Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Geszlerné Szentpáli Ágnes: Megjelent "Heves megye Vízföldtani Atlasza"

meg, ahogy az Alföld legfontosabb természeti javait, felszín alatti vizét és talajait egymással szoros összefüggésben tárgyalja. Kiadványunk olvasóit leginkább ez érdekelheti, ezért az eredmények felsorolása és ismertetése helyett részletesebben kell tájékoztatni az új és sokszor meglepő eredményekről, melyeket a szerző felszín alatti vizünk tárgyalásakor közölt. Itt a talajvíz és rétegvíz figyelő kutak mérési rendszerét ismerteti és a folyamatos, 6— 18 évre terjedő, műszeres mérési adatok értékelését közli. A „vízjáték" (a vízszín ingadozása) szelvényei különkülön és összefoglalva ábrázolják az egész Alföldre e jelenséget. Az észlelő kútcsoportok szelvényei szemléltetik: (1) az egyes vízadók szintjének évi ingadozását, a „vízjáték" tágasságát; (2) több éven át a „vízjáték" tágasságának változását; (3) a több éves vízszíningadozást. A rétegvíztartók vízszínjének folyamatos csökkenése jelzi, hogy a rétegvíz termelése az Alföld nagyobb részén már több mint az utánpótlódás. Ez a jelenség fokozódó irányzatú. 1. A mélységi víz rendszeres színváltozásai közül a földi árapály okozza a legkisebb ingadozást. Ez a leginkább szabályos vízjáték lefelé növekszik, a 800—1000 m-ben már 2 cm körüli. 2. A légnyomás lefelé növekvő ingadozást okoz, 200 m-ben már mérhető, 900 m-ben már 16 cm-es. 3. A vízjáték változásának mértékét döntően az időjárás szabályozza a rétegvíz észlelő kutak 6—12 éves idősorai szerint. A leginkább meglepő az, hogy a 200—800—1200 m-es mélységű víztartókban a vízjáték a talajvíz vízjátékával azonosan jelentkezik. Ennek oka az, hogy a mélységi rétegek utánpótlódási területén (az Alföld körül és belsejében a Nyírségben és a Duna—Tisza közén) a beszivárgás megnöveli a vízoszlop nyomását, ez a nyomástöbblet mint nyomáshullám halad Végig a mélységi víztartókon, és néhány nap alatt eléri az Alföld mély medencéit. (Vágás István ezt a jelenséget és a terjedés sebességét már kimutatta kb. 30 évvel ezelőtt.) Nyáron a felszíni párolgás, meg a folyók megcsapolása miatt az elvitt víz helyére a víz felszivárog alulról a hidrodinamikai rendszer másik felén, vagyis a lefelé növekvő nyomás a „megcsapolás" területén. így alakul ki a rendszer természetes egyensúlya. 4. A rendszeres évenkénti vízjáték oka lehet még a Föld alakváltozása, a téli és nyári félév hőmérsékletének különbsége miatt: felmelegedéskor (nyári félév) tágulás, lehűléskor (téli félév) a térfogat csökkenése. A négy rendszeres vízszíningadozás oka mellett van egy esetleges ok is, a földrengés, mely vízlengést okoz a mélységi víztartókban. Az órás műszerek jelzik a lengést, általában mélyebben nagyobb a vízszín kilengése. 1975 óta, e rendszer első megfigyelése óta, minden műszer jelzett. Az utóbbi évek nagy földrengéseire a műszerek különféle erősséggel reagáltak. A kunadacsi műszer reagált a legjobban a hercegnovi földrengésre és a messzi rengésekre. Először itt alkalmazták a földmágneses térfordulásos módszer geológiai kormeghatározásra belső kontinentális medence laza feltöltésű kőzetanyagában, külföldi együttműködéssel. A Tiszántúlon így sikerült meghatározni a pliocén-pleisztocén határfelület geológiai korát. Az „Alföld gazdaságföldtana" és az „Alföld tájai" fejezetek összefoglalva és tájanként rendszerezve tartalmazzák az egyéb gazdasági jelentőségű nyersanyagok hasznosításához szükséges tájékoztatást. Külön értékes „hozzáadás" a két színes térkép, „Az Alföld földtani térképe" és „Magyarország hidrogeológiai térképe". A Magyar Állami Földtani Intézet nagy szolgálatot tett ennek a monográfiának megjelentetésével az igen sok új és nemzetközileg is fontos eredmény és egy koncepció megismertetésével nemcsak az országnak, de az interdiszciplináris szemlélet döntő fontosságának, főleg a gyakorlati célú kutatásban. Az Alföld belsejének feldolgozásával lehetővé vált az Alföld egészének ilyen összefoglaló geológiai feldolgozása a jövőben. Erre alkalmasak az 1944-ig készült talajtani és földtani térképek, meg a szomszédos államok 1 : 100 000—1 : 200 000-es méretarányú téképei. A felszín alatti viszonyok kifelé való extrapolálására igen sokszor alkalmasak a régi fúrott kutak szelvényei és egyéb (pl. vízminőségi adatok) a Földtani Intézet birtokában, meg a szomszédos országok szakirodalmi adatainak értékelése. „Az Alföld negyedidőszaki földtana" című munkájáért dr. Rónai Andrást a Magyarhoni Földtani Társulat 1986. március 12-i vezetőségválasztó küldött közgyűlésén a Társulat legnagyobb kitüntetésével, a „Szabó József érem"-mel tüntették ki. Dr. Erdélyi Mihály Megjelent „Heves megye Vízföldtani Atlasza" Az 1987. év augusztusában elkészült Heves megye vízföldtani atlasza és a hozzá tartozó magyarázó kötet, kiadásának kezdeményezője és sponzora a Heves megyei Vízmű Vállalat volt. A Heves megyei Vízmű Vállalat 1983-ban felkérte a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztályát a megye vízföldtani adottságainak feldolgozására. A szakosztály 26 fős munkabizottsága két ütemben végezte el a feladatot: 1984-ben az adatgyűjtés, 1985-ben pedig a feldolgozás, kiértékelés készült el. Ezért az alapadatok túlnyomó része az 1983 végi állapotnak felel meg. A munka alapvető célja az volt, hogy a vízügyi tárca rendelkezésére bocsájtsa és értékelje a térség igen jelentős számú szén, lignit, szénhidrogén bányászati kutatásainak, a vízkutató fúrásoknak és az általános geológiai kutatásoknak vízföldtani eredményeit. Az adatgyűjteményben az értékelésre kerülő fúrások kiválasztásánál a puszta, információs értéken kívül figyelembe vettük a várható vízgazdálkodási, vízföldtani és ipari fejlődés irányát is. Az elkövetkező 10—20 évben valószínű, hogy Heves megyében is tovább fejlődnek a kis regionális rendszerek, a szennyeződésre legérzékenyebb helyi talajvíz kutak helyett, több községet kiszolgáló mélyebb kutas vízművek épülnek, a bányászati vízkivételek jó része is hasznosításra kerülhet, és a kútfúrási technika fejlődésével újabb tárolókőzettípusok vize is előtérbe kerülhet. A kiadásra kerülő anyag a felszín alatti vízkészletek elhelyezkedésének, mozgásának, mennyiségének és hasznosíthatóságának mértékét is meghatározza. Mindezek nagyvonalú felvázolására és nem az apró részletek ismertetésére törekedtünk. Igyekeztünk olyan áttekintő anyagot készíteni a megye adottságairól, melyet a napi gyakorlati munkában a nem hidrogeológus szakemberek is gyors értelmezéssel tudnak használni. A munka gerincét ennek megfelelően 1 : 200 000-es méretarányú áttekintő térképlapok alkotják. Az adatgyűjteménybe felvett fúrásokat és a terület legfontosabb vízföldtani vonatkozású részletesebb információit 50 db 1 : 40 000-es méretarányú térképlap-sorozat tartalmazza, mely a megye egész területét lefedi.. Ennek kiegészítésére és az értelmezés megkönnyítésére egy 70 oldalas tanulmány készült, melyben táblázatok és ábrák teszik könnyebbé az eligazodást. A tanulmánykötet részletesen tárgyalja, a földtani viszonyokat, a vízellátás jelenlegi helyzetét, az egyes 40