Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1988. évben

vízművek víztermelési adatait, a jelenlegi és a várható vízhiányokat és a vízbázisok eddig elkészült bővítési terveit. A vízminőség alakulását a különböző eredetű víztárolókban és a tervbe vett kutatásokat ismerteti. Végezetül javaslatokat ad a környezeti terhelést is figyelembe véve, további vízbázisok igénybevételére, részletes javaslatot téve településenként a távlati vízigények kielégítésére. Az 1 : 200 000-es lapok közül az első a mélyföldtani térkép, melyen a nagyobb geológiai egységeket tünteti fel, a vízföldtani szempontból legfontosabb hegységszerkezeti törések, az alaphegységet elérő fúrások, az alaphegység felszínének mélysége és kőzete, az alaphegység felszíni kibúvásai, a vízadó és vízátnemeresztő kőzetek elterjedésének határa. A negyedidőszaki rétegvastagság és a felső-pannoniai mélység szerepel a második térképlapon. A megye területén a 25 m-nél vastagabb elterjedést tüntettük fel. A felső-pannoniai rétegeket a lignittelepe,s összlet határozza meg. Elterjedése az eger—szűcsi vonaltól délre a megye egész területén ismert, vastagsága eléri az 1000—1600 m-t is a megye déli részén. A pannóniai rétegvíztárolók geotermikus viszonyait áttekintő térképlapon lehatároltuk a 30 °C-nál nagyobb kifolyóvíz hőmérsékletű felsőpannoniai rétegvizek feltárására alkalmas perspektivikus területeket. Ezeken a területeken belül a 60 °C értékű feküizoterma vonalával különítettük el a mezőgazdasági, ipari (fűtési) célokra is alkalmas 50 °C-nál nagyobb kifolyóvíz hőmérsékletű hévizek feltárására is alkalmas területeket. A kitermelhető hévízkészletekre vonatkozó adatokat a magyarázó tartalmazza. Az alaphegységi és a paleogén karbonátos és karsztos hévíztároló rendszerre vonatkozó geotemikus viszonyokat és a hévízfeltárási lehetőségeket, a hidrodinamikai jellemzőket, a vízkészleteket a magyarázó tárgyalja. A negyedik térképlap Heves megye területén a környezet leterhelését mutatja be. A felszínen és a felszínközeli víztárolók terhelését a felszíni szemétlerakó helyek és szennyvízleürítő helyek, a szakosított hígtrágyás állattartó telepek határozzák meg. A mélyebb rétegekben a külfejtéses lignitbányászat és a mélyműveléses szén- és ércbányászat okozhat szenynyezést. Végeredményben a megye területének mintegy 60—70%-án juthat le a szennyezés a víztároló rétegekbe. Ez a közelmúlt 1—2 évtizedben a „nem védett" víztárolók vizének, elsősorban a talajvíztárolónak helyenkénti erőteljes elszennyeződéséhez vezetett, mely ma már komoly gondot okoz a vízellátásért felelős szakembereknek. Ezért ezen a térképlapon feltüntettük a szennyeződésre fokozottan érzékeny felszíni vagy felszínközeli porózus kőzetek elterjedésének határát. A vízkutatási területeket víztípusonként tárgyalja az ötödik térképlap. A hideg karsztvíz kutatására javasolt terület a Nyugati-Bükk peremén, az Eszaki-Bükk területén a karbon és a perm közepes vízadóképességű mészköveiben, valamint a Déli-Bükk patakvölgyeiben találhatók. Felszínközeli vízkutatási lehetőség a Zagyva, Tarna és az Eger patakok már jól ismert pleisztocén kavicsteraszain van, a még szennyezetlen szakaszok fokozott védelmében. Ezek a vízbázisok képezték eddig a gerincét a megye vízellátásának és még mindig jelentős szabad vízkészlettel rendelkeznek. Rétegvízkutatási lehetőségek regionális jelentőséggel a megye egész déli területén adottak, a felső-pannoniai és a pleisztocén kavicsos-homokos, víztároló rétegekben. A térképlapon a 30 °C-nál melegebb rétegvizek elterjedésének északi határvonalát is feltüntettük. Hasadékvíz kutatási lehetősége az északi oligocén területeken a karbonátos homokkő vonulat törés menti részeiből várható, és a Mátra vulkáni tömegében, bár kisebb mértékben. A lapon feltüntettük a bányászat által befolyásolt terület határát is. A vízműfejlesztési javaslatok című térképlap a vízellátási körzeteken belül helységenként tárgyalja a vízbázis fejlesztésének lehetőségeit, esetenként több alternatív javaslatot is mérlegelve. Foglalkozik a kisregionális vízellátás megoldásának lehetőségével is, figyelembe véve a felszínközeli talajvíztároló fokozatos és egyre gyorsuló ütemben végbemenő elszennyeződésének lehetőségét. Az utolsó térképlapon a távlati vízkutatási lehetőségeket mutatjuk be víztípusonként. A hideg karsztvíz ivóvíz beszerzésére vonatkozóan megállapítható, hogy még vannak olyan területek, ahol szabad vízkészlet valószínűsíthető, de a víztermelés, mennyiségi és minőségi adottságait további kutatással pontosítani kell. Felszínközeli vízkészletek beszerzésének korlátát elsősorban a talajvíztároló elszennyeződésének üteme befolyásolja. Rétegvíz kutatási területek a megye egész déli területén megtalálhatók. Hasadékvíz feltárására alkalmas az északi, oligocén karbonátos homokkővonulat törésvonal menti része, a Mátra andezit és riolit tömegének a völgyek által feltárt pereme. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a, Heves megyei Vízmű Vállalat vezetőinek, akik az országban elsőként kezdeményezték egy megye teljes vízföldtani térképezését. A nagyszabású munkát folyamatosan figyelemmel kísérték és minden erejükkel segítették. Egyben köszönetemet szeretném kifejezni a munkabizottság minden tagjának rendkívüli lelkesedéssel és alapossággal végzett odaadó munkájáért, valamint a Révay Nyomda Egri Gyáregységének a korszerű és rendkívül mutatós kiadásért. (A kiadvány a Heves megyei Vízmű Vállalatnál rendelhető meg. 3301 Eger, Pf. 65.) Geszlerné Szentpáli Ágnes Vízügyi évfordulók az 1988. évben 375 évvel ezelőtt, 1613-ban, a II. Mátyás uralkodása alatt hozott XXVII. tc. első ízben foglalkozott a Tisza árvizeivel és a Tisza-menti megyék árvédelmi feladataival. 350 évvel ezelőtt, 1638-ban III. Ferdinánd uralkodása alatt hozta meg az országgyűlés, a Rába-meder kitisztításával kapcsolatos XIII. törvénycikket, amely lényegében az 1630-ban hasonló tárgyban hozott törvény megerősítése volt. 300 évvel ezelőtt, 1688-ban, a Buda ostroma, majd visszafoglalása során elpusztult török építésű vízvezeték helyreállítására tett javaslatot Eberhard Everling, a császári hadsereg törzsorvosa, de javaslata a temérdek egyéb gond között visszhangtalan maradt, a városi tanács csak 1718-ban került abba a helyzetbe, hogy komolyan foglalkozzon a vízvezeték felújításával. 225 évvel ezelőtt, 1763. szeptember 14-én Mária Terézia jóváhagyta gr. Eszterházy Ferenc főkancellár előterjesztését, s ezzel megalakulhatott a Pozsony-megyei Szene (Szempc) városában a piaristák Collegium Oeconomicum-a, az első hazai műszaki-gazdasági szakiskola, amely elsősorban a kamara és a megyék számára képzett fiatal mérnököket. 1763-ban Mária Terézia udvari orvosának, van Swieíennek tanácsára rendeletet hozott a monarchia gyógyvizeinek országos rendezéséről. 200 évvel ezelőtt, 1788-ban megalakult a helytartótanácsnak, illetve a magyar királyi kamarának alárendelt Vízi és Építészeti Főigazgatóság (latin nevén a Suprema Directio in Hydraulicis et Aedilibus) az egész országra kiterjedő vízügyi és műszaki irányítás 41