Hidrológiai tájékoztató, 1987
2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Zalavári Gabriella: Az ivóvíztermelés és -szolgáltatás ráfordításai, a ráfordítások megtérülésének problémái, javaslatok a korszerűsítésre
területe 93 km 2; Gamás, Somogybabod, Szőlőskislak, Visz, Látrány és Boglárlelle közigazgatási területén fekszik. Domborzatára jellemző, hogy a viszonylag keskeny völgyfenéki részt meredek, löszdomboldalak határolják. A relatív magasságkülönbség eléri a 150 m-t. A vízgyűjtőterület felső szakasza erősen szabdalt, vízmosásokkal tarkított, míg az alsó szakasza síkvidéki jellegű. A vízgyűjtőterület felszínén a lösz, a homok, a homokos vályog, a vályog, az agyagos vályog, az agyag és a kotus talajok egyaránt megtalálhatók. A lösz eróziós hajlamából következően számos helyen igen erős a talaj lepusztulása. A Tetves-patak vízgyűjtőjéről számottevő növényi tápanyag kerül a Balatonba. Ennek közel 60%-a lebegő anyaghoz kötött. Ezért már 1971ben üzembe helyeztek egy sankolót a hordalék megfogására, ez azonban lassan kimerül, üzemben tartása egyre költségesebb. A vízgyűjtő vízfolyásainak többségére a teljes feliszapolódás, növényzettel való benőttség jellemző. A területre hulló csapadék jelentős része nem hasznosul a termesztett növényekben. Jelentősek a vízminőséget rontó szennyezőforrások is a területen. A kedvezőtlen természeti adottságokkal és a meliorációs művek hiányával függ össze, hogy a területen a gazdálkodás színvonala az országos átlag alatti. 2. Tervezett beavatkozások. Cél a víz minőségét rontó szennyezőforrások megakadályozása, illetve a keletkezésének megszüntetése, illetve a keletkezési helyhez minél közelebbi megkötése. E célok elérése érdekében a következő beavatkozásokat tartalmazza a terv. A dögkutak, dögterek helyett konténeres tárolás a dögszállító járat megérkezéséig. A gépmosóik olaj- és iszapfogóinak kiépítése, a fáradt olaj gyűjtése és tárolása, az olajos, szemét elégetése. Előirányozza a terv az illegális, szemétlerakóhelyek megszüntetését és újbóli kialakulásuk megakadályozását. A műtrágya- és vegyszertárolás szakszerűségére, a felhasználásukra vonatkozó előírások betartására is javaslatot tartalmazott a tanulmány. Terv készült a vízmosások megkötésére, a vízmosáshoz érkező vizek útjának rendezetté tételére, az utak szintvonallal párhuzamos vezetésére, ahol ez nem lehetséges, a lejtő irányú utakon bordák kialakítására. A mozgó hordalék megkötésére kisebb hordalékfogó gátak létesítésére készült javaslat a nagyobb mellékvölgyekbe. Az alsó szakasz fölött a Tetves-patak vizének egy új sankolóba való bevezetését tartalmazza a terv. Előirányzásra került a völgyfenéki részek lecsapolása, mivel szükséges a szántóknak a meredek domboldalakról e területekre való áthelyezése, a lejtők védelme miatt. A vízfolyások rendezése során a fenékszinteket a mélyterep alatt min. 1,5—1,7 m-re határozta meg a tanulmány, hogy az alagcsövek bekötése a tervezett fenékszint felett min. 30—40 cm-re lehetséges legyen. A szükséges helyekre eséscsökkentő lépcsők kerültek. A meglevő drénrendszerek kiegészítését, illetve ezek szükséges fenntartási munkáinak elvégzését is előirányozza a terv. Tereprendezési munkákra, a nagy fajlagos költségek miatt, nem tesz javaslatot a tanulmány. Az erősen erodált, nagy lejtőkategóriába tartozó területekre erdőket, a deflációnak kitett területekre erdősávokat irányoz elő a, javaslat. A 10—15%-os lejtőkategóriába tartozó, közepesen erodált területekre legelő kerül. Az erdő menti elburjánzott gyepfelületek rekultivációját, a 10%-os lejtőkategóriánál kisebb lejtésű területeken talajvédő gazdálkodást irányoz elő a terv. Ezeken kívül e területekre javaslat készült még a külvizek övárkokkal történő rendezett elvezetésére, hordalékfogó és megszakító elemek rendszerének kialakítására, környezeti és tájvédelmi szempontból a tájsebek megszüntetésére, a homokbányák folyamatos rekultivációjának biztosítására, a tájelemek értékének növelése végett. Előirányzásra került az elvadult nádasok megszüntetése, a zártkertek rendezése, a majorok körüli fásítások és az ültetvények tervszerű kialakítása. A költségbecsléshez felhasznált egységárakat hasonló munkák utólagos költségeinek kalkulációjából tartalmazza a terv. A vízgyűjtő területére tervezett és javasolt vízrendezési, erdészeti és agronómiai beavatkozások költségei kerekítve 391 millió Ft-ra adódtak. A melioráció elvégzése után — hasonló területeken szerzett tapasztalatok alapján — a következő eredmények várhatók. A terméseredmények 30—40%-os mértékben növekednek a talajok megjavult vízgazdálkodási és anyagforgalmi tulajdonságai következtében. A juh- és szarvasmarha-állomány gyarapszik a gyepek intenzívebb művelése és rekonstrukciója következtében. Növekszik az erdők területe, így fejlődik a fagazdálkodás, valamint nő az erdők vadállománya is. Javul a terület vízgazdálkodása, ezért csökken a talaj-elsodródás, ennek következtében csökken az élővízfolyások elfajulása, növényi tápanyag terhelése. Megszűnnek az élővízfolyásokat veszélyeztető szennyezőforrások, javul az élővizek minősége, így javul a Balaton vízminősége is, és lelassul a tó eutrofizációja. Az ivóvíztermelés és -szolgáltatás ráfordításai, a ráfordítások megtérülésének problémái, javaslatok a korszerűsítésre* ZALA VARI GABRIELLA Dunántúli Regionális Vízművek, Siófok A dolgozat a vízgazdálkodás gazdasági rendszerét mutatja be, különös tekintettel az alaptevékenységekre (ivóvíz- és, csatornaszolgáltatásra). Ezt a témát a költségek, a díjrendszer és az állami támogatás témája köré csoportosítja. A téma időszerűségét nem kell különösképpen hangsúlyozni, elég néhány példát hozni rá. Az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban foglalkoznak a vízzel, mint természeti erőforrással és a vele való ésszerű gazdálkodás szükségességével. 1983-ban akcióprogram született a takarékos vízhasználat, a vízminőség megvédése érdekében, és a VII. ötéves terv céljai között is találkozhatunk ezekkel az elvekkel. Ezeket az elveket elsősorban a díjrendszeren keresztül lehet érvényre juttatni. * Az MHT 1986. évi Diplomaterv pályázatán egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. A dolgozat a témát a vízgazdálkodás történetének áttekintésével kezdi, majd bemutatja a vízgazdálkodást, feladatait és tevékenységét írja le, elhelyezi a népgazdaság egészében. Mivel az ágazatnak sajátos gazdálkodó szervezetei vannak — melyek igazgatási és gazdálkodási tevékenységet látnak el — összehasonlítja az iparvállalatokkal, kiemelve és jellemezve sajátosságait. E sajátosságok abból fakadnak, hogy az ágazat alaptevékenysége szolgáltató jellegű. A közszolgáltató vállalatok az állami vállalatoktól eltérő szabályozást kívánnak, amely a kedvezményezettebb elbírálásban nyilvánul meg. Ezek kifejtése szükséges ahhoz, hogy a későbbiekben tárgyalt és a sajátságokra épülő díjrendszer és állami támogatás rendszere érthető legyen. A dolgozat a ráfordítások tárgyalásával, a költségnövelő tényezőkkel és a költségek csökkentésének lehetőségeivel folytatódik, és ehhez kapcsolódóan a kapacitáskihasználás problémáját elemzi.
