Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Geszlerné Szentpáli Ágnes: Megjelent "Heves megye Vízföldtani Atlasza"

meg, ahogy az Alföld legfontosabb természeti javait, felszín alatti vizét és talajait egymással szoros összefüg­gésben tárgyalja. Kiadványunk olvasóit leginkább ez érdekelheti, ezért az eredmények felsorolása és ismertetése helyett részle­tesebben kell tájékoztatni az új és sokszor meglepő eredményekről, melyeket a szerző felszín alatti vizünk tárgyalásakor közölt. Itt a talajvíz és rétegvíz figyelő kutak mérési rendszerét ismerteti és a folyamatos, 6— 18 évre terjedő, műszeres mérési adatok értékelését közli. A „vízjáték" (a vízszín ingadozása) szelvényei külön­külön és összefoglalva ábrázolják az egész Alföldre e jelenséget. Az észlelő kútcsoportok szelvényei szemlél­tetik: (1) az egyes vízadók szintjének évi ingadozását, a „vízjáték" tágasságát; (2) több éven át a „vízjáték" tá­gasságának változását; (3) a több éves vízszíningadozást. A rétegvíztartók vízszínjének folyamatos csökkenése jelzi, hogy a rétegvíz termelése az Alföld nagyobb ré­szén már több mint az utánpótlódás. Ez a jelenség fo­kozódó irányzatú. 1. A mélységi víz rendszeres színváltozásai közül a földi árapály okozza a legkisebb ingadozást. Ez a leg­inkább szabályos vízjáték lefelé növekszik, a 800—1000 m-ben már 2 cm körüli. 2. A légnyomás lefelé növekvő ingadozást okoz, 200 m-ben már mérhető, 900 m-ben már 16 cm-es. 3. A vízjáték változásának mértékét döntően az idő­járás szabályozza a rétegvíz észlelő kutak 6—12 éves idősorai szerint. A leginkább meglepő az, hogy a 200—800—1200 m-es mélységű víztartókban a vízjáték a talajvíz vízjátékával azonosan jelentkezik. Ennek oka az, hogy a mélységi rétegek utánpótlódási területén (az Alföld körül és bel­sejében a Nyírségben és a Duna—Tisza közén) a beszi­várgás megnöveli a vízoszlop nyomását, ez a nyomás­többlet mint nyomáshullám halad Végig a mélységi víz­tartókon, és néhány nap alatt eléri az Alföld mély me­dencéit. (Vágás István ezt a jelenséget és a terjedés se­bességét már kimutatta kb. 30 évvel ezelőtt.) Nyáron a felszíni párolgás, meg a folyók megcsapolása miatt az elvitt víz helyére a víz felszivárog alulról a hidrodina­mikai rendszer másik felén, vagyis a lefelé növekvő nyomás a „megcsapolás" területén. így alakul ki a rend­szer természetes egyensúlya. 4. A rendszeres évenkénti vízjáték oka lehet még a Föld alakváltozása, a téli és nyári félév hőmérsékleté­nek különbsége miatt: felmelegedéskor (nyári félév) tágulás, lehűléskor (téli félév) a térfogat csökkenése. A négy rendszeres vízszíningadozás oka mellett van egy esetleges ok is, a földrengés, mely vízlengést okoz a mélységi víztartókban. Az órás műszerek jelzik a len­gést, általában mélyebben nagyobb a vízszín kilengése. 1975 óta, e rendszer első megfigyelése óta, minden mű­szer jelzett. Az utóbbi évek nagy földrengéseire a mű­szerek különféle erősséggel reagáltak. A kunadacsi mű­szer reagált a legjobban a hercegnovi földrengésre és a messzi rengésekre. Először itt alkalmazták a földmágneses térfordulásos módszer geológiai kormeghatározásra belső kontinen­tális medence laza feltöltésű kőzetanyagában, külföldi együttműködéssel. A Tiszántúlon így sikerült meghatá­rozni a pliocén-pleisztocén határfelület geológiai korát. Az „Alföld gazdaságföldtana" és az „Alföld tájai" fe­jezetek összefoglalva és tájanként rendszerezve tartal­mazzák az egyéb gazdasági jelentőségű nyersanyagok hasznosításához szükséges tájékoztatást. Külön értékes „hozzáadás" a két színes térkép, „Az Alföld földtani térképe" és „Magyarország hidrogeológiai térképe". A Magyar Állami Földtani Intézet nagy szolgálatot tett ennek a monográfiának megjelentetésével az igen sok új és nemzetközileg is fontos eredmény és egy kon­cepció megismertetésével nemcsak az országnak, de az interdiszciplináris szemlélet döntő fontosságának, főleg a gyakorlati célú kutatásban. Az Alföld belsejének feldolgozásával lehetővé vált az Alföld egészének ilyen összefoglaló geológiai feldolgo­zása a jövőben. Erre alkalmasak az 1944-ig készült ta­lajtani és földtani térképek, meg a szomszédos államok 1 : 100 000—1 : 200 000-es méretarányú téképei. A fel­szín alatti viszonyok kifelé való extrapolálására igen sokszor alkalmasak a régi fúrott kutak szelvényei és egyéb (pl. vízminőségi adatok) a Földtani Intézet birto­kában, meg a szomszédos országok szakirodalmi adatai­nak értékelése. „Az Alföld negyedidőszaki földtana" című munkájá­ért dr. Rónai Andrást a Magyarhoni Földtani Társulat 1986. március 12-i vezetőségválasztó küldött közgyűlé­sén a Társulat legnagyobb kitüntetésével, a „Szabó Jó­zsef érem"-mel tüntették ki. Dr. Erdélyi Mihály Megjelent „Heves megye Vízföldtani Atlasza" Az 1987. év augusztusában elkészült Heves megye vízföldtani atlasza és a hozzá tartozó magyarázó kötet, kiadásának kezdeményezője és sponzora a Heves me­gyei Vízmű Vállalat volt. A Heves megyei Vízmű Vállalat 1983-ban felkérte a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szak­osztályát a megye vízföldtani adottságainak feldolgo­zására. A szakosztály 26 fős munkabizottsága két ütemben végezte el a feladatot: 1984-ben az adat­gyűjtés, 1985-ben pedig a feldolgozás, kiértékelés ké­szült el. Ezért az alapadatok túlnyomó része az 1983 végi állapotnak felel meg. A munka alapvető célja az volt, hogy a vízügyi tárca rendelkezésére bocsájtsa és értékelje a térség igen jelentős számú szén, lignit, szénhidrogén bányá­szati kutatásainak, a vízkutató fúrásoknak és az álta­lános geológiai kutatásoknak vízföldtani eredményeit. Az adatgyűjteményben az értékelésre kerülő fúrások kiválasztásánál a puszta, információs értéken kívül figyelembe vettük a várható vízgazdálkodási, vízföld­tani és ipari fejlődés irányát is. Az elkövetkező 10—20 évben valószínű, hogy Heves megyében is tovább fej­lődnek a kis regionális rendszerek, a szennyeződésre legérzékenyebb helyi talajvíz kutak helyett, több köz­séget kiszolgáló mélyebb kutas vízművek épülnek, a bányászati vízkivételek jó része is hasznosításra kerül­het, és a kútfúrási technika fejlődésével újabb tároló­kőzettípusok vize is előtérbe kerülhet. A kiadásra ke­rülő anyag a felszín alatti vízkészletek elhelyezkedé­sének, mozgásának, mennyiségének és hasznosítható­ságának mértékét is meghatározza. Mindezek nagyvonalú felvázolására és nem az apró részletek ismertetésére törekedtünk. Igyekeztünk olyan áttekintő anyagot készíteni a megye adottságai­ról, melyet a napi gyakorlati munkában a nem hidro­geológus szakemberek is gyors értelmezéssel tudnak használni. A munka gerincét ennek megfelelően 1 : 200 000-es méretarányú áttekintő térképlapok alkotják. Az adat­gyűjteménybe felvett fúrásokat és a terület legfonto­sabb vízföldtani vonatkozású részletesebb információit 50 db 1 : 40 000-es méretarányú térképlap-sorozat tar­talmazza, mely a megye egész területét lefedi.. Ennek kiegészítésére és az értelmezés megkönnyítésére egy 70 oldalas tanulmány készült, melyben táblázatok és ábrák teszik könnyebbé az eligazodást. A tanulmánykötet részletesen tárgyalja, a földtani viszonyokat, a vízellátás jelenlegi helyzetét, az egyes 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom