalmazása szüksé­ges. A földmű relatív tömörsége Try — 85%, vagy na­gyobb értékű kell, hogy legyen. A TAURUS W lemez elhelyezése. A TAURUS W szi­getelőlemez alapanyaga izobuitilén és izoprén oldósze­res polimerizációjával előállított butükaucsuk, amely­hez töltő, lágyító, térhálósító és öregedésgátló anyagok vannak hozzákeverve. Az anyag összetétele, szerkezeti felépítése biztosítja a szigetelőlemez kedvező fizikai és kémiai tulajdonságait. A legvékonyabb szigetelőlemez (1 mm-es) is két nyers gumilemez vulkanizálás előtti dublírozálásával (összedolgozásával) kerül forgalomba, ami a lemez megfelelő vízzárását biztosítja. A kellő gondossággal elkészített földműre kerül a TAURUS W lemez hajtogatásos technológiával. Kihasz­nálva a lemeznek a papírlapnál is elasztikusabb tu­lajdonságát, a téglalap alakúra konfekcionált szigetelő­lemezt kizárólag hajtogatással — nem szabással és ra­gasztással — ráncmentesen a finomtükörre vagy geo­textíliára fektetik. Az elhelyezésnél a végleges bent­maradó járdalapok biztosítják az ideiglenes leterhelést. Leterhelő koszorú. A földmű padkáján a rézsűkoro­nától 30 cm távolságra előregyártott (pl. Sóskúton L = 3,8 m-es hosszúságú BVM-ben előregyártott áthidaló) vagy monolit szigetelőlemezt leterhelő koszorú kerül elhelyezésre. A födém. A szigetelőlemezt leterhelő koszorú a födém alapteste és teherelosztó szerkezete. A födém előregyár­tott vasbeton gerendákból, béléstestekből és/vagy pal­lókból képezhető ki. A födém PP szálerősítéses héjbetonból is kivitelez­hető. A födém teherbírását a visszatöltendő — csapadékvíz elvezetésére kiképzett — földtömegre kell ellenőrizni. A födémen a szennyvíz be-, és elvezetésénél 60X60 cm-es lebúvó nyílást kell létesíteni, amely az eredeti felszín fölé 15 cm-rel kiemelkedik. A lebúvó nyílás szintjétől 5 cm mélységben indítva az eredeti terep felé lejtéssel kell a földet visszatölteni. A merülőfal a megfelelő födémgerendára kerül fel­függesztésre. Oldalait a rézsűket borító szigetelőleme­zen ragasztással rögzítik. Szikkasztó alagcsőhálózat a talajban. Az oldómeden­cében előtisztított szennyvíz elhelyezésére a talaj és talajvíz adottságoknak megfelelő szikkasztó alagcső­hálózatot kell létesíteni, amely a talaj a következő tisz­tító tevékenységét biztosítja: — A BOI, KOI-val mérhető, oxidálható anyagok, szénvegyületek lebontása igen hatásos. Ezért szikkasz­tás előtt elégséges az „egyszerű" tisztítás. — Nitrogénvegyületek: A szennyvíz talajban való el­helyezésének legkényesebb és leginkább tisztázásra váró kérdése a nitrogén esetleges bejutása a talajvízbe. — Egyéb, nem kívánatos vegyületek: A háztartási eredetű szennyvíz számos szerves vagy ásvány vegyü­letet tartalmaz oldott állapotban, amelyek általában adszorpció útján kötődnek a talajszemcsékhez. — Csírák, baktériumok: A szikkasztó hálózat alatt kialakuló kolmatált réteg felfogja a baktériumok döntő többségét és az alatta levő 30—60 cm-es mélységbe csak ezek 1,0—0,1 ezreléke kerül. — Vírusok: Általában a 60 cm vastag talajrétegen átszivárgó szennyvíz — az adszorpció következtében — teljesen vírusmentes lesz. — A szennyvíz szikkasztás hatékonyságát Hansen M. J., és Machmeir R. E. adatai alapján a 2. táblázat fog­lalja össze. 2.1.2. Üzemeltetés és karbantartás. Az oldómedence felügyeletet nem igényel. A leülepedett és kirothadt iszap eltávolításáról a kiülepedett iszap mennyiségétől függően évente (vagy félévente) rendszeresen gondos­kodni kell szippantással a lebúvó nyílásokon keresztül a leterhelő járdalapoknál. A biológiai folyamat fenn­tartása érdekében ún. „oltó" iszapot vissza kell hagyni medencében. 3. Referencia telep és összefoglalás A Sóskúti 4+4 tantermes iskola oldómedencéje TAURUS W lemez alkalmazásával 1986. évben elké­szült. Alkalmazásával kapcsolatban mind az építési, mind a kezdeti üzemeltetési tapasztalatok kedvezőek. Az ellenőrző méréseket, minősítést a VITUKI és VIZI­TERV—VSZK végzi. A továbbiakban az ilyen típusú oldómedencék — megfelelő feltételek biztosítása esetén — családi házak tisztítóegységeként kerülhetnek alkalmazásra, környe­zetkímélő és gazdaságos eljárásként. A fejlesztés eredményeként szükséges a szakemberek ismeretbővítésén túlmenően a felhasználó lakosság kö­rében a felvilágosító munka fokozása. 2. táblázat A szikkasztás hatékonysága Mintavétel helye Megnevezés Egység oldómedence szikkasztó alagcsövek alatt bevezetés elvezetés 30 cm mélyen 90 cm mélyen BOI B mg/l 270—400 100—175 0 0 Lebegő-anyag mg/l 300—400 45— 65 0 0 Fekál coliform szám db/100 ml 10 6—10 8 10 3—10 6 0—10 2 0 Vírus db/ml nincs meg­határozva 10 6—10 7 0—10 3 összes N mg/l 100—150 50— 60 N—NH 4 mg/l 60—120 30— 60 nyomok—60 nyomok N—N0 3 mg/l 1 1 nyomok—40 nyomok—20 összes P mg/l 10— 40 10— 30 nyomok—10 nyomok—1 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom