Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Rózsa Attila: A Miskolc környéki kavicstavak rekultivációs feladatai. A rekultiváció és a bányaművelés összehasonlítása

tani felépítés determinálja. A vízadó réteg vastagsága igen változó. Az 1626+200 fkm-nél a legvékonyabb, ettől délre felfelé, míg északra lefelé vastagodik. A kavicsréteg vízzel borított vastagsága a déli részen 3 m, míg az északi részen 4,5 m-re tehető. Ez alatt húzódik a vízzáró szürke agyagfekü. 2. Vízminőségi értékelés és javaslat A víz minősege délen tűrhető. Észak felé viszont egyre romlik. Az itt levő víz erősen pangó reduktív jellegű. Igen nagy fajlagos vezetőképesség, szulfát-, vas- és mangántartalom, nagy összkeménység, gyakorlatilag nulla oldott oxigén és nitrát jellemzi. Ezek az értékek mind nagyobbak a szabványban megengedett értékeknél. Mindezek figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy a kitermelt víz teljes körű, mindenre kiterjedő tisztítást igényel. 3. Vízbeszerzés lehetséges módjai 3.1. Parti szűrésű csőkútsor. A csőkútsor hidraulikai számításaihoz szükséges számítási módszert az FTV szolgáltatta. A számítás Forcheimer módszerével, nyelőkutak feltételezésével történt. A helyi adottságok 6 db egymástól 80 m-re, a partéllel párhuzamosan, attól 50 m-re telepített csúkútból álló kútsor kiépítését teszik szükségessé. A teljes kútsor vízadóképessége LKV 2 m-es leszívás esetén 1940 m

3/d. A kutakból a víz kitermelhető szifonvezetékkel, vagy kisméretű búvárszivattyúkkal, a szifonvezetékes megoldás gondosabb kivitelezést és mélyebbre fektetendő nagyobb átmérőjű vezetéket igényel. Ez a megoldás olcsóbb üzemelést tesz lehetővé, de az üzembiztonság szempontjából igen kedvezőtlen. A másik lehetőség, hogy a vizet kisméretű búvárszivattyúkkal emelik ki és juttatják el a vízműtelepre. Ez esetben kisebb átmérő és fektetési mélység is elegendő, s az üzembiztonság is megnő. A tanulmánytervben ezt a megoldást választottam, így 1,4 m/s-es tervezett áramlási sebesség mellett a nyersvízvezeték átmérője 125 mm-re adódott. 3.2. Parti szűrésű törpecsáposkút. A méretezéshez szükséges számítási módszert az FVM szolgáltatta. Ez egy helyettesítő galériát feltételező, részben tapasztalati képlet, ami egycsápsíkú törpecsáposkutakra vonatkoztatható. Ennek alapján a számított vízhozam 2440 m'/d. A víz leszívása a kútaknában elhelyezkedő búvárszivattyúkkal történik. A nyersvízvezeték átmérőjének meghatározásakor a tervezési sebességet úgy kellett megválasztani, hogy a kútaknában átlevegőzött nagy vastartalmú vízben az oxidálódás hatására pelyhesedés a tisztításig ne kezdődjön meg. 1,4 m/s-os tervezési sebesség mellett a vezeték átmérője 150 mm-re adódott. A kútakna természetes szellőzését biztosítani kell, hogy az ingadozó vízfelszín ne kerülhessen nyomás alá, és az aknatér levegője friss maradjon. 4. A törpecsáposkút kiviteli terve A tanulmányterv és az üzemeltető egyéb kívánságai alapján a törpecsáposkút megépítése mellett döntöttem. A kiviteli terv műszaki leírása egyben egy részletes technológiai leírás is a kút építéséről. A technológiai leírást nem lehet besűríteni e cikk keretei közé, így a munkafolyamatokat csak felsorolásszerűen tudom ismertetni. — Függőleges aknasüllyesztés: — lehorgonyzó vb-lemez kialakítása, — süllyesztő berendezés felszerelése, — hidraulikával segített süllyesztés, — süllyesztés vízzáró agyagfeküben. — Vízszintes csápsajtolás: — előkészítő szerelési munkák, — vízszintes szűrőcsövek kisajtolása, — csápozási munkák befejező műveletei, — felépítmény elkészítése, — csáposkút szerelvényezése. A Miskolc környéki kavicstavak rekultivációs feladatai. A rekultiváció és a bányaművelés összehasonlítása* ROZSA ATTILA Betonútépítő Vállalat 1. Bevezetés Magyarországon a kavicsbányászat során kialakuló bányatavak mint sebhelyek maradnak a tájban. A tavak vizének elszennyeződése veszélyt jelent a környék vízbázisára. Ezek tették indokolttá a bányagödrök utóhasznosításával kapcsolatos kérdések vizsgálatát. Dolgozatomban a Miskolc környéki tavak közül a nyékládházai kavicsbányatavakkal foglalkoztam, ahol még bányászati művelés folyik. 2. A terület vízföldtani jellemzői A nyékládházai tavak a községtől délkeletre helyezkednek el. A tórendszert az északi, több kisebb tó öszszevágásából kialakuló Gólem, és a déli Debreceni-tó alkotja (1. ábra). Földtani szempontból a tavak pleisztocén kavicsrétegbe merülnek, mely kitűnő vízvezető képességű. Ennek fedőjében és feküjében levő iszapos agyagrétegek rossz vízvezetők. A talajvíz szintje a kavicsréteg fedője közelében ingadozik. A talajvízáramlás eredeti délkeleti irányát a tavak nyitása nem befolyásolta. összehasonlítottam a tóvízjárás és a talajvízjárás grafikonjait, melyek azt bizonyítják, hogy a tavak vízjárása kiegyenlítettebb, és mutatják továbbá, hogy a * Az MHT 1986. évi Diplomaterv pályázatán egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. part ellenállása elhanyagolható, azaz a talajvízszín emelkedése szinte közvetlenül a tóvízszín emelkedését okozza. Vfeminőségüket tekintve ezek a bányatavak a legtisztább felszíni vizek csoportjába tartoznak. Szervetlen kémiai adottságaik kiválóak, biológiai jellemzőik is jók. Összevetve a tavak és a talajvíz minőségét a szervetlen komponensek szempontjából, látható, hogy a nyílt víztükör kialakulása folytán jelentkező szenynyezésre való nagyobb érzékenység a tavak esetében még nem mutatkozik. Hozzá kell tenni azonban, hogy a szervetlen komponensek tekintetében lényeges különbség nincs a nyéki tavak és a környékbeli, már felhagyott és csatornázatlan településsel körbeépített bányatavak vize között sem, pedig azokban az algák száma az utóbbi tíz év során több mint százszorosára emelkedett, ami a tavak rohamos öregedésének bizonyítéka. A tavak utánpótlódás viszonyait geohidrológiai vizsgálattal állapítottam meg. A tavak vízforgalmára jellemző, hogy az összes vízutánpótlódás 70%-a csapadékból, 30°/o-a pedig talajvízből származik. 3. Rekultivációs feladatok A nyékládházai tanács a felhagyásra kerülő tavakat és azok parti területeit üdülőterületnek minősíti. Ez az újrahasznosítási mód partvédelmi, vízminőség-védelmi, depóniarendezési, vízszínszabályozási kérdések