Hidrológiai tájékoztató, 1987
2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Pizág Csaba: Az Érd-ófalui vízbázis bővítése
utca 122,66 csatornaszem i E3 ^ • 3 E2222 <> x 1. ábra. A vízgyűjtő felosztása részterületekre 1. Kert, 2. Üttest, 3. Háztető, 4. Magassági érték képletből számítjuk, feltételezve, hogy a lefolyás kezdetétől az eső végéig a csapadék egyenletes intenzitással keletkezik. Az egység árhullámképet a modell a gamma-függvényből származtatja: 0 ha t < to u (t) =• 1 — e-/'-V ha t 0 < t < T (6) ey (.-T> _ e-j, («-t 0) ha t > T Az összefüggésben szereplő y az átlagos levonulási idő reciproka, értékét empirikus úton számítjuk ki. Az egység árhullámkép ismeretében a lefolyó víz árhullámképe számítható: Q (t) — i* • A • u(t) (7) A kibővített modell az eddig elmondottaktól némileg eltér. A módosítás abból ered, hogy a modellcsapadékot lépcsőzetesen változó intenzitásúnak tételezzük fel. Az egyes intenzitáslépcsőket adott időtartamú, állandó intenzitású önálló csapadékként kezeljük, és ebből számítjuk ki a keletkező árhullámképet. Az eredő árhullám az egyes árhullámok megfelelő eltolásából és összegzéséből kapható. Mivel az egymást követő csapadékok a megelőző csapadék miatt más állapotú felületre jutnak, így a felszín folyamatos változását is modellezni kell. A jelvíz hozam fl/s] csapadékintenzitás [mm/h] ' 2 2. ábra. A modellcsapadék és a keletkező árhullám 1. Csapadék, 2. Árhullám lemző értékek közül a felszín vízvisszatartó képességét csapadékmagasságban mérjük, ennek módosítása a lehullt csapadék ismeretében könnyen elvégezhető. A beszivárgás, amint ezt a (3) képlet is szemlélteti, két részből tevődik össze. Az állandó beszivárgásra a megelőző csapadék nincsen hatással. A képlet második tagját vizsgálva megállapítható, hogy a függvény az idő múlásával aszimptotikusan közeledik a teljes telítettséghez. Ha a függvényértékeket az egyes intenzitáslépcsőknek megfelelő időpontokban ismerjük, akkor a mindenkori telítettséget jellemezni tudjuk. Végezetül bemutatjuk az 1. ábrán látható terület vizsgálatát. A példában a beszivárgás és a vízvisszatartás szempontjából háromféle területet különböztetünk meg. Az úttestnél és a háztetőknél veszteségként csak a felszíni vízvisszatartást vettük figyelembe, míg a kertnél a beszivárgással is számoltunk. Az egyes részterületek és a csatomaszem közti távolság, illetve magasságkülönbség meghatározásakor a részterületeket a súlypontjaikban koncentráltuk. A modell inputja a 2. ábrán megadott változó intenzitású csapadék volt. A csatornaszemet terhelő eredő árhullámot szintén a 2. ábrán tüntettük fel. IRODALOM [1] Kontúr I.: Belterületen keletkező felszíni víz számítása. Vízügyi Közlemények, 1983. 3. [2] Molnár Cs.: Belterületen keletkező felszíni lefolyás számítása M08X személyi számítógéppel. BME, TDK dolgozat, Budapest, 1985. október. Az Érd-Ófalu-i vízbázis bővítése* PIZAG CSABA Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola A diplomatervemben Érd-Ófalu szigeti részére egy 1800 m 3/d kapacitású vízbeszerző műtárgyat, vagy műtárgysort kellett terveznem. Megvizsgáltam egy csőkútsor és egy törpecsáposkút telepítésének lehetőségeit, és ezek alapján elkészítettem egy felépítményes törpecsáposkút kiviteli tervét. • Az MHT 1986. évi Diplomaterv pályázatán főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 1. Földtani, vízföldtani viszonyok A szigeti rész a Duna 1625+500—1626+900 folyamkilométerei közé esik a Duna jobb partján A terület gyakorlatilag egy r = 700 m sugarú félkör. Ezen a területen a felszínen 4,0—5,1 m vastag iszapos, agyagos réteg van, mely alatt kavicsos homok, homokos kavics települ, ami a Duna-parton a mederben a felszínen is megjelenik. A homokos kavicsréteg alatt agyag található. A vízföldtani viszonyokat a fent leírt föld7
