Hidrológiai tájékoztató, 1987
2. szám, október - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1988. évben
központi szervezete 10 kerületi igazgatósággal, 45 megyei és 6 városi mérnökkel. 175 évvel ezelőtt, 1813. március 1-én született Temesvárott Reitter Ferenc (tl874. december 9., Budapest) vízmérnök, az MTA 1. tagja, a budapesti Dunarakpart tervezője és megépítője. 1813. március 13-án Verbászon elhunyt Kiss József (* 1748. március 18., Buda), a 18. század második felének jeles vízmérnöke, a Ferenc-csatorna tervezője és építője. 150 évvel ezelőtt, 1838. március 15-én tetőzött az eddigi legpusztítóbb dunai árvíz Budapestnél. 1838. június 18-án Nagykanizsán hunyt el Babócsay József (* 1760. március 19., Szigetvár) nagykanizsai orvos, Hévíz-gyógyfürdő első ismertetője. 1838. június 30-án született Beremenden Bertalan Lajos (|1901. július 30., Budapest) vízimérnök, aki az Országos Vízépítészeti Igazgatóság tiszai osztályának vezetőjeként a Tisza-szabályozás befejező munkálatainak legfőbb irányítója volt. 1838. szeptember 1-én született Makón Hajnal Antal (j-1907. január 17., Fiume) mérnök, a fiumei kikötő tervezője és építője. 125 évvel ezelőtt, 1863-ban a Marcal-szabályozási Társulat — a Győr megyei birtokosok tiltakozása ellenére — megkezdte a folyó szabályozási munkáit. 1863-ban befejeződött az újpesti kikötő 1858-ban megkezdett építkezése, s az Üjpest és a Népsziget közötti Dunaágban létesült kikötőt átadták a forgalomnak. 1863 nyarán pusztított Magyarországon az elmúlt 200 esztendő legnagyobb aszálya. 1863. október 25-én ünnepélyesen megnyitották a Cathry Szaléz által épített Sió-zsilipet, amely a Balaton vízszínének, és így vízkészletének szabályozásában döntő szerepet játszott. 1863. december 18-án Tordán született Bogdánfy Ödön (fl944. március 13., Budapest) vízépítő mérnök, a hidrológia hazai tudományának kimagasló művelője. 1863—64 között megépült a siófoki kikötő, a Balaton egyik legrégibb és legnagyobb állandó (nyári és téli) hajókikötője, a balatoni hajózás egyik központja. 100 évvel ezelőtt, 1888. márciusában vonult le a Tisza folyó egyik legnagyobb árvize, amelynek tetőzése a felső és középső Tisza-szakaszon több helyen egészen 1970-ig a mértékadó árvízszint volt. 1888. november 21-én elhunyt Budapesten Herrich Károly (* 1818. december 4., Makó) vízmérnök, aki a múlt század második felének Tisza-szabályozási munkáiban jelentős szerepet játszott. 1888. december 6-án Budapesten hunyt el Hunfalvy János (* 1820. június 9., Nagyszalók) földrajztudós egyetemi tanár, aki a pesti egyetemen 1870-ben életrehívott földrajzi tanszék első professzora volt. 1888. december 15-én Marosújváron született Szilágyi Gyula (fl970. február 10., Budapest) vízmérnök, a vízügyi szakoktatás jeles alakja. 1888. december 21-én hunyt el Budapesten Zsigmondy Vilmos (* 1821. május 14., Pozsony) bányamérnök, a hazai ártézi kútfúrás elméletének és gyakorlatának terén egyaránt jelentőset alkotó szakember. 1888-ban született Németh Béla (fl944. június 2., Miskolc) vízmérnök. Tevékenysége elsősorban a Sajó csatornázásához és az észak-borsodi iparvidék vízügyeinek intézéséhez kapcsolódott. 1888-ban, a „Budapesti Szemlé"-ben megjelent Kvassay Jenőnek, a Kultúrmérnöki Hivatal vezetőjének „A Tisza-völgy szabályozásáról" c. tanulmánya. A Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztálya a korszerű árvízjelzés érdekében 1888-ban adta közre első ízben a tiszai vízmércék 0 pontjára vonatkoztatott, s már hiánytalanul meglevő vízállás-adatsorokat „Vízállások a Tiszában 1876—1887. években" címmel. Az országgyűlés megszavazta a 1888 : XIX. törvénycikket, az ún. „halászati törvény"-t, amely nagymértékben elősegítette a szervezett halászati tevékenység elterjedését. A Bocsár-tiszahegyesi Armentesítő Társulat Bocsár község határában Lisznyai Damó Tihamér főmérnök tervei alapján 1888-ban megépítette az első, kettős hasznosítású belvízi szivattyútelepét, amelynél a szivattyú nyomócsöve alacsony befogadói vízállásnál a belvizek gravitációs levezetésére szolgált, ugyanakkor ezzel a megoldással száraz időszakban lehetővé vált a befogadóból öntözővíz szivattyúzása a mentesített területre. Az országgyűlés megszavazta a 1888 : XXVI. törvénycikket, amely Wallandt Ernő korábban készített terveit elfogadva az al-dunai Vaskapu és a többi zuhatagok hajózási akadályainak eltávolítása érdekében engedélyt adott a kormánynak 9 millió forintos kölcsön felvételére. 75 évvel ezelőtt, 1913 tavaszán az „IKVA" és a „SIÓ" szárazkotrók munkábaállításával megkezdődött a Sió medrének bővítése. 1913. június 8-án Budapesten elhunyt Dolecskó Mihály (* 1839 .szeptember 28., Pest) vízmérnök, az Országos Vízügyi Műszaki Tanács tagja, aki a kiegyezés utáni Magyarország csaknem valamennyi nagyobb vízszabályozási munkájában részt vett. 1913-ban Benedek József vezetésével elkészültek a Sajó-csatornázás általános tervei a Miskolc és. a tiszai Sajó-torkolat közötti szakaszra nézve. 1913-ban az országgyűlés által megerősített XVIII. törvénycikk az 1885. évi vízjogi törvényt kiegészítve intézkedett az ivóvizek minőségi és mennyiségi védelméről. 1913. júliusában lezúduló tiszai árvizek nemcsak az ármentesítő társulatok érdekeltségi területein, hanem azokon túl is nagy pusztítást okoztak. 50 évvel ezelőtt, 1938-ban befejezte működését a Földmívelésügyi Minisztérium keretén belül 1932-ben megalakított Hármas öntözési Bizottság, amely az ország különböző területein létrehozott öntözőtelepeket vizsgálta a gazdaságosság, a geológiai tényezők és az öntözővíz felhasználása szempontjából. 1938-ban megkezdődött a Hernád legalsó szakaszának vízenergiáját hasznosító Kesznyéteni Vízerőmű építése. 1938-ban a főváros közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a polgármester előterjesztését egy 6 évre szóló 24 millió pengős csatornafejlesztési programról. 1938. március 6-án Budapesten elhunyt Bálás Jenő (* 1882. december, Gyergyóremete) bányamérnök, akinek jelentős, kezdeményező szerepe volt a Vértes és a Bakony hegységek bauxittelepeinek felfedezésében és a Velencei-tó rendezési terveinek kidolgozásában. 1938. április 28—30. között rendezték meg Budapesten az Országos Ivóvízellátási Naggyűlést. 1938. augusztus 10-én hunyt el Budapesten Tellyesniczky János (* 1864. szeptember 11., Élesd) vízmérnök, aki az 1924—27. közötti években a hazai vízügyi szolgálat legfőbb irányítója volt. 25 évvel ezelőtt, 1963. január 1-4Ő1 megalakult a Heves megyei Vízmű Vállalat. 1963. januártól a VITUKI-ban működő Országos Vízjelző Szolgálat heti rendszerességgel hótérképet is szerkeszt, melyet „Hóviszonyok a Duna vízgyűjtőterületén" címmel adnak közre. 1963. május 10-én hunyt el Sopronban Varga Lajos (* 1890. január 26. Désakna) zoológus, az MTA 1. tagja, a hazai hidro- és talajbiológia kiemelkedő tudósa. 1963. május 17-én hunyt el Révész Arnold (* 1878. december 6., Pápa) haladó szellemű kultúrmérnök. 1963-ban a vízügyi ágazat vezetése 16/1963. (V. É. 9.) OVF számú utasításával a dunai és tiszai komplex vízi nagylétesítmények beruházásával összefüggő feladatoknak, valamint a vízügyi igazgatás vízerőhasznosítási szakágazati tevékenységének ellátása érdekében létrehozta a Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítmények Irodáját. Az Iroda az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat egyik elődje volt. Fejér László Az egyes évfordulókhoz tartozó részletes magyarázatok a VGI—Magyar Vízügyi Múzeum „Vízügyi Évfordulók 1988-ban" (összeállította Fejér László) című sokszorosított anyagában találhatók (Szerk.). 42