Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Szakács Péter: A Tetves-patak vízgyűjtőjének rendezése

1. ábra. Helyszínrajz (Az Északmagyarországi Területi Földtani Szolgálat 1083-as térképe alapján) megoldását jelenti. Ezek közül az első kettőt foglalom itt röviden össze. 3.1. A tavak partvédelme. A bányászat által hátrahagyott partok rendezetlenek, több helyen csúszások, beszakadások láthatók. Állékonyságuk kérdését egy BISHOP-módszeren alapuló számítógépes programmal vizsgáltam. A vizsgálat során kiderült, hogy a partoldal biztonsági tényezője 1 körüli érték, mely nem kielégítő, ha figyelembe vesszük, hogy a kőzetfizikai partrézsű alakja paraméterek értékei becsültek, és azoktól helyileg eltérések lehetségesek. Figyelembe kell venni továbbá a hullámzás és a jég állékonyságcsökkentő hatását is. Célszerű,tehát a partok hajlásszögét oly módon kialakítani, ahogy az a természetben az adott hullámmagasság és kőzetminőség függvényeként kialakul. Ezeket az értékeket az 1982-ben végzett mederszelvényezés is alátámasztja a már régóta nem művelt partok esetében. Ezek alapján a víz alatti rézsű hajlását 1 :4esnek kell kiképezni kavicsban és 1 : 8-asnak visszatöltött agyagmeddő esetén. A vízszíningadozás zónájában a kavics 1 : 6-os, az agyag 1 :10-es rézsűben áll meg. A maximális vízszín fölött a rézsű 1 4-es hajlású legyen (2. ábra). Ezen partok állékonyságát a számítógépes vizsgálat is bizonyította. A biztonságot még tovább fokozza a biológiai partvédelem, ami a rézsűk fűvel, sással, náddal való betelepítését jelenti. 3.2. Vízminőség-védelem. A tavak jelenlegi vízminőségének a megőrzése alapvetően fontos az újrahasznosítás tervezett módja szempontjából. Ehhez távol kell tartani a főként mezőgazdasági vegyszerekkel szennyezett felszíni vizeket a tavaktól, óvni kell az északi partokat — melyeken a talajvíz utánpótlódás érkezik — a kolmatálódástól. A bányászatot — amely jelenleg is, szennyezi a tavak vizét — rá kell szorítani arra, hogy a maximális vízszín alá csak a szervetlen meddőt töltse vissza. A környék településeit mielőbb csatornázni kell, és az új üdülőterület parcellázásával együtt kell kiépíteni az út- és közműhálózatot (beleértve a szennyvíztisztítás elemeit is). Végezetül, a tóban intenzív haltenyésztést folytatni nem szabad, mert mindezek az okok a tó öregedését, eutrofizációját erősen serkentik. 4. A bányaművelés és a rekultiváció összehasonlítása A bányaművelés és a rekultiváció egymást követő műveletek, mégis lehetőség van a kettő egy menetben történő elvégzésére, ha megfelelően összehangolják azokat. A rekultiváció számára jelenleg a, fő gondot az jelenti, hogy a tavak partvonala előre nem ismert. A bányászat ütemét, irányát a mindenkori földtani helyzet határozza meg, miáltal szigetek, félszigetek, pangó vizű öblök maradnak vissza. Megoldásként az javasolható, hogy az egész területet, melyet a bányászat művelni szándékozik, kutassák meg egy eddiginél sűrűbb, 50 m-es oldalhosszúságú négyzetháló hálópontjai mentén. Ennek alapján jelöljék ki a kialakítandó tófelület alakját és kötelezzék a vállalatot arra, hogy a kijelölt partéleket hagyja vissza. így a rekultivációt nemcsak egy-egy évre, hanem hosszú időre előre meg lehet tervezni. A bányaművelés menete azonban hosszabb távon nem ismert, ezért dolgozatomban csak a közeljövő (1986—87) néhány konkrét deponiarendezési, partkialakítási, mederfeltöltési munkálatára tettem javaslatot. A Tetves-patak vízgyűjtőterületének rendezése* SZAKACS PÉTER Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécsi Szakaszmérnöksége, Pécs A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében készített diplomaterv három fő témát tárgyal. Az első rész a vízgyűjtőterület meliorációs tanulmánytervét, a második rész a Tetves-patak egy • Az MHT 1986. évi Diplomaterv pályázatán főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. szakaszának általános tervét, míg a harmadik rész egy vízépítési kisműtárgy kiviteli tervét tartalmazza. A dolgozat gerincét a tanulmányterv képezi. A továbbiakban csak e leglényegesebbnek tartott rész, a tanulmányterv ismertetésére kerül sor. A tanulmányterv két részre tagolódik, í. Jelenlegi állapot. A Tetves-patak a Balaton déli vízgyűjtőjének egyik jelentős vízfolyása. Vízgyűjtő9